45 találat a(z) fellebbezés cimkére
Illeték ingatlanvásárlás után
Kérdés
Jó napot kívánok! 2014 júniusában eladtam a lakásomat, majd 2014 novemberében egy drágább lakást vettem. Nemrég a NAV kivetette a tulajdonjogszerzés után fizetendő illetéket. Azonban a NAV pontatlanul számolt, és az új lakás árát vette alapul az illeték megfizetésére ahelyett, hogy a két lakás árának a különbségét használta volna fel az illeték számítására. Természetesen jogorvoslatra van lehetőség, de ehhez 5 000 forintos újabb illetéket kell fizetnem a NAV-nak. A NAV trehánysága és pontatlansága miatt kell újból fizetnem, amit igazságtalannak tartok. A jelenlegi törvények szerint a tulajdonjogszerzés után fizetendő illeték számításánál az új lakás árából le lehet vonni a régi lakás eladási árát, ha az egy éven belül történik. Nálam így történt, azaz, a jogorvoslatomnak helyt fog adni a NAV. A következő kérdésekre szeretnék választ kapni: Ha a NAV-hoz beadom a fellebbezésemet a kiszabott illetékre, de nem fizetem be az 5 000 forintos „fellebbezési” díjat, akkor is kötelessége a NAV-nak elbírálni a kérvényemet, és újraszámolni az illetéket? Vagy a „fellebbezési” díj meg nem fizetése automatikusan megakadályozza az illetékszámítás felülvizsgálatát? Ha a NAV-hoz beadom a fellebbezésemet a kiszabott illetékre, ÉS befizetem az 5 000 forintos „fellebbezési” díjat, majd a NAV helyt ad a kérelmemnek, akkor van-e mód a kidobott 5 000 forint számomra történő jóváírására? Köszönöm válaszukat! Üdvözlettel, Csizmadia Balázs
Felelősség
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Ügyfelemet egy NAV áfa-vizsgálat I. fokú határozatában elmarasztalták. A bírság összegét tévesen 50 százalékban állapították meg. Nekem ez elkerülte a figyelmemet, a határozatban foglalt elmarasztalás okára fókuszáltam, mely tudatos adóelkerülés megállapításán alapult. Ezért megfellebbeztem az I. fokú határozatot, mert nem ismertük el a tudatos adóelkerülés vétségét. Természetesen ezt ügyfelemmel megbeszéltem, aki helyeselte ezt. A II. fok helybenhagyta az I. fok döntését, azonban észrevette a hibás összegű bírság megállapítását, és azt 200 százalékra emelte, módosította. Ügyfelem engem okol, hogy nem olvastam el körültekintően a határozatot, ezért négyszeres összeget kell kifizetnie. Úgy gondolja, hogyha nem fellebbezünk, megúszta volna negyed összegből a bírságot, és ezzel lezárult volna minden. Én ebben nem értek egyet vele, ezért kérem szíves válaszukat, és véleményüket, hogy mi lett volna a helyes megoldás. Küszönettel. RoZsu
Mennyire kötelezett a NAV a határidők betartására
Kérdés
Ügyfelünknél a NAV bevallások utólagos vizsgálatára irányuló adóellenőrzést tartott. Az I. fokú határozattal szemben a törvényes határidőn belül fellebbezést nyújtottunk be. A NAV végzésben meghosszabbította a fellebbezés elbírálás határidejét, a végzésben leírtak szerint "A meghosszabbított ügyintézési határidő utolsó napja 2015. május 4." 2015. május 4-ei vagy azt megelőző dátummal semmilyen dokumentumot nem kaptunk. 2015. május 21-én kaptunk egy levelet a NAV Hatósági Osztályától, amelyben közlik, hogy a fellebbezés eredményeként az elsőfokú határozatot megsemmisítik és az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja. A határozat dátuma 2015. május 7. A határozatot megküldő levél dátuma 2015. május 15. Vagyis mindkét dátum a meghosszabbított ügyintézési határidő utáni. A kérdésünk, hogy a határidők mennyire vonatkoznak a NAV-ra, nem történt a részükről eljárásjogi mulasztás?
Illeték – fellebbezés
Kérdés
Köszönöm az illetékkel kapcsolatos választ. Sajnos a NAV megállapította a vagyonátruházási illetéket az átalakulási vagyonmérlegben szereplő ingatlanra. Most még a fellebbezési határidőn belül vagyunk. Szeretnék segítséget kérni, milyen jogszabályra hivatkozva kérhető az illetékmentesség a korábbi kérdésemben leírt esetre? Korábbi kérdés: Egyéni cég 1997 áprilisában cégformaváltással korlátolt felelősségű társasággá alakult át. Az átalakulást az illetékes cégbíróság bejegyezte. A kft. azóta is eredményesen működik. Az átalakulási vagyonmérlegben/vagyonleltárban ingatlan is szerepelt. Akkor elmaradt az átalakulás miatti tulajdonváltás földhivatalnál történő bejegyeztetése. Ez sajnos csak napjainkban derült ki a tulajdonos számára. Most kérte a kft. a tulajdonjog bejegyzését az illetékes földhivatalnál. Az átalakulás 1997-ben adó- és illetékmentes volt. Kérdés, hogy alkalmazandó-e ez az illetékmentesség most, az utólagos bejegyzési kérelemre tekintettel?
Család- és egyéb támogatások, gázdíjkedvezmény: új szerepben az ONYF
Cikk
A közigazgatás átszervezésének következtében egyes támogatásokkal, illetve kedvezményekkel kapcsolatos fellebbezéseket az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság bírálja el.
Kényszertörlési eljárás bt. kültag halála miatt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy bt. kültagja elhalálozott, és a hagyatéki tárgyalás befejezésére - az egyik örökös külföldön él - nem került sor 6 hónapon belül. A beltag ezen jogvesztő határidőn belül nem választott új kültagot. A cégbíróság a társasági szerződés újabb módosításakor - igazolási kérelem lett csatolva a késés miatt - elutasító végzést hozott, és elrendelte a kényszertörlést. A cégközlönyben még nem jelent meg a határozat. Az igazolási kérelemmel kapcsolatosan semmi említés nem történt, az eljáró ügyvédet sem értesítették elektronikusan. Az ingyenesen lekérdezhető cégkivonaton az új társasági szerződés adatai bejegyzés alatt címszóval szerepelnek. Mi a teendő? Érdemes fellebbezni? A bt bevételi nyilvántartást vezető katás vállalkozás. Tartozása nincs. Ha a kényszertörlési eljárást nem lehet kikerülni, hogyan fog ez lezajlani? Eltiltják-e az ügyvezetőt? Lehet-e egyéni vállalkozó, és mikortól? Ha nincs eltiltás, hagyni kell-e, hogy így töröljék a céget? A kényszertörlési eljárásnak milyen költségei vannak? Mikor megy át felszámolásba, és mikor lesz végelszámolás belőle? Köszönettel.
Másodfokú adóhatározat
Kérdés
Tisztelt Cím! 2012. január óta folyik egy NAV-ellenőrzés. Az ellenőrzés során készült már jegyzőkönyv, kiegészítő jegyzőkönyv, elsőfokú adóhatározat, fellebbezésre kiegészítő elsőfokú adóhatározat. A második elsőfokú adóhatározatot is megfellebbeztük. A másodfokú határozathozatal időtartama 15+60+30 nappal hosszabbodott. Ez a 30 nap is már 2014.08.04-i dátummal lejárt (a NAV a hosszabbító határozatában egyértelműen leírta a dátumot). A mai napig nem érkezett meg a másodfokú határozat. Ha az adózó késik a fellebbezéssel, vagy bármilyen bevallás benyújtással, akkor nincs mit tennie, illetve szankció lehet. DE, ha az adóhivatal késik a határozathozatallal, akkor az adózó tehet valamit? (Az első jegyzőkönyv 6,5 millió forint adóhiányról és bírságról szól. A második elsőfokú határozat pedig 1,5 millió forintról. De ez sem jogos, amit megfellebbeztünk.) Köszönettel: Anikó
Kata megszűnés
Kérdés
Katás egyéni vállakozónál téves 1308-as bevallás következtében december 31-én 100 ezer forintnál nagyobb adótartozást mutatott a folyószámla, a NAV ennek alapján "kirakta" a katás körből. Utólagosan sikeresen javítva lett a folyószámla, így a 2014. január 1-jei nyitó, és a 2014. január 1-jei rendező tétellel eltűnt az adótartozás, de az adózó által tett fellebezést elutasították, mivel az adott időpontban fennálló adótartozás miatt van törvényi lehetőség a megszüntetésre. Már csak bírósági úton lehet ez ellen fellépni! Kérdés: jogos lehet a megszüntetés, vagy érdemes a bírósághoz fordulni az ügyben?
NAV jegyzőkönyv
Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! Ügyfelemnél iratbetekintést végzett a NAV, egyéb adónem ellenőrzés kapcsán. A szigorú számadású nyomtatvány nyilvántartót, számlatömböket ellenőrizték, és kimásoltak pár darab kimenő számlát. Majd érkezett egy jegyzőkönyv, hogy a vállalkozás a szigorú számadású nyilvántartásai között nem szereplő számlatömbből állított ki számlát, melyen az adatai, mint eladó/értékesítő szerepelnek. Ezt a számlát nem az ügyfelem vásárolta, nem általa lett kiállítva a számla. A nyomtatványboltos nem tudott információval szolgálni arról, hogy ki vásárolta a számlatömböt, mert akkor még nem volt kötelező feltüntetni a vevő adóazonosító jelét. Kérdésem az lenne, hogy a NAV által küldött jegyzőkönyvet ilyen esetben, hogyan kifogásoljuk meg, hiszen nem az ügyfelem által vásárolt és kiállított számláról van szó, és ennek adóhiányát és késedelmi pótlékát a jegyzőkönyvben kilátásba helyezték. Kérem írják meg, ha van erre joggyakorlat, mit tegyünk. Köszönettel: Szabó Anita
Ab: fellebbezhetnek a bankok
Cikk
Az Alkotmánybíróság (Ab) a Kúria indítványára megsemmisítette a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény egyes rendelkezéseit és kimondta, hogy lehet fellebbezni az ilyen eljárásban született egyezség ellen - derül ki a Magyar Közlönyben pénteken közzétett határozatból.
Nyugdíj és jogorvoslat: mikor lehet fellebbezni és mikor bírósághoz fordulni?
Cikk
Fellebbezés és bírósági eljárás - milyen jogorvosltai eljárások vannak, s mikor nem tehet az ügyfél semmit? Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.
Szokatlan eljárás adószám-felfüggesztésnél
Cikk
Amennyiben az adóhatóság határozattal utasítja el az adószám megadását, nem a szokásos jogorvoslati eljárást vezeti be, fellebbezésről tehát szó nincsen. Ehelyett 15 napos kimentési kérelem terjeszthető elő. Ez a kérelem jogvesztő. Amennyiben a kérelemnek helyt adnak, akkor az adóhatóság a határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja. Mik lehetnek a kimentési indokok, mit kell az adózónak bizonyítania?
Jogorvoslat adóügyekben: csak súlyos pénzekért fellebbezhetünk
Cikk
Adóügyekben az első fokú határozat ellen csak borsos illeték befizetése után fellebbezhetünk. Szakértőnk összefoglalja, miért túlzó az illeték mértéke, s mivel lehetne segíteni a jogorvoslat menetét.
Vagyonosodási vizsgálatok: jó eséllyel nyerhetünk másodfokon
Cikk
A vagyonosodási vizsgálatok körében az elsőfokú határozattal szemben benyújtott fellebbezések közel felében a magánszemély javára dönt a másodfokú adóhatóság. De mi van a döntések hátterében?
Vagyonosodás: eredményes fellebbezések
Cikk
Megéri vitatkozni az adóhatósággal a vagyonosodási vizsgálatok során, a tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy minden második esetben a határozatot megváltoztatják - írta szerdán a Napi Gazdaság.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
