113 találat a(z) engedményezés cimkére
Engedményezés elszámolása egyéni vállalkozásban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azonos címmel 2015. 11. 23-án tettünk fel kérdést, melyre 2015.12.01-én érkezett válasz. Ezt szeretnénk tovább egyezterni. Tovább szeretném a témát boncolni, és konkrétan az engedményezőnél, azaz az „A” egyéni vállalkozónál történő elszámolást szeretném egyeztetni. Az engedményezőnél a számviteli törvény 77. § (3d) pontja alapján egyéb bevétel a követelés eladási ára, a 81. § (3f) alapján egyéb ráfordítás a könyv szerinti érték. Ez minimumadóalap-növekedést eredményez. Az szja-törvény 28. § (5a) pontja alapján az engedményezőnél egyéb bevétel a követelés ellenértékét meghaladó rész. Tehát itt az alap példa esetén nem lesz minimumadóalap-növelő tétel? Az engedményezést gyakorlatilag kompenzálásként könyvelem le, és, ha nincs többletbevétel, akkor az engedményezés nem is jelenik meg a pénztárkönyv bevételi sorain? Várom szíves válaszát!
Engedményezés elszámolása egyéni vállalkozásban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Engedményezés elszámolásához szeretnék segítséget, szakértői véleményt kérni. A partnerek terméket értékesítenek egymás között. "A" egyéni vállalkozónak számlakövetelése áll fenn "B" cég felé, "C" cégnek számlakövetelése áll fenn "A" egyéni vállalkozó felé. Költségmegtakarítás miatt a partnerek engedményezési szerződést kötöttek, amelyben "A" engedményesként, "C" engedményezőként és "B" kötelezettként szerepel. Az engedményezés nyilvántartási áron történik, valójában "kompenzálás" van más köntösbe bújtatva, hogy a körbeutalás banki költségeit megtakarítsák. Tehát csak akkora összeget engedményez "C" vállalat "A" egyéni vállalkozó felé, amekkora számlakövetelése fennáll. Kérdésem, hogy ebben az esetben az engedményezőnél egyéb bevételként kell-e elszámolni az engedményezett követelést, ha nem keletkezik "haszon", csak pénzügyi elszámolás történik a partnerek között? Várom szíves válaszukat!
Bérleti díj előlege
Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! Lehet-e bérletidíj-előleget engedményezni egy másik kft.-re? Köszönöm válaszukat!
Engedményezés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi problémára keresem a választ. Kft. gépjárművek mentésével foglalkozik. Szerződéses partnerként szállítási szolgáltatás címén számláz X cégnek. X cég közvetítési jutalékot számláz a kft.-nek. A fizetés összevezetéssel, kompenzációval valósul meg. X cég egy előző vállalkozással, Y céggel szembeni követelését rávezeti a kompenzációs papírokra azzal a címszóval, hogy az ügyvezetők azonosak, és csak az összegek különbségét utalja a kft.-nek. Kérdésem a következő: ebben az esetben mi a helyes eljárás? Úgy gondolom, hogy engedményezés történt...? Y vállalkozás befizetheti az összeget a kft.-nek a pénztárba úgy is, hogy már felszámolás alatt áll a vállalkozás? Mi a helyes eljárás, és milyen dokumentumok kellenek hozzá, hogy helyesen járjunk el? Válaszát előre is köszönettel.
Tőkecsökkentés után mikor kell az adót és járulékot megfizetni?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Előzmények: X társaságnak két tulajdonosa van. A és B tulajdonos elhatározta a tőke csökkentését négy évvel ezelőtt, 500 ezer forintra. A 6 millió forintról 500 ezer forintra történő jegyzett tőke csökkentéssel a tulajdonosok 5,5 millió forintot adómentesen a cégből felvettek. Az eredménytartalék csökkentése a társaság kötelezettségeként előírásra került, de a mai napig nem került kifizetésre. B tulajdonos létrehozta egyszemélyes Z Kft.-jét. A következő ügyletet kívánják lebonyolítani: Z Kft. megvásárol X Kft.-től egy ingatlant. B tulajdonos az eredménytartalékban lévő, tőkecsökkentésből származó követelését Z Kft. részére engedményezi. Z Kft. ezzel az engedményezéssel kívánja kifizetni X Kft.-t, csökkentve ezzel B tulajdonos követelését. Kérdés: A tőkekivonás utáni adót mikor kell megfizetni? Amikor B tulajdonos a Z Kft.-jéből kifizeti magának a követelését, vagy amikor B tulajdonosnak X Kft.-ben megszűnik (vagy lecsökken) a követelése. Jogászok véleménye szerint B tulajdonosnak csak akkor kell az adót és járulékot megfizetni, amikor a tőkerész ténylegesen a birtokába kerül, s mivel azt jelen időben engedményezi a kft.-je részére, az ügylet lebonyolításakor nem kell adót és járulékot fizetni. Kérem szíves állásfoglalásukat a fizetendő adó és járulék időpontját illetően. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel Erdei Sándorné
Kifizető teendői
Kérdés
X Kft. 40 millió forint elmaradt bevételt és 5 millió forint felmerült költséget követel Y Kft.-től, mint kártérítést. Ezt Y Kft. nem ismerte el. X Kft. követelését, melyet könyveiben nem szerepeltetett, 10 millió forintért két magánszemélyre engedményezte. A magánszemélyek választott bírósághoz fordultak, és egyezséget ajánlottak Y Kft.-nek, hogy elállnak a pertől, ha a kft. fizet 35 millió forintot. Y Kft. hajlandó 25 milliót fizetni, amit a magánszemélyek elfogadtak. Kérdések: 1.) Ha Y Kft. fizet a magánszemélyeknek, akkor – mint kifizetőt – terheli-e adóelőleg-levonási kötelezettség, kell-e tudnia, hogy mennyiért vásárolták a követelést? 2. Terheli-e a kifizetőt a 27 százalékos eho megfizetése? 3. Egyáltalán ez milyen jövedelemnek számít a magánszemélyeknél? Köszönöm. bertháné
Osztalék vonatkozásában létezik-e engedményezés?
Kérdés
Osztalék kifizetésénél van-e mód arra, hogy az egyik tulajdonos (magánszemély) engedményezés címén lemondjon a másik tulajdonos (cég) részére az osztalék összegéről? Az egyik tulajdonos magánszemély, a másik tulajdonos cég, amelyben a magánszemély szintén tulajdonos, és a kérdésem még, hogy ha lehetőség van az engedményezésre, akkor kell-e bármilyen adót vonni, vagy mint a cégnek, csak átutalom a teljes összeget?
Engedményezett osztalék, követelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! „A”, „ B” és „ C” Kft. által kötött szerződés az alábbiakat tartalmazza: „A” Kft. „ B” Kft. felé fennálló jóváhagyott osztalék-követelését - 90 millió Ft-ot - engedményezi „C” Kft.-re, melyet a „B” Kft. több részletben fog kifizetni. Az „A” Kft . és a „C” Kft. megállapodnak abban, hogy az engedményezés összegét , 90 millió forintot kölcsön követelésre változtatják, egy kölcsönszerződés alapján (melyben a kölcsönadó „A” Kft., a kölcsönbevevő pedig „C” Kft.). Meghatározzák továbbá, hogy a kölcsön folyósításának napja a „B” Kft. által átutalt összeg „ C” Kft. számláján való jóváírásának napja. A tárgyév fordulónapjáig a 90 millió forint engedményezett összegből 37 millió forint került átutalásra C Kft. számlájára. Kérdés: hogyan kell a „C” Kft.-nek könyvelni, illetve mérlegében kimutatni azt az összeget, amelyet a tárgyévben nem utalt át részére a „B” Kft., úgy, hogy a szerződés fenti szövegével is összhangban legyen és a számviteli törvénynek is megfeleljen? Köszönöm előre is válaszát!
Engedményezés kompenzálással áfavonzata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk, "A" társaság felé fennálló 2 millió forint értékű követelését engedményezi "B" társaságra. A felek az engedményezés ellenértékét 2 millió forintban határozták meg, azaz "B" társaság tartozni fog nekünk 2 millió forinttal. Pénz, pénzeszköz nem fog mozogni, mert a követelésünk 2 millió forintos összegét beszámítjuk a "B" társaság felé fennálló szolgáltatásnyújtásból származó tartozásunkba. Véleményünk szerint, mivel az ellenérték megtérítése nem pénzzel, készpénz-helyettesítő eszközzel történik, nem alkalmazható az Áfa tv. 13. § 3. bekezdésének b) pontja szerinti fogalom. Az engedményezés ellenértékéről, bruttó 2 millió forintról 27 százalékos áfa alkalmazásával kell számlát kiállítani. Helyesen gondoljuk-e? Illetve Ön szerint alkalmazható lenne-e az ügyletre valamely 86. § szerinti adómentességi szabály? Segítségét előre is köszönöm!
Követelés eladása, vásárlása, zálog: így kell elszámolni
Cikk
Veszteséggel vagy nyereséggel tud túladni a vásárolt követelésen? Adósa pénz helyett más értékkel rendezné tartozását? Összefoglaltuk a követelésengedményezés és a zálogbiztosíték elszámolásának fontos szabályait.
Zálogtárgy - kezesség, követelés engedményezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Követelés-engedményezéssel kapcsolatban szeretném kérdezni, ha egy kft. megvesz egy 1 millió forint értékű követelést 10 ezer forintért, akkor ezt hogyan kell könyvelni? A könyvekben 10 ezer forintként mutatható ki egyéb követelések között és ha befolyik nagyobb összeg, akkor az pénzügyi művelet egyéb bevétele? A másik kérdésem záloggal kapcsolatos. XY kft. felvesz 20 millió forintot egy cégtől, Z kft. erre zálogként felajánlja egy 10 millió forint értékű ingatlanát. XY kft. nem tud fizetni. A zálog adásvételi szerződés keretében átkerül a hitelnyújtóhoz a szerződésbeli érték 10 millió forint. Z kft. könyveiben az ingatlan 7 millió forinton szerepelt ( 8 millió bruttó érték - 1 millió értékcsökkenés). Z kft.-nél hogyan kerül könyvelésre ez az ügylet? Lesz-e adóalap-módosító tétel? Van-e különbség elszámolásilag, illetve adóalap-módosító tétel tekintetében ha Z kft. a Tao vagy a kiva hatálya alá tartozik? Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Üzletág fogalma
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az áfa tv. 259/A §-a szerint: üzletág: a vállalkozásnak olyan működő egysége, amely szervezeti szempontból függetlenül, a hozzá tartozó vagyonnal alkalmas az önálló gazdasági tevékenység tartós folytatására. Cégünk távközléssel foglalkozó részét "üzletágát" venné meg egy kft.-nek, úgy, hogy megvásárlásra kerülnének a távközlési eszközök, az ügyfelek követelései és szállítói kötelezettségek pedig engedményezéssel kerülnének át. A kft.-nek alkalmazottai nincsenek a két tulajdonoson kívül, és ők tovább működtetnék a kft.-t. Így a megvásárlásra kerülő eszközök, kötelezettségek és követelések önálló szervezeti egységnek tekinthetők-e, megvalósulhat-e az áfamentes üzletág átruházás?
Tagi kölcsön kamatának engedményezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cég tartozik az ügyvezetőnek az általa nyújtott tagi kölcsönök kamatával. Kérdésem lenne, hogy milyen adóterhei lennének ha az ügyvezető életbiztosítást kötne saját magára, de a díjfizetést a neki tartozó cégére engedményezné? Köszönöm: Annamária
Engedményezés
Kérdés
"A" Kft. kölcsönt kíván nyújtani "B" Kft.-nek. "A" Kft. tulajdonosa "B" Kft.-nek is tulajdonosa lesz. "A" Kft.-nek a tőketartalékban szereplő összeggel megegyező összeget kíván kölcsön adni "B" Kft.-nek. "A" cég a kölcsön összegét engedményezési szerződéssel átengedi a tulajdonosnak. "A" Kft. összevezetheti az engedményezett követelését a tőketartalékkal? Milyen adófizetési kötelezettség terhel(het)i a céget és a magányszemélyt? Ebben az esetben kell "A" cégnek társasági adóalapot módosítani az év végén?
Engedményezés
Kérdés
Egy takarékszövetkezet engedményezi A Kft. rulirozó hitelszerződésből eredő követelését, és az ezek után járó kamatokat B Kft.-re (engedményesre). Az engedményezett összeg tőke+kamat 15 586 e Ft. Az engedményező (takarékszövetkezet) 1000 e Ft ellenértéket kér a követelés ellenértékéért. Kérdésem: hogyan könyvelem a fent nevezett gazdasági eseményeket "B" (engedményes) Kft.-nél?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
