401 találat a(z) felújítás cimkére

Felújítás barátokkal Kérdés

Ingatlaneladásból szerzett jövedelem adózása két tulajdonos esetén Kérdés

Tisztelt Szakértők, a feleséggemmel 50-50%-ban voltunk tulajdonosai egy ingatlannak. 2017-ben vásároltuk, felújítottuk, laktunk benne egy darabig, majd 2019-ben eladtuk. A megkapott pénzből a feleségem vásárolt egy lakást 100%-ban a saját nevére. A felújítás számlái csak az én nevemre szólnak. Kérdés: a feleségem és az én adómat adóját hogyan számítjuk ki? A feleségem esetében az adóalap számításnál levonható a felújítások költségszámlája 100%-ban? Vagy csak 50%-ban? Vagy esetleg nem vonható le semmi, csak az én esetemben, mivel a számlák az én nevemre szólnak? Példaképpen: ha az ingatlant eredetileg 100 Ft-ért vettük, majd 50 Ft-ért felújítottam, majd 200 Ft-ért eladtuk, és a feleségem 40 Ft-ért vett egy lakást ugyanabban az évben, akkor a feleségem adóalapja a) ((200-100)/2 -40) azaz 10, vagy b) (200-100-50)/2 - 40, azaz nem kell adót fizetne. Az én esetemben a) (200-100-50)/2 azaz 25 az adó alapja, vagy esetleg b) (200-100)/2 - 50, azaz nem kell adót fizetnem, mivel a felújítási számlák az én nevemen vannak. Vagy esetleg a felújítás számlái is felesben számítanak? Esetleg a feleségem által vásárol lakás ára is feleseben csökkent? -- Gyors válaszukat előre is köszönöm! Tisztelettel: Bucsi Péter

Kezdődik a Nyugati pályaudvar felújítása Cikk

Pénteken kezdődik a Nyugati pályaudvar tetőszerkezetének felújítása, a hét hónapig tartó munkálatok alatt a pályaudvar utascsarnoka zárva tart – közölte Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára mai sajtótájékoztatóján.

Új korszerűsítési pályázatra számíthatnak a távfűtéses lakásban élők Cikk

Még mindig sok a korszerűtlen távfűtéses lakás Magyarországon, fejlesztésükre ezért új pályázat kiírása várható – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna hétfő esti műsorában.

Lakásszövetkezet közös költség II. Kérdés

Tisztelt Szakértő! A lakásszövetkezet kettős könyvvitelt alkalmaz. A közös költség részeként és nem külön van fizetve a felújítási hozzájárulás. A kettő együtt kerül előírásra mint közös költség (de ezen belül megbontva) az analitikában, és így kimutatható a lakónak mind az üzemelési mind a felújítási előírása és a befizetése is. A könyvelés egy másik programmal történik. Év végén ki kell mutatni a lakók esetleges hátralékát a követelések között. Ezt hogy tudom könyvelni, ha a felújítási részt csak pénzügyi teljesítéskor könyvelem 96-ba mint véglegesen átvett pénzeszközt? A kérdésem: hogyan mutatom ki a könyvelésben a lakók esetleges tartozását a felújítási rész esetén, ha ezt csak pénzmozgáskor könyvelem? Hogy jelenik, jelenhet-e meg a felújítási tartozás követelésként? Hogy tudok egyezni az analitikával? Köszönöm előre is.

Tárgyi eszköz káresemény Kérdés

2019 októberében a társaság egyik nagy értékű termelő gépénél (mely egy gépsor önálló eleme) az egyik központi elem tűzkár következtében használhatatlanná vált. A helyreállítást részben idegen kivitelező és részben a társaság munkavállalói végezték anyag- és munkaóra-felhasználással. A káreseménnyel kapcsolatban el kell-e számolni a kár miatt a részegységre jutó terven felüli értékcsökkenést és a részbeni kivezetést? A kár nagysága kb. 20 százalék. A gép a helyreállítást követően az eredeti műszaki állapotnak és kapacitásnak megfelelően működik tovább. A helyreállítási költségek és ráfordítások összegét felújításként kell-e könyvelni? Ha nem, akkor ez elhatárolható-e, mivel a kártérítést a mérlegkészítést követően (2020-ban) fogjuk megkapni, a kártérítés összege még nem ismert. Ebben a témában Pölöskeiné válaszolt meg egy 2017. február havi kérdést. Válaszukat köszönöm.

Lakásszövetkezet közös költség Kérdés

Kettős könyvvitelű lakásszövetkezetnél a közös költség üzemelési részét elő kell írni a lakóknak, míg a felújítási rész esetén csak a befizetést könyvelem és vezetem el passzív időbeli elhatárolásba? Nem kell ezt is előìrni? A taggyűlés évente megállapítja a fizetendő közös költség összegét. A hátralékot ki kell mutatni, de ha esetleg nem kell előírni a közös költség felújítási részét, hogy mutatom ki a lakó hátralékát? A felújítási rész eredménysemleges?

Ingatlanáfa-korrekció Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó a vállalkozási céljai és bérbeadási tevékenység érdekében gazdasági ingatlant vásárolt magánszemélytől 2009-ben. Az ingatlan bérbeadással kapcsolatban élt áfakötelessé tételi jogával. Ezt követő években 2009–2015 között az ingatlanon felújítást végzett, és ezzel kapcsolatban felmerült előzetes forgalmi adót levonásba helyezte. A beszerzés évétől az ingatlan folyamatosan szolgálja a vállalkozási tevékenységet. A személyi jövedelemadó egyéni vállalkozásokra vonatkozó költségelszámolási szabályai szerint a 2011–2015 években történt felújítási ráfordításokat választása szerint költségként elszámolta, azzal nem növelte az ingatlan nyilvántartási értékét, de a 2010. évi felújítást beruházásként a tárgyi eszköz értékének növelésével számolta el. Kérdésem az áfatörvény 135. §-ban meghatározott 240 hónapos ingatlannal kapcsolatos levont előzetesen felszámolt adó "figyelésével" kapcsolatos. Bevonandó-e a 240 hónapos "figyelési időszakba" a költségként elszámolt, és nem tárgyi eszközként nyilvántartott felújítási termékek, szolgáltatások áfatartalma? A fentiektől függetlenül még két kérdésem lenne a témában: Amennyiben szükséges a 135. §-ban foglaltak szerint a levont áfa korrekciója, ezt a gyakorlatban hogyan kell megtenni? Adott év utolsó időszaki áfabevallásban az adott évre vonatkozó 1/20nyi korrekciót kell beállítani az áfabevallásba, a bevallás melyik sorába? Hogyan történik a bevallás, ha a vállalkozás megszűnik?

Munkáltatói kölcsön Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkáltató kölcsönt ad a saját munkavállalójának, a kölcsönt lakásfelújításra és korszerűsítésre adja a munkáltató nulla százalékos kamatozás mellett – munkáltatói banknál vezetett, külön erre a célra létrehozott alszámla közbeiktatásával (szja-mentesség miatt) – kell-e a munkavállalónak megőrizni a felújításról szóló számlákat, valamint a későbbiek folyamán kérheti-e a NAV ezeket a számlákat ellenőrzés céljából? Illetve bármilyen bizonylatmegőrzési kötelezettség terheli-e a munkavállalót vagy a munkáltatót (a kölcsön folyósításával kapcsolatos iratanyag stb. természetesen rendelkezésre áll)? Köszönöm.

Pénteken ideiglenesen zárva lesz az M7-es letenyei határátkelője Cikk

Pénteken délután három órán át zárva lesz az M7-es autópálya letenyei határátkelője felújítási munkálatok miatt – közölte a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.

Ingatlanvásárlás, felújítás, továbbértékesítés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz. Egy vállalkozás az alábbi tevékenységet végzi: használt ingatlant vásárol, amelyet felújit, illetve bútorokkal berendez. Ezt követően az ingatlant értékesíti. A kérdésem az lenne, hogy az alábbi tételeket miként kell könyvelni: - az ingatlan beszerzése; - anyagvásárlás (pl. parketta, csempe stb.); - felújítás során igénybe vett vállalkozók munkadíja (burkoló, asztalos, villanyszerelő stb.); - a megvásárolt bútorok értéke, amelyek az ingatlannal együtt kerülnek értékesítésre; - ingatlanhoz kapcsolódó reklámköltségek (pl. hirdetés, prospektus készítás, fotózás). Szeretnénk tisztán látni, hogy ebben az esetben a fent felsorolt tételeket miként kell könyvelni: áru, anyag, saját termelésű készlet vagy egyéb módon. További kérdés, hogy a december 31-én fennálló felújítás költségeit milyen főkönyvi számra szükséges nyilvántartásba venni? Köszönöm!

Használt gépkocsi értékesítése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk az USA-ból hoz be törött személygépkocsikat és azokat felújítja, majd értékesíti. Eladásnál áfás számlát állít ki. Kérdésünk az lenne, hogy a javításra fordított költségek pl. lakatos munka, fényezés, és alkatrészek áfáját levonhatja-e, ha a járművet áfásan adja el? Illetve a költségeiről kell-e gépkocsinkénti nyilvántartást vezetnie. Előre is köszönöm válaszát!

Könyvkiadó költségei Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz: Adott egy cég, amely könyvkiadással foglalkozik. Megszerzi a külföldi szövegezést (jogok), amelyet itthon lefordíttat, majd ezt kinyomtattatja, bekötteti és értékesíti üzleteknek és magánszemély vásárlóknak. Így felmerülnek az alábbi költségek: műfordítás, nyomdaköltség, korrektúra, tördelés, borító tervezés, jogdíj, nyelvi lektorálás, raktározás. Kérdésem, hogy ezek a költségek ELÁBÉ-nek, alvállalkozói teljesítésnek vagy egyéb igénybe vett szolgáltatásnak (52) számolandók el? Az előző könyvelő mindent ELÁBÉ-hoz rendelt. Másik kérdésem, ha egy vállalkozás olyan tevékenységet vesz igénybe, amely nem szolgálja közvetlenül az árbevétel szerző tevékenységét (például telephelyének rendezett kinézetéért rendszeresen kertészeti szolgáltatást vesz igénybe évi több százezer forintért), de ragaszkodik hozzá, hogy a kifizetést átutalással teljesíti, az miként könyvelendő, hogyan számolható el? Válaszát előre is köszönöm.

Ingatlanértékesítés áfája Kérdés

Tisztelt Szakértő! Irodaépületünk 2000 évben épült. Az építkezés alatt az áfát visszaigényeltük. Azóta áfaköteles értékesítést végzünk. Az ingatlanon folyamatosan történt felújítás, melynek értékét aktiváltuk, (2008 év után is). Az felújítás értékének áfáját visszaigényeltük. Idén szeretnénk az ingatlant áfamentesen értékesíteni. Megtehetjük ezt? Köszönöm válaszát!

Adózás előtti eredményt csökkentő tétel-e? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk 2018-ban vásárolt egy üzemcsarnokot. Ezt folyamatosan felújította. 2018-ban a felújítással kapcsolatos kiadások, a tárgyi eszközön bővítésként jelentkeztek, és ezek az összegek adóalap-csökkentő tételként el lettek számolva. Az üzemcsarnok felújítása 2019-re is áthúzódott. 2019-ben is vannak számlák, melyek bővítésként rá lettek az üzemcsarnokra aktiválva. Kérdésem, hogy a 2019-es évi adóbevallásban, a 2019-es évben lévő bővítések még adóalap-csökkentő tételként figyelembe vehetők-e? Előre is köszönöm válaszát!