Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    140 találat a(z) engedményezés cimkére

    Cikk

    Olvasónk a következőket kérdezte: Rendelkezhet-e úgy az anyavállalatunk, hogy a neki járó osztalékot ne neki, hanem az ő anyavállalatának, tehát az osztalékot fizető cég „nagyanyjának” fizessük ki? Vagy rendelkezhet-e úgy az anyavállalatunk, hogy a neki járó osztalékot kompenzáljuk egy másik céggel fennálló követelésünkkel, amely vevői követelés az anyavállalatunk tulajdonosával, azaz a „nagyanyánkkal” szemben áll fenn? Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Engedményezési szerződés alapján „A” társaság mint engedményező a „B” társasággal szembeni vállalkozóidíj-követelésének egy részét „C” társaságra engedményezte, „B” társaság a vállalkozói díj egy részét közvetlenül „C”-nek utalta. Mi lesz a fenti engedményezés helyes könyvelése a „B” társaságnál? Segítő válaszát köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre várok választ, kontírozással kiegészítve. Egy egyéni vállalkozó ellen végrehajtási eljárást indítottak 33 millió forint erejéig. Ezt megvásárolta egy társaság, amely továbbadta egy harmadik félnek engedményezéssel, adásvétel jogcímen 7,3 millió forintért. Ennek az utóbbinak a könyveléséhez kérném a segítségüket. Köszönettel és üdvözlettel: SzA

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre szeretnénk pontos választ kapni, kontírozással levezetve. Kereskedelmi tevékenységet folytató cég árut vásárol, harmadik cég engedményezéssel fizeti ki a tartozást. Vevői oldalról hogyan kell helyesen könyvelni a beszerzés kifizetését? Engedményezéssel történő fizetés esetén kérjük a kontírozás levezetését. Várjuk mielőbbi válaszukat. Tisztelettel: THI

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Adott egy cég, akinek vevő követelése van áruszállításból. Ennek az értéke 70 millió forint. Kintlévőségekre biztosítást kötött a cég. A vevő nem tudott fizetni, így a biztosító az "egész követelést magára engedményezte", önrész levonásával csökkentett értéket térítette, azzal, hogy amennyiben be tudja szedni a teljes összeget, úgy az önrész összegét is megtéríti a későbbiekben. Jelenleg a könyvelés: 311/911, 467 70 millió 862/311 köv. ksz értéke 70 millió (átvezetés egyéb ráfordítások közé az engedményezett teljes összeget) 368/962 köv. értékesítés 65 millió (ennyit fizetett a biztosító) 384/368 beérkezett az összeg 65 millió Az önrész összege is elszámolásra került a teljes követelés átvezetésével a ráfordítások közé. 1. Kell-e valamit könyvelni arra való hivatkozással, hogy esetlegesen az önrész is megtérül a későbbiekben vagy sem, és helyes-e a könyvelés? 2. Elismert költség lesz-e az elszámolt önrész összeg a tao-ban vagy kell módosítani az adóalapot? Az adós még nincs felszámolás alatt, de hamarosan odakerül, és a követelés már több, mint 365 napja fenn fog állni a 2019-es mérleg készítéskor. Köszönettel

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Irodánk átvette egy cég könyvelését 2018.01.01-től. Megkaptuk a nyitó főkönyvi kivonatot, a nyitó szállító-vevő listát, mindent. Ügyvezető e-mailben küldött egy engedményezési szerződést még 2018.12.30-ai időponttal, melyben a kft. egyik vevőjének követelését beszámították a kft. egyik szállítója felé fennálló tartozásba. Ahogy egyenlítettem ki a felsorolásban lévő számlákat, kiderült, hogy jóval többről szól az engedményezés, mint amennyi a szállító felé fennálló tartozás. Olyan, mintha túlkompenzálás történt volna. Valószínűleg valamikor kimaradhatott a kft. könyveléséből néhány számla. 2012-ig egyeztettük, addig biztos, hogy minden számla bekerült a könyvekbe, előtte történhetett valami, mert a 2012-es nyitó tartozásnál már nem egyezünk. De azok az iratok már nincsenek meg. Ön szerint helyesen tesszük, ha erről jegyzőkönyvet írunk, majd az eredménytartalékkal szemben könyveljük ezt az összeget? Hiszen nem tudom, melyik évet érinti. A cég egyébként mikrogazdálkodói beszámolót készít. Vagy mindenképpen szükséges a 3 oszlopos beszámoló? Válaszát köszönöm!

    Kérdés

    Egy társaság a befektetései között nyilvántartott üzletrészt, valamint e társaság jegyzett tőkéjének csökkentéséből eredő követelést bekerülési értéken tartott nyilván több éve. Még a 2017. évi mérleg készítésekor is úgy értékelte a társaság vezetése, hogy értékvesztés elszámolása nem indokolt. 2018. évben az üzletrészt értékesítette, a követelést pedig engedményezte a másik tulajdonos társaság részére egy jelképes összegért, mely engedményezésből 37 millió forint veszteség jellegű különbözete keletkezett. Kérdés, hogy ez a 37 millió forint a társaságiadó-bevallás készítése során esetleg adóalap-növelő tétel-e valamilyen jogcímen, vagy ily módon az adózásban elismert költség?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértők! A cég kölcsönt nyújtott 2016.09.12-én B cégnek. A cég kölcsönt kapott 2016.09.12-én C cégtől, egyező összegben. A lejárat mindkét esetben 2017.12.31-e volt. Senki nem fizetett senkinek. 2018.11.29-én született egy engedményezési szerződés, amelyben A cég az engedményző, C cég az engedményes. Tehát A cég követelését C-re engedményezi. C cég a követelés ellenértékét beszámítja a követelés ellénértékébe, egymással szemben beszámítják, így senki nem tartozik senkinek. 2016-tól elhatároltuk a járó és a fizetendő kamatot is. Mivel nem fizetett senki, így késedelmi kamat is jár, és fizetni is kell. Az lenne a kérdésem, hogy kell kontírozni a fenti eseményeket? Mi így képzeljük: Követelés. Könyv szerinti értéke T3631: 63 354 eFt, Járó kamat: T3631-K974 1837 eFt, elhatárolt kamat feloldása: T974-K3911: 1837 eFt, Járó késedelmi pótlék: T3631-K9674: 4784 eFt. (Mi lesz ezzel az egyéb bevétellel?) Kötelezettség: K4511: 63 354 eFt Fizetendő kamat: T874-K4511: 1837 eFt elhatárolás feloldása: T4812-K874: 1837 eFt késedelmi kamat: T8675_K4511: 4784 eFt (Itt is ugyanaz a kérdés, mint a járó késedelmi kamatnál). Illetőleg kell-e könyvelni az engedményezést T8695-K3631 és T4511-K9695? Vagy elég egy átvezetési számlán keresztül összevezetni a követelést a kötelezettséggel? Válaszukat előre is köszönöm.

    Kérdés

    ’A’ és ’B’ Kft. kapcsolt vállalkozások. Mindkét cégben ugyanaz a tulajdonos magánszemély van 100 százalékban. Mindkét cégnél magas pénztárállomány és az állandó finanszírozási probléma. A következőképpen szeretnék megoldani a fenti problémákat (Kiegészítés: mindkét cégnél korábbról született már osztalék döntés) ’A’-ban osztalékot fizetnek nettó 12 750 ezer Ft értékben, így a pénztárállomány ezzel csökken, maradna további 7 250 ezer Ft a pénztárban. ’B’-ben osztalékot fizetnek nettó 19 125 ezer Ft értékben, de miután a pénztárban csak 12 millió Ft a fedezet, ezért a magánszemély a különbözetet átruházza és engedményezi, azaz az osztalék hiányzó 7 125 ezer Ft-t a ’B’ cég helyett ’A’- ból veszi fel. Korábban a ’B’ cég 7 125 ezer Ft kölcsönt adott ’A’ cég számára. Az osztalékfizetés engedményezésnél ezt a kölcsönt beszámítják. Jól gondolom-e, hogy az osztalékfizetésnél az engedményezést B: egyéb bevétel/ A: egyéb ráfordítással szemben, a hitel beszámítást pedig fordítva B: egyéb ráfordítás/ A: egyéb bevétellel szemben kell könyvelni? Köszönöm ha válaszolnak, üdvözlettel CsK

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Adott egy cég, amely pénzügyi nehézsége miatt a szállítója részére a szállítóval szemben fennálló kötelezettségét a vevő követelése egy részének "átengedésével" kíván eleget tenni. Azaz, a saját vevőinek egy részét kiértesítette, hogy mely számláit ne neki, hanem a szállítónak fizesse ki. A megállapodás értelmében a szállítóhoz egy hónap alatt befolyt tényleges összeggel fog csökkenni a szállítóval szembeni kötelezettsége. Tegyük fel, hogy a befolyt összeg 5 millió forint. Azaz ennyivel csökken majd a kötelezettsége. Hogyan történik az 5 millió forint könyvelése a szállító és a vevő oldalán? Tehát annál, akihez befolynak a harmadik felektől az összegek, és annál, aki "engedményezte", hogy a vevői a szállítójának fizessenek. Konkrét kontírozással kérném a segítségét. Köszönettel

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! „A” társaság termék vásárlása kapcsán előleget fizetett „B” társaság részére. Az előlegről a pénzügyi rendezés időpontjában 27 százalékos áfás számlát állított ki „B” Társaság „A” részére. „A” társaság engedményezési szerződés keretében engedményezéssel továbbadja „C” társaságnak a fizetett előleg követelését „B” hozzájárulásával. Kell-e számlát kiállítani áfatartalommal, és keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége „A” Társaságnak, vagy elegendő az engedményezési szerződés mint könyvelési és utalási bizonylat? Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozónál okoz gondot a fenti paragrafus értelmezése. Egy számlakövetelésünk 6 millió forint. Ebből 3 millió forint követelésünket engedményeznénk egy másik cégnek, a maradék összeget 45 napon belül valószínűleg nem kapjuk meg. Kérdésként merült fel, hogy az engedményezés miatt a teljes 6 millió forintra meg kell-e állapítani az áfát, vagy arányosítással élhetünk, és csak a 3 millióra kell megfizetni azt, a maradékra meg a 46. napon? Egy másik ügyletünk esetében részben barterrel történne a kiegyenlítés, részben készpénzzel, de egy számláról van szó. Ebben az esetben lehetséges az arányosítás, vagy a készpénzes részre élhetünk a halasztással? Esetleg a barter miatt e számla tekintetében már nem illet meg minket a halasztás?

    Kérdés

    Amennyiben egy kft.-től magánszemély által vásárolt ingatlan esetében kiderül, hogy a szerződés semmis és a vételár visszajár, engedményezheti-e a jogosult családtagja a visszajáró vételárat mint vásárló a kft. részére?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Magánszemély a 9 millió forint értékű üzletrészét (kft.) eladta 17millió forintért. A vevő nem pénzben fizette meg a vételárat, hanem egy 17 millió forint értékű – harmadik féllel szemben fennálló – követelését engedményezte az üzletrész eladójára. Az üzletrész eladója ezt beszámítással elfogadta mint vételárat. Az üzletrész eladója ebből az engedményezésből nem jutott bevételhez, hanem ezt a 17 millió forintot tovább engedményezte még adóéven belül. Van-e adókötelezettsége az üzletrész eladójának ebben az esetben? Válaszát köszönöm

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy engedményezési megállapodásban az engedményező egy magyar magánszemély, aki Magyarországon él, az engedményes pedig egy külföldi cég. Az engedményező az engedményesnek egy követelést 1 millió 700 ezer forintért adott el, amit ő előzőleg 1 millió 600 ezer forintért vásárolt. Ez alapján neki 100 ezer forint bevétele származott 2017-ben ebből az ügyletből. A kifizető (engedményes), mivel külföldi cég, nem vont le adóelőleget az ügylet kapcsán, így gondolom, ezt most a magánszemélynek kell rendeznie. Jól tudom-e, hogy ez a magánszemélynek egyéb jövedelemnek minősül, és kell-e neki ez után 22 százalékos ehót fizetni? Válaszát köszönöm.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Kapcsolt vállalkozás

    dr. Buzády Csongor, LL.M. (Berlin)

    ügyvéd, vállalatfinanszírozási szakjogász

    Buzády és Udvari Ügyvédi Iroda, partner

    Éleslátást biztosító szemüveg

    Surányi Imréné

    okleveles közgazda

    Áfabevallás

    Nagy Norbert

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 január
    H K Sze Cs P Sz V
    29 30 31 1 2 3 4
    5 6 7 8 9 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 31 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media