Az adóhatósági eljárások illetékének mértéke és megfizetési módja Cikk
Mennyi a végrehajtási eljárások illetéke, milyen módon fizethető meg? A NAV információs füzetben foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat.
Mennyi a végrehajtási eljárások illetéke, milyen módon fizethető meg? A NAV információs füzetben foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat.
Idén év elejére teljesen megújultak azok a törvények, amelyek az adóellenőrzéseket, adópereket szabályozzák. A terület újraszabályozása a teljes ellenőrzést érinti, az első pillanattól a bírósági szak lezárásáig. Mivel a NAV évente közel 30 ezer ellenőrzést folytat le, ennek során pedig mintegy 500 milliárd forint adóhiányt és majdnem ugyanekkora összegű bírságot szab ki, ezért lényegében bárkit érinthetnek az új szabályok és korlátok – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
A UPC Magyarország Kft. vizsgálja a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) 121 millió forintos bírságról szóló, még nem jogerős határozatának tartalmát, és élni fog a hatályos jogszabályok adta jogorvoslati lehetőséggel – közölte a cég az MTI-vel szerdán.
Megtörtént eset szolgáltatta az apropót, hogy ismertessük: mire kell ügyelni az ekáerrel kapcsolatos bejelentés során, illetve adóhatósági bírság esetén mi adhat okot a fellebbezésre.
NAV ellenőrzés folyik egy kft.-nél, közben elkezdődik a felszámolás. A NAV jegyzőkönyvre, határozatra ki jogosult a fellebbezésre?
Kire vonatkozik az elektronikus ügyintézés? Ki képviselheti az adózót? Mit jelent az objektív ellenőrzési határidő? Milyen jogorvoslattal élhet az adózó? Egyebek közt ezeket is tartalmazza az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényjavaslat.
Illetékmentes eljárás elleni fellebbezés illetékköteles?
Kőbevésettek-e nyugdíjbiztosítóval folytatott adategyeztetési eljárás során határozatban megállapított adatok? – merül fel rendre a kérdés a nyugdíj összegét megállapító eljárásokkal kapcsolatban.
Nem szolgálja az adóigazgatás egyszerűsítését, hogy az eddig az adózás rendjéről szóló törvényben (Art.) található eljárási szabályokat már nem egy, hanem kettő vagy három, vagy akár még több törvény rögzíti majd – szögezi le blogbejegyzésében dr. Fekete Zoltán Titusz, az RSM Hungary adómenedzsere.
Jóval szigorúbban venné a jövőben az adózó fellebbezési lehetőségeit új bizonyítékokra hivatkozás kapcsán az adóhatóság, ugyanakkor a fellebbezési jogról való lemondás esetén a bírság felét elengedné – derül ki a július 31-én nyilvánosságra hozott adóeljárási törvénytervezetből a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST elemzése szerint.
Módosulnának a bírságszabályok és új szolgáltatásokat nyújtana a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adózás rendjéről szóló új törvény nyilvánosságra hozott tervezete szerint. Megszűnne az adószám-felfüggesztés, bevezetnék a feltételes adóbírságot. A tervezet még bő két hétig véleményezhető.
Tisztelt Széles Imre Tb-szakértő Úr! A " Mit lehet tenni egy 7 hónapja el nem bírált fellebbezéssel?" kérdés ma – VII. 24-én – délelőtt kapott válasza csak a hatósági bizonyítvánnyal kapcsolatos kérdésrészre tért ki. Nem adott választ a Tb-nyilvántartás adatainak módosítását kérő kérdésrészre, idézem a feltett kérdés első, eddig még meg nem válaszolt részét: "Milyen lehetőségei vannak egy nyugdíj előtt álló munkavállalónak egy 2015 áprilisában benyújtott adatmódosítási kérelem alapján 2016 novemberében hozott határozattal szembeni, de máig – 2017. VII. 19-éig – el nem bírált fellebbezés tekintetében? – és nem adott választ arra sem, hogy ha panasz benyújtására kényszerül a szóban forgó munkavállaló, akkor a panaszát hova, kihez kell/lehet benyújtania, panaszának mennyi az elbírálási határideje? Válaszának kiegészítését előre is köszöni egy nyugdíjazás előtt munkavállaló.
Túlzott terheket rónak a cégekre a vám- és adókötelezettségekhez kapcsolódó szankciók és jogorvoslati költségek – derül ki a vámszabályozásban érintett hazai gazdálkodók körében végzett felmérésből. A jogorvoslathoz kapcsolódó illetékek mellett a bírságot is meg kell fizetni a pótlólagosan kiszabott vámot és adót tartalmazó határozat jogerőre emelkedése előtt, amely akár a vitatott összeg 2-5-szörösét is kiteheti.
Tisztelt Szakértő! A NAV utólagos ellenőrzést tartott egy cégnél. A készletet vizsgálta és az általa számított árrés alapján adóhiányt állapított meg. A jegyzőkönyvre észrevételt tettünk, mivel az átlagárrést nem tartottuk valósnak, hiszen túlnyomó többségében az alacsony árrésű termékek értékesítéséből származott a bevétel. Az észrevételhez nem lettek bizonylatok csatolva, hiszen megelőzőleg a hatóságnál parkolt a teljes anyag, rálátásuk volt, nem gondoltuk, hogy külön csatolnunk kellett volna, hogy bizonyítsuk álláspontunkat. A NAV az észrevételt figyelmen kívül hagyta, mivel bizonyíték csatolása nem történt és az eredetileg a jegyzőkönyvben kihozott adóhiányt állapította meg határozatban. Kérdésem, hogy ha a fellebbezéshez csatolunk minden tőlünk telhetőt, van-e esély arra, hogy a NAV helybenhagyja reklamációnkat s újraszámol, vagy a hibás észrevétel miatt elutasítja azt? Köszönöm válaszát!
Minden adózónak a saját érdeke, hogy az adófolyószámláját folyamatosan figyelemmel kísérje. A bevallás beküldését és az adófizetési kötelezettség teljesítését követően is érdemes ellenőrizni, hogy a felkönyvelt összegek helyesek-e. Bárkivel előfordulhat, hogy hibázik.
dr. Radics Zsuzsanna
tb-szakértő, jogász
Szarvas Imréné
könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől