120 találat a(z) engedményezés cimkére
Eltérés engedményezésnél
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Irodánk átvette egy cég könyvelését 2018.01.01-től. Megkaptuk a nyitó főkönyvi kivonatot, a nyitó szállító-vevő listát, mindent. Ügyvezető e-mailben küldött egy engedményezési szerződést még 2018.12.30-ai időponttal, melyben a kft. egyik vevőjének követelését beszámították a kft. egyik szállítója felé fennálló tartozásba. Ahogy egyenlítettem ki a felsorolásban lévő számlákat, kiderült, hogy jóval többről szól az engedményezés, mint amennyi a szállító felé fennálló tartozás. Olyan, mintha túlkompenzálás történt volna. Valószínűleg valamikor kimaradhatott a kft. könyveléséből néhány számla. 2012-ig egyeztettük, addig biztos, hogy minden számla bekerült a könyvekbe, előtte történhetett valami, mert a 2012-es nyitó tartozásnál már nem egyezünk. De azok az iratok már nincsenek meg. Ön szerint helyesen tesszük, ha erről jegyzőkönyvet írunk, majd az eredménytartalékkal szemben könyveljük ezt az összeget? Hiszen nem tudom, melyik évet érinti. A cég egyébként mikrogazdálkodói beszámolót készít. Vagy mindenképpen szükséges a 3 oszlopos beszámoló? Válaszát köszönöm!
Követelésengedményezés adózvonzata
Kérdés
Egy társaság a befektetései között nyilvántartott üzletrészt, valamint e társaság jegyzett tőkéjének csökkentéséből eredő követelést bekerülési értéken tartott nyilván több éve. Még a 2017. évi mérleg készítésekor is úgy értékelte a társaság vezetése, hogy értékvesztés elszámolása nem indokolt. 2018. évben az üzletrészt értékesítette, a követelést pedig engedményezte a másik tulajdonos társaság részére egy jelképes összegért, mely engedményezésből 37 millió forint veszteség jellegű különbözete keletkezett. Kérdés, hogy ez a 37 millió forint a társaságiadó-bevallás készítése során esetleg adóalap-növelő tétel-e valamilyen jogcímen, vagy ily módon az adózásban elismert költség?
Követeléskötelezettség engedményezése
Kérdés
Tisztelt Szakértők! A cég kölcsönt nyújtott 2016.09.12-én B cégnek. A cég kölcsönt kapott 2016.09.12-én C cégtől, egyező összegben. A lejárat mindkét esetben 2017.12.31-e volt. Senki nem fizetett senkinek. 2018.11.29-én született egy engedményezési szerződés, amelyben A cég az engedményző, C cég az engedményes. Tehát A cég követelését C-re engedményezi. C cég a követelés ellenértékét beszámítja a követelés ellénértékébe, egymással szemben beszámítják, így senki nem tartozik senkinek. 2016-tól elhatároltuk a járó és a fizetendő kamatot is. Mivel nem fizetett senki, így késedelmi kamat is jár, és fizetni is kell. Az lenne a kérdésem, hogy kell kontírozni a fenti eseményeket? Mi így képzeljük: Követelés. Könyv szerinti értéke T3631: 63 354 eFt, Járó kamat: T3631-K974 1837 eFt, elhatárolt kamat feloldása: T974-K3911: 1837 eFt, Járó késedelmi pótlék: T3631-K9674: 4784 eFt. (Mi lesz ezzel az egyéb bevétellel?) Kötelezettség: K4511: 63 354 eFt Fizetendő kamat: T874-K4511: 1837 eFt elhatárolás feloldása: T4812-K874: 1837 eFt késedelmi kamat: T8675_K4511: 4784 eFt (Itt is ugyanaz a kérdés, mint a járó késedelmi kamatnál). Illetőleg kell-e könyvelni az engedményezést T8695-K3631 és T4511-K9695? Vagy elég egy átvezetési számlán keresztül összevezetni a követelést a kötelezettséggel? Válaszukat előre is köszönöm.
Engedményezés, beszámítás számvitele
Kérdés
’A’ és ’B’ Kft. kapcsolt vállalkozások. Mindkét cégben ugyanaz a tulajdonos magánszemély van 100 százalékban. Mindkét cégnél magas pénztárállomány és az állandó finanszírozási probléma. A következőképpen szeretnék megoldani a fenti problémákat (Kiegészítés: mindkét cégnél korábbról született már osztalék döntés) ’A’-ban osztalékot fizetnek nettó 12 750 ezer Ft értékben, így a pénztárállomány ezzel csökken, maradna további 7 250 ezer Ft a pénztárban. ’B’-ben osztalékot fizetnek nettó 19 125 ezer Ft értékben, de miután a pénztárban csak 12 millió Ft a fedezet, ezért a magánszemély a különbözetet átruházza és engedményezi, azaz az osztalék hiányzó 7 125 ezer Ft-t a ’B’ cég helyett ’A’- ból veszi fel. Korábban a ’B’ cég 7 125 ezer Ft kölcsönt adott ’A’ cég számára. Az osztalékfizetés engedményezésnél ezt a kölcsönt beszámítják. Jól gondolom-e, hogy az osztalékfizetésnél az engedményezést B: egyéb bevétel/ A: egyéb ráfordítással szemben, a hitel beszámítást pedig fordítva B: egyéb ráfordítás/ A: egyéb bevétellel szemben kell könyvelni? Köszönöm ha válaszolnak, üdvözlettel CsK
Engedményezés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy cég, amely pénzügyi nehézsége miatt a szállítója részére a szállítóval szemben fennálló kötelezettségét a vevő követelése egy részének "átengedésével" kíván eleget tenni. Azaz, a saját vevőinek egy részét kiértesítette, hogy mely számláit ne neki, hanem a szállítónak fizesse ki. A megállapodás értelmében a szállítóhoz egy hónap alatt befolyt tényleges összeggel fog csökkenni a szállítóval szembeni kötelezettsége. Tegyük fel, hogy a befolyt összeg 5 millió forint. Azaz ennyivel csökken majd a kötelezettsége. Hogyan történik az 5 millió forint könyvelése a szállító és a vevő oldalán? Tehát annál, akihez befolynak a harmadik felektől az összegek, és annál, aki "engedményezte", hogy a vevői a szállítójának fizessenek. Konkrét kontírozással kérném a segítségét. Köszönettel
Adott előleg követelésének engedményezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! „A” társaság termék vásárlása kapcsán előleget fizetett „B” társaság részére. Az előlegről a pénzügyi rendezés időpontjában 27 százalékos áfás számlát állított ki „B” Társaság „A” részére. „A” társaság engedményezési szerződés keretében engedményezéssel továbbadja „C” társaságnak a fizetett előleg követelését „B” hozzájárulásával. Kell-e számlát kiállítani áfatartalommal, és keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége „A” Társaságnak, vagy elegendő az engedményezési szerződés mint könyvelési és utalási bizonylat? Válaszát előre is köszönöm.
Áfatörvény 61. paragrafusának értelmezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozónál okoz gondot a fenti paragrafus értelmezése. Egy számlakövetelésünk 6 millió forint. Ebből 3 millió forint követelésünket engedményeznénk egy másik cégnek, a maradék összeget 45 napon belül valószínűleg nem kapjuk meg. Kérdésként merült fel, hogy az engedményezés miatt a teljes 6 millió forintra meg kell-e állapítani az áfát, vagy arányosítással élhetünk, és csak a 3 millióra kell megfizetni azt, a maradékra meg a 46. napon? Egy másik ügyletünk esetében részben barterrel történne a kiegyenlítés, részben készpénzzel, de egy számláról van szó. Ebben az esetben lehetséges az arányosítás, vagy a készpénzes részre élhetünk a halasztással? Esetleg a barter miatt e számla tekintetében már nem illet meg minket a halasztás?
Engedményezés
Kérdés
Amennyiben egy kft.-től magánszemély által vásárolt ingatlan esetében kiderül, hogy a szerződés semmis és a vételár visszajár, engedményezheti-e a jogosult családtagja a visszajáró vételárat mint vásárló a kft. részére?
Üzletrész adásvétele+engedményezése, szja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély a 9 millió forint értékű üzletrészét (kft.) eladta 17millió forintért. A vevő nem pénzben fizette meg a vételárat, hanem egy 17 millió forint értékű – harmadik féllel szemben fennálló – követelését engedményezte az üzletrész eladójára. Az üzletrész eladója ezt beszámítással elfogadta mint vételárat. Az üzletrész eladója ebből az engedményezésből nem jutott bevételhez, hanem ezt a 17 millió forintot tovább engedményezte még adóéven belül. Van-e adókötelezettsége az üzletrész eladójának ebben az esetben? Válaszát köszönöm
Engedményezésből származó bevétel szja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy engedményezési megállapodásban az engedményező egy magyar magánszemély, aki Magyarországon él, az engedményes pedig egy külföldi cég. Az engedményező az engedményesnek egy követelést 1 millió 700 ezer forintért adott el, amit ő előzőleg 1 millió 600 ezer forintért vásárolt. Ez alapján neki 100 ezer forint bevétele származott 2017-ben ebből az ügyletből. A kifizető (engedményes), mivel külföldi cég, nem vont le adóelőleget az ügylet kapcsán, így gondolom, ezt most a magánszemélynek kell rendeznie. Jól tudom-e, hogy ez a magánszemélynek egyéb jövedelemnek minősül, és kell-e neki ez után 22 százalékos ehót fizetni? Válaszát köszönöm.
Tagi kölcsön engedményezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A napokban kaptam kézhez egy szerződést, melyet még a 2017-es évre kell könyvelnem. A bt. magánszemély beltagja tagikölcsön-követelését 30 millió 480 ezer forint összegben egy másik magánszemélyre (aki semmilyen kapcsolatban nincs a bt.-vel) engedményezi. Az ellenérték az engedményezett összeg 90 százaléka. Rögzítik, hogy az ellenértéket a felek külön okiratban foglalt megállapodása alapján számolják el, és teljesíti a vevő. Az engedményező (a bt.-beltag) feltétlen és visszavonhatatlan módon hozzájárul, hogy a bt. könyveiben a tagi kölcsönt az engedményes (másik magánszemély) nevére átvezessék, kölcsön jogcímén. A bt. ügyvezetője elfogadja, tudomásul veszi és kötelezettséget vállal az engedményeshez kapcsolódó változások átvezetésére, és az engedményes most keletkezett követelését a bt. nevében elismeri. Kérem, szíveskedjen segíteni a könyvelés lépéseiben és összegében. Van-e adóalap-módosító hatása, illetve a 10 százalék egyéb bevételnek minősül-e? Köszönettel: Matinyné
Engedményezéssel szerzett jövedelem adózása
Kérdés
Érdeklődöm, hogy amennyiben engedményezéssel jövedelmet szereztünk, akkor azt hogyan kell leadózni.? Szja-ban milyen jövedelemkategóriának számít, és terheli-e még eho, ha igen, hány százalékos, és valami mással kell-e még számolni? Köszönöm szépen!
Vevői követelés engedményezése harmadik félre
Kérdés
Kft.-nek 30 millió vevő követelése van egy másik kft. felé. Kérdésem, hogy ha ezt a vevő követelést 10 millió forintért engedményezem egy hamadik cégre, az eredeti vevőnek kell-e könyvelni az ebből keletkezet értékkülönbözetet, ha igen, akkor hogyan kell könyvelni?
Engedményezés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi engedményezett követelésről szeretnék kérdezni, hogy vajon számlát kell-e kiállítanom, és ha igen, áfásan vagy áfamentesen? Az egyik ügyfelünknek van egy engedményezett követelése, amit kifejezetten bizonytalan megtérülésű követelésként vett meg, ki is fizette, egy folyamatban lévő perben érvényesíteni kívánt követelést tartalmazott. Ami lényeges: az eredeti jogosult, akitől ügyfelünk a követelést megvásárolta, felszámolási eljárásban volt hitelező, ahol a hitelezői igénye kielégítéseként ezt a peresített követelést kapta meg, tehát az ügyfelünk ennek a hitelezőnek a helyébe lépett, és viszi tovább a peres eljárást. Maga az engedményezés mindenben megfelel a jogszabályoknak, a Ptk.-nak és az áfatörvénynek is. Az engedményezett követelés, ami miatt folyik a per, egy meg nem fizetett bérleti díjról szól, ami áfás. A kérdésünk az lenne, ha a pert megnyernék, abban az esetben meg kell fizetni az engedményezés vételára és a kapott összeg közötti érték áfáját? Miután kifejezetten bizonytalan követelésként vette meg a cég a követelést, pernyertesség esetén biztosan többet kapnának, mint amennyibe a követelés megvásárlása került. Ügyfelünk – aki a követelést megvásárolta – nem tette áfássá az ingatlan bérleti díját a 2007. évi CXXVII. törvény 88. § (1) bekezdés b) pontja alapján, tehát csak áfamentesen tudná leszámlázni. Ebben az esetben az ítéletre utalva fogok kiállítani áfás számlát? Válaszukat előre is köszönöm.
e-Mobi pályázat elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk 1 500 000, forintot nyert elektromos gépkocsi vásárlása kapcsán. A kereskedő felé engedményezési szerződést írt elő a pályázat, mely alapján a támogatás összegét neki utalják. Kérdésem: Mikor számít kiegyenlítettnek a támogatási összeggel fedezett vételárrész? (Amikor az engedményezési kelt, vagy amikor a támogató utalt?)
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
