NGM: nincs új albérletadó – 25 éve adózni kell Cikk
Az utóbbi napokban ismét felmerült „albérletadó” kérdésében a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményt adott ki.
Az utóbbi napokban ismét felmerült „albérletadó” kérdésében a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményt adott ki.
Ügyfelem magánszemélyként fizető vendéglátást folytat, átalányadózást választva, mellette katás egyéni vállalkozó, építészmérnöki tevékenységgel, alanyi áfamentes. Kérdésem, hogy az éves 6 millió forint alanyi mentességi határba beleszámít mindkét tevékenysége?
Üdülési főszezonban sokak számára aktuális olvasónk kérdése, akinek ügyfele bérelt ingatlanban szeretne üdülési, szálláshely-szolgáltatást végezni. Vajon megteheti-e, és ha igen, milyen adózási formát válasszon? Surányi Imréné okleveles közgazda minden lehetséges variációt ismerteti.
7-es adószámmal rendelkező magánszemély bérbeadási és fizetővendéglátó tevékenységet egyaránt végez. Kérem útmutatásukat, hogy a kétféle tevékenységre lehet-e eltérő adózási módot választani, vagyis a fizetővendéglátásra a tételes átalányadózást, az ingatlan bérbeadására pedig a 10 százalékos költséghányad levonását? Amennyiben nem, a 10 százalékos költséghányad a fizetővendéglátásra is alkalmazható?
Gyakran merül fel kérdésként, hogyan kell adózni abban az esetben, ha olyan ingatlan hasznosítására kerül sor, amelynek több tulajdonosa van, és a tulajdonosok a közös tulajdon arányában szerzik meg a jövedelmet, vagy a hasznosítással egy tulajdonostárs foglalkozik csak? Ha egy ingatlannak több magánszemély tulajdonosa van, megállapíthatják-e eltérő módon a jövedelmüket, illetve szálláshely-szolgáltatási tevékenység esetén hogyan alkalmazhatók a közös tulajdonra vonatkozó rendelkezések?
Ha egy magánszemély airbnb keretében adja ki saját tulajdonú lakását, jellemzően külföldi turistáknak, választhatja-e e tevékenységére a tételes átalányadózást a személyi jövedelemadóban, vagyis elegendő-e, ha szobánként évi 32 ezer forint adót fizet? Olvasói kérdésre Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.
T. Szakértő! Három kérdésem lenne. 1.)Több helyen olvastam a következő szófordulatot egyik szakértőjüktől: "a tételes átalányadó magában foglalja az áfát". Ezt melyik jogszabály írja? Nem találom sehol. Úgy tudtam, hogy a tételes átalányadó kifejezetten szja, az áfa ettől függetlenül fizetendő, illetve választható rá alanyi mentesség. Viszont az, hogy az átalányadóban az áfa benne lenne, sehol sem találom. 2.) A másik kérdésem az lenne, hogy ha valakinek több ingatlanja van, az egyiket magánszemélyként adja ki tételes átalányadózással, a többit viszont kata adózó egyéni vállalkozóként szeretné kiadni, akkor az alanyi áfa mentességhez szükséges-e összevonni a magánszemélyként fizetővendéglátásból, illetve egyéni vállalkozó, kata adózóként a szálláshely-szolgáltatásból? Vagy külön-külön értendő a 6 millió forint? 3.) A harmadik kérdésem pedig: hogy akinek több lakása van és mindegyikben végez egyéb szálláshely-szolgáltatást, viszont csak egyikben tételes átalányadós, attól a többiben végezheti-e egyéni vállalkozóként? Az szja tv. 57/A §-a azt írja, hogy magánszemélyként egy lakásban folytathatja. A kérdés, hogy egyéni vállalkozóként ilyenkor magánszemélynek minősül? Folytathatja a KATA-s adózással a többi ingatlanra a szálláshely-szolgáltatást a "fő", fizetővendéglátó, adószámos magánszemélyként végzett tevékenysége mellett? Köszönöm a választ előre is!
Lehet-e duplán kihasználni a 6 millió forintos alanyi adómentességi határt, ha valaki adószámos magánszemélyként és egyéni vállalkozóként is tevékenykedik, különböző területen? – kérdezte olvasónk. Dr. Kelemen László, az ATA Solution Kft. adószakértő jogásza válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély tételes átalányadózást választott a fizetővendéglátó tevékenységére, melyet a NAV törzsadatok szerint (is) magánszemélyként folytat, alanyi adómentes körben. Van egy egyéni vállalkozása is, marketing-tanácsadási területen. Erre is alanyi adómentességet választott. Az lenne a kérdésem, hogy a két tevékenységnél összességében kell nézni a 6 milliós határt, vagy tevékenységenként külön-külön elérheti azt, mivel az egyiket magánszemélyként, a másikat egyéni vállalkozóként folytatja? Ha egybe kell számolni, akkor hogyan lehet levezetni ezt az áfatörvényből? Köszönöm előre is a segítséget!
A szálláshely és a szálláskiadó lakhelye közötti távolságra elszámolható-e az 500 kilométeres gépkocsiátalány? Illetve a szálláshelyen az áram és a közüzemek négyzetméter-arányosan elszámolhatók-e? – kérdezte olvasónk. Juhász Tibor okleveles adószakértő válaszolt.
A szálláshely és a szálláskiadó lakhelye közötti távolságra elszámolható-e az 500 kilométeres gépkocsiátalány? Illetve a szálláshelyen az áram és a közüzemek négyzetméter-arányosan elszámolhatók-e?
A nyári turistaszezon végén számvetést végeznek a szálláshelykiadók. A bevétel összesítése után nem dőlhetnek hátra, mivel az állam is le akarja fölözni a maga hasznát. Az alábbiakban összefoglaltuk, mit kell tudniuk a szálláshely-szolgáltatóknak a tevékenység adózásáról.
A szezonális szállásadásból származó jövedelem után legegyszerűbben a tételes átalányadózás választásával teljesíthető az adókötelezettség. Ismertetjük ennek feltételeit.
Lakás, szoba kiadása adóköteles tevékenység, nem érdemes erről megfeledkezni. Elég egy törökátok szomszéd, hogy megjelenjenek az adóellenőrök. Cikkünkben a turistaszezon haszonélvezőit emlékeztetjük tudnivalóikra.
Egy francia ingatlan pjt (franciáúl S.C.I.) azért létesült, hogy vegyen egy lakást Magyarországon. A 16 tag között van francia, spanyol, olasz, belga és magyar állampolgár is. A magyar állampolgárok belföldi illetőségüek. A tagok a hozzájárulásuk arányában használják a lakást. Ha a lakást egyik tag sem használja bérbe akarják adni turistáknak. Mi a legegyszerűbb és leggazdaságossabb módja ennek? Ha jól értelmezem a jogszabályokat, építményadót kell fizetni, de nem világos, hogy ÁFÁt kell-e? (alanyi adómentesség ÁFA Tv. XIII 187.(1) szerint? A lakás gazdasági célú letelepedésnek számít-e? Fontos lenne, hogy ÁFA mentes legyen a szolgáltatás. Van-e mód arra, hogy az egyik tag mint magánszemély a többiek nevében regisztráljon mint fizetővendéglátó és akár a magánszemélyek átalányadozása keretében adozzon? Mivel a pjt nem gazdasági társaság, milyen adót kell fizetni a haszon után? A tagoknak kell-e/lehet-e külön-külön adózniuk? Köszönöm válaszukat!
Szarvas Imréné
könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől