125 találat a(z) engedményezés cimkére
Engedményezés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi problémára keresem a választ. Kft. gépjárművek mentésével foglalkozik. Szerződéses partnerként szállítási szolgáltatás címén számláz X cégnek. X cég közvetítési jutalékot számláz a kft.-nek. A fizetés összevezetéssel, kompenzációval valósul meg. X cég egy előző vállalkozással, Y céggel szembeni követelését rávezeti a kompenzációs papírokra azzal a címszóval, hogy az ügyvezetők azonosak, és csak az összegek különbségét utalja a kft.-nek. Kérdésem a következő: ebben az esetben mi a helyes eljárás? Úgy gondolom, hogy engedményezés történt...? Y vállalkozás befizetheti az összeget a kft.-nek a pénztárba úgy is, hogy már felszámolás alatt áll a vállalkozás? Mi a helyes eljárás, és milyen dokumentumok kellenek hozzá, hogy helyesen járjunk el? Válaszát előre is köszönettel.
Tőkecsökkentés után mikor kell az adót és járulékot megfizetni?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Előzmények: X társaságnak két tulajdonosa van. A és B tulajdonos elhatározta a tőke csökkentését négy évvel ezelőtt, 500 ezer forintra. A 6 millió forintról 500 ezer forintra történő jegyzett tőke csökkentéssel a tulajdonosok 5,5 millió forintot adómentesen a cégből felvettek. Az eredménytartalék csökkentése a társaság kötelezettségeként előírásra került, de a mai napig nem került kifizetésre. B tulajdonos létrehozta egyszemélyes Z Kft.-jét. A következő ügyletet kívánják lebonyolítani: Z Kft. megvásárol X Kft.-től egy ingatlant. B tulajdonos az eredménytartalékban lévő, tőkecsökkentésből származó követelését Z Kft. részére engedményezi. Z Kft. ezzel az engedményezéssel kívánja kifizetni X Kft.-t, csökkentve ezzel B tulajdonos követelését. Kérdés: A tőkekivonás utáni adót mikor kell megfizetni? Amikor B tulajdonos a Z Kft.-jéből kifizeti magának a követelését, vagy amikor B tulajdonosnak X Kft.-ben megszűnik (vagy lecsökken) a követelése. Jogászok véleménye szerint B tulajdonosnak csak akkor kell az adót és járulékot megfizetni, amikor a tőkerész ténylegesen a birtokába kerül, s mivel azt jelen időben engedményezi a kft.-je részére, az ügylet lebonyolításakor nem kell adót és járulékot fizetni. Kérem szíves állásfoglalásukat a fizetendő adó és járulék időpontját illetően. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel Erdei Sándorné
Kifizető teendői
Kérdés
X Kft. 40 millió forint elmaradt bevételt és 5 millió forint felmerült költséget követel Y Kft.-től, mint kártérítést. Ezt Y Kft. nem ismerte el. X Kft. követelését, melyet könyveiben nem szerepeltetett, 10 millió forintért két magánszemélyre engedményezte. A magánszemélyek választott bírósághoz fordultak, és egyezséget ajánlottak Y Kft.-nek, hogy elállnak a pertől, ha a kft. fizet 35 millió forintot. Y Kft. hajlandó 25 milliót fizetni, amit a magánszemélyek elfogadtak. Kérdések: 1.) Ha Y Kft. fizet a magánszemélyeknek, akkor – mint kifizetőt – terheli-e adóelőleg-levonási kötelezettség, kell-e tudnia, hogy mennyiért vásárolták a követelést? 2. Terheli-e a kifizetőt a 27 százalékos eho megfizetése? 3. Egyáltalán ez milyen jövedelemnek számít a magánszemélyeknél? Köszönöm. bertháné
Osztalék vonatkozásában létezik-e engedményezés?
Kérdés
Osztalék kifizetésénél van-e mód arra, hogy az egyik tulajdonos (magánszemély) engedményezés címén lemondjon a másik tulajdonos (cég) részére az osztalék összegéről? Az egyik tulajdonos magánszemély, a másik tulajdonos cég, amelyben a magánszemély szintén tulajdonos, és a kérdésem még, hogy ha lehetőség van az engedményezésre, akkor kell-e bármilyen adót vonni, vagy mint a cégnek, csak átutalom a teljes összeget?
Engedményezett osztalék, követelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! „A”, „ B” és „ C” Kft. által kötött szerződés az alábbiakat tartalmazza: „A” Kft. „ B” Kft. felé fennálló jóváhagyott osztalék-követelését - 90 millió Ft-ot - engedményezi „C” Kft.-re, melyet a „B” Kft. több részletben fog kifizetni. Az „A” Kft . és a „C” Kft. megállapodnak abban, hogy az engedményezés összegét , 90 millió forintot kölcsön követelésre változtatják, egy kölcsönszerződés alapján (melyben a kölcsönadó „A” Kft., a kölcsönbevevő pedig „C” Kft.). Meghatározzák továbbá, hogy a kölcsön folyósításának napja a „B” Kft. által átutalt összeg „ C” Kft. számláján való jóváírásának napja. A tárgyév fordulónapjáig a 90 millió forint engedményezett összegből 37 millió forint került átutalásra C Kft. számlájára. Kérdés: hogyan kell a „C” Kft.-nek könyvelni, illetve mérlegében kimutatni azt az összeget, amelyet a tárgyévben nem utalt át részére a „B” Kft., úgy, hogy a szerződés fenti szövegével is összhangban legyen és a számviteli törvénynek is megfeleljen? Köszönöm előre is válaszát!
Engedményezés kompenzálással áfavonzata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk, "A" társaság felé fennálló 2 millió forint értékű követelését engedményezi "B" társaságra. A felek az engedményezés ellenértékét 2 millió forintban határozták meg, azaz "B" társaság tartozni fog nekünk 2 millió forinttal. Pénz, pénzeszköz nem fog mozogni, mert a követelésünk 2 millió forintos összegét beszámítjuk a "B" társaság felé fennálló szolgáltatásnyújtásból származó tartozásunkba. Véleményünk szerint, mivel az ellenérték megtérítése nem pénzzel, készpénz-helyettesítő eszközzel történik, nem alkalmazható az Áfa tv. 13. § 3. bekezdésének b) pontja szerinti fogalom. Az engedményezés ellenértékéről, bruttó 2 millió forintról 27 százalékos áfa alkalmazásával kell számlát kiállítani. Helyesen gondoljuk-e? Illetve Ön szerint alkalmazható lenne-e az ügyletre valamely 86. § szerinti adómentességi szabály? Segítségét előre is köszönöm!
Követelés eladása, vásárlása, zálog: így kell elszámolni
Cikk
Veszteséggel vagy nyereséggel tud túladni a vásárolt követelésen? Adósa pénz helyett más értékkel rendezné tartozását? Összefoglaltuk a követelésengedményezés és a zálogbiztosíték elszámolásának fontos szabályait.
Zálogtárgy - kezesség, követelés engedményezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Követelés-engedményezéssel kapcsolatban szeretném kérdezni, ha egy kft. megvesz egy 1 millió forint értékű követelést 10 ezer forintért, akkor ezt hogyan kell könyvelni? A könyvekben 10 ezer forintként mutatható ki egyéb követelések között és ha befolyik nagyobb összeg, akkor az pénzügyi művelet egyéb bevétele? A másik kérdésem záloggal kapcsolatos. XY kft. felvesz 20 millió forintot egy cégtől, Z kft. erre zálogként felajánlja egy 10 millió forint értékű ingatlanát. XY kft. nem tud fizetni. A zálog adásvételi szerződés keretében átkerül a hitelnyújtóhoz a szerződésbeli érték 10 millió forint. Z kft. könyveiben az ingatlan 7 millió forinton szerepelt ( 8 millió bruttó érték - 1 millió értékcsökkenés). Z kft.-nél hogyan kerül könyvelésre ez az ügylet? Lesz-e adóalap-módosító tétel? Van-e különbség elszámolásilag, illetve adóalap-módosító tétel tekintetében ha Z kft. a Tao vagy a kiva hatálya alá tartozik? Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Üzletág fogalma
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az áfa tv. 259/A §-a szerint: üzletág: a vállalkozásnak olyan működő egysége, amely szervezeti szempontból függetlenül, a hozzá tartozó vagyonnal alkalmas az önálló gazdasági tevékenység tartós folytatására. Cégünk távközléssel foglalkozó részét "üzletágát" venné meg egy kft.-nek, úgy, hogy megvásárlásra kerülnének a távközlési eszközök, az ügyfelek követelései és szállítói kötelezettségek pedig engedményezéssel kerülnének át. A kft.-nek alkalmazottai nincsenek a két tulajdonoson kívül, és ők tovább működtetnék a kft.-t. Így a megvásárlásra kerülő eszközök, kötelezettségek és követelések önálló szervezeti egységnek tekinthetők-e, megvalósulhat-e az áfamentes üzletág átruházás?
Tagi kölcsön kamatának engedményezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cég tartozik az ügyvezetőnek az általa nyújtott tagi kölcsönök kamatával. Kérdésem lenne, hogy milyen adóterhei lennének ha az ügyvezető életbiztosítást kötne saját magára, de a díjfizetést a neki tartozó cégére engedményezné? Köszönöm: Annamária
Engedményezés
Kérdés
"A" Kft. kölcsönt kíván nyújtani "B" Kft.-nek. "A" Kft. tulajdonosa "B" Kft.-nek is tulajdonosa lesz. "A" Kft.-nek a tőketartalékban szereplő összeggel megegyező összeget kíván kölcsön adni "B" Kft.-nek. "A" cég a kölcsön összegét engedményezési szerződéssel átengedi a tulajdonosnak. "A" Kft. összevezetheti az engedményezett követelését a tőketartalékkal? Milyen adófizetési kötelezettség terhel(het)i a céget és a magányszemélyt? Ebben az esetben kell "A" cégnek társasági adóalapot módosítani az év végén?
Engedményezés
Kérdés
Egy takarékszövetkezet engedményezi A Kft. rulirozó hitelszerződésből eredő követelését, és az ezek után járó kamatokat B Kft.-re (engedményesre). Az engedményezett összeg tőke+kamat 15 586 e Ft. Az engedményező (takarékszövetkezet) 1000 e Ft ellenértéket kér a követelés ellenértékéért. Kérdésem: hogyan könyvelem a fent nevezett gazdasági eseményeket "B" (engedményes) Kft.-nél?
Engedményezés, tartozás-átvállalás
Kérdés
"A" cég számláz "B" cég felé 500 forintot. "B" cég számláz "C" cég felé 1000 forintot (két külön szolgáltatásról van szó). Kötnek egy engedményező megállapodást mindhárman, miszerint "B" cég engedményezi, hogy "C" az 1000 forintos számlájából fizesse ki "A" cég 500 forintját. "B" cég szemszögéből kérdezve hogyan kell ezt könyvelni? Az engedményezést is és a tartozásátvállalást is külön-külön 86-96-ra, vagy elég egyszerűen összevezetni a követelést a tartozással? Köszönettel
Őstermelők követelésének engedményezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A fenti témában feltett kérdésre az alábbi információkat tudom még. A szerződő felek megegyeznek abban, hogy a közöttük létrejövő házassági vagyonjogi szerződés alapján a követelés összegéből x forint a házastársat illeti meg, a fennmaradó y összeget az őstermelő eladja z összegért a házastársnak. Kérdésem, a következő volt korábban: mezőgazdasági őstermelő ebből a tevékenységéből származó követelését engedményezte felesége javára házastársi vagyonközösség rendezése céljából. A követelés kifizetése a házastárs részére, milyen adófizetési kötelezettséggel jár, kinek kell megfizetnie az adót, kinek a bevétele lesz, az őstermelőnek vagy a házastársnak?
Folyószámlahitel-csökkenés könyvelése, adóvonzata
Kérdés
Kft. kapott – pályázattal kapcsolatban, banktól – folyószámlahitelt, amelyet nem tudott törleszteni. X év után a bank értesítette, hogy a tartozás egy részét a garanciát teljesítő cég rendezte, és a kft.-től a fennmaradó rész (kb. a tartozás 1/3-a) kifizetését kéri, megbontva azt tőke-, kamat- és késedelmi kamat részekre, és engedményezte egy követeléskezelő (behajtó) társaságra. Kérdésem: hogyan könyvelendő ez az esemény, és milyen adózási vonzatai vannak? Köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
