A1 cég offshore cég, B1, B2 és B3 magyar cég. Mind azonos tulajdonosi struktúrával. B1 tartozik A1 felé, amelyet B2 átvállal. A1 lemond B2 javára a követelésének. B3 tartozik B1 felé. B2 engedményezéssel átveszi B1-től a követelését. Van-e társasági adó és illetékfizetési kötelezettség és melyik cégnél ?
Kedves dr. Szeiler Nikolett! Úgy gondolom kérdésemre nem kaptam teljes körű választ. Kérdésem az osztalék engedményezésének szja-kötelezettségére vonatkozott. Konkrét számokkal a gazdasági esemény: Magánszemély 2013-ban engedményezi 1000 e Ft osztalékkövetelését 500 e Ft-ért egy másik magánszemélynek. Az engedményes részére 2016-ban kifizetésre kerül az osztalék teljes összege: 1000 e Ft. Kérdésem: - 2013-ban az engedményesnél keletkezik-e jövedelem és ezzel összefüggésben szja fizetési kötelezettség? - 2016-ban az osztalék kifizetésekor a kifizető társaságnak az osztalékra vonatkozó szabályozás szerint kell-e levonnia az szja-t és az egészségügyi hozzájárulást? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Társaságunk a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó építőipari kivitelezésekben vesz részt kivitelezőként. Az új Kbt. rendelkezései szerint a mi megrendelőnk közvetlenül kell, hogy kifizesse a mi alvállalkozóinkat. Az év során ennek törvényes technikai lebonyolítása több kérdést vetett fel, jelenleg azt a gyakorlatot követjük, hogy a megrendelő felé fennálló követelésünkből engedményezzük az alvállalkozók számláinak teljes összegét az alvállalkozóinkra. A számviteli törvény szerint az engedményezés-követelés adásvétel, melynek könyvelési tételei az egyéb bevételeket és egyéb ráfordításokat érintik. Ezzel a könyvelési technikával azonban az összes alvállalkozói költségünk és az azzal kapcsolatos bevétel kétszer fog jelentkezni a beszámolóban. Az alvállalkozói számlák nagyságrendje több száz millió forint. Ha a minimum jövedelemadózás szabályait vesszük, akkor az alapján ténylegesesen kétszeres adózás valósul meg az árbevételben és az egyéb bevételben is megjelenő tételek miatt. Véleményünk szerint a Kbt. által előírtak, csak a kifizetés biztosítását célozzák, tehát csak a fizetésre kötelezett személyét jelölik ki, aki minden esetben a megrendelő, de ez nem követelés adásvétel. Fentiek alapján megfelel-e a számviteli törvénynek, ha a megrendelői követelésünket és az alvállalkozói kötelezettségünket egy 3-as számlaosztályba tartozó technikai számla közbeiktatásával „direktben” kivezetjük egymással szemben? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Adózóna! Kft. magánszemély tulajdonosa korábbi évben megállapított, de ki nem fizetett osztalék-követelését későbbi évben ellenérték fejében egy másik magánszemélyre engedményezi. Az engedményezés ellenértéke kevesebb, mint a fizetendő osztalék. Még későbbi évben az engedményes részére megtörténik a teljes osztalék-követelés kifizetése. Keletkezik-e az engedményes magánszemélynek szja-fizetési kötelezettsége? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Magánszemély egy társaságban lévő üzletrészét eladja. Emellett a cégben bent lévő tagi kölcsönének az összegét is eladja, és külön engedményezési szerződésben engedményezi, a cégben már eddig is 50%-ban tulajdonos. A vételár 1 forint, a tagi kölcsön összege azonban több millió forint. A cégnek, valamint a magánszemélynek milyen adó-, járulék-, illetve egyéb kötelezettsége keletkezik az ügyletből? Válaszukat előre is megköszönve, üdvözlettel: Timi
Kedves Nikolett! Tegnapi nappal megkaptuk a NAV-től az illteték kiszabását. Megírná, hogy az illetéktörvény mely rendelkezése alapján írta azt 2015 márciusában egy kérdésemre, hogy a térítés nélküli engedményezés nem illetékköteles? Szeretnénk fellebbezni, de ahhoz szükség lenne a pontos törvényi hivatkozásra. Előre is köszönöm válaszát. Tisztelettel: Böbe
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre szeretnénk pontos választ kapni, kontírozással levezetve. Van egy cég, amely belföldre értékesít, de a vevő nem tud fizetni, ezért engedményezéssel kerül kifizetésre a követelés. Első könyvelésünk: T 311-K 911,467, és engedményezéssel történő fizetés esetén további könyvelési tétel van, ebben kérjük segítségüket. Várjuk mielőbbi válaszukat. Tisztelettel: FVM
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésünk lenne. A tavalyi évben volt egy előlegszámlánk magánszemély részére 6 000 000 forint plusz áfa értékben. A magánszemély visszamondta a megrendelést. Jóváíró számla készülne az előlegről. Pénzmozgás nem történne, mert egy kivitelező cég átvenné a megrendelést, ugyanezen összeggel kiállítanánk a részére a számlát. Mindezen ügyletről készülne egy engedményezési nyilatkozat. Helyesen járunk el?
Tisztelt Kneitner Lea okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő! Nagyon szépen köszönöm,hogy a "Törzstőkeemelés, tagi hitel engedményezés" című kérdésemet gyorsan megválaszolta. Egy kiegészítő kérdésem lenne a témával kapcsolatban Önhöz: Ha a kilépett tag 0 forintért a kft.-re engedményezi a cégben ragadt tagi hitelét akkor van-e illeték, illetve adófizetési kötelezettsége bármelyik félnek? Ha megvalósul az ügylet, jól gondolom-e a számviteli elszámolását: T-45 Tagi hitel K-96 vagy 98 Egyéb vagy rendkivüli bevétel, majd T-96, 98 K-411? Jegyzett tőke. Az engedményezési szerződést ügyvédnél célszerű elkészíttetni vagy az ügyvédi ellenjegyzésre nincs szükség? Nagyon köszönöm segítő válaszát.
Tisztelt Szakértő! Állásfoglalását szeretném kérni az alábbi témához. A veszteségesen működő kft.-ből kilépett egy tag, akinek 2 millió forint tagi kölcsöne bennragadt a cégben. A kilépett tag ingyen engedményezné a bennmaradt tagi hitelt a bennlévő tagra törzstőkeemelés céljából, de szeretné tudni, hogy őt, az engedményezőt terheli-e illeték vagy egyéb adófizetési kötelezettség és bármilyen felelősség. Tudomásom szerint ebben az esetben (ingyenesség) még a céget sem terheli illeték, nemhogy a kilépett tagot, mint engedményezőt. Várom szíves szakmai tanácsát. Köszönettel.
Tisztelt Adózóna! Egy társas vállalkozás tulajdonában lévő lakást a cégvezető szívességi lakáshasználatba ad magánszemély részére, akivel egyéb jogviszonyban nem áll. Szükséges-e a vállalkozásnak bármilyen közterhet megfizetni ezután az engedményezés után?
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy „A” Kft. 2009-ben kölcsönadott „B” Kft.-nek 2000 ezer forintot. A kölcsönt azóta nem tudja visszafizetni, mivel veszteséges, illetve 2013. óta tevékenységet nem végez, „A” Kft. pedig 2008. óta nem végez árbevételt eredményező tevékenységet. Mindkét kft.-ben ugyanazok a tagok. Mindkét cégben ugyanaz az ügyvezető. A tulajdonosok „A” Kft.-t meg szeretnék szüntetni. Egy harmadik, kívülálló társaság (bt.) a kölcsön kifizetését és a kamatokat engedményezés címén vállalná. A társaság megszüntetésének a 2000 ezer forint kölcsönadott pénzösszeg lenne csak az akadálya. Könyvelési tétele: A Kft.-nél T 38 Pénzeszközök K 1931 Tartósan kölcsönadott pénzügyi eszközök B Kft.-nél T 45 Hosszúlejáratra kapott kölcsön K 962 Bt.-nél T 862 K 38 Pénzeszközök A további kérdésem az lenne, ha ez az elgondolás működik, akkor a bt.-nek a társaságiadó-alapot ezzel az összeggel meg kell-e emelni? És, ha nem, a kamatokat a két kft. között mindenképpen el kell számolni, vagy elég akkor, amikor már kifizeti? Köszönettel: Margit
Tisztelt Szakértő! Azonos címmel 2015. 11. 23-án tettünk fel kérdést, melyre 2015.12.01-én érkezett válasz. Ezt szeretnénk tovább egyezterni. Tovább szeretném a témát boncolni, és konkrétan az engedményezőnél, azaz az „A” egyéni vállalkozónál történő elszámolást szeretném egyeztetni. Az engedményezőnél a számviteli törvény 77. § (3d) pontja alapján egyéb bevétel a követelés eladási ára, a 81. § (3f) alapján egyéb ráfordítás a könyv szerinti érték. Ez minimumadóalap-növekedést eredményez. Az szja-törvény 28. § (5a) pontja alapján az engedményezőnél egyéb bevétel a követelés ellenértékét meghaladó rész. Tehát itt az alap példa esetén nem lesz minimumadóalap-növelő tétel? Az engedményezést gyakorlatilag kompenzálásként könyvelem le, és, ha nincs többletbevétel, akkor az engedményezés nem is jelenik meg a pénztárkönyv bevételi sorain? Várom szíves válaszát!
Tisztelt Szakértő! Engedményezés elszámolásához szeretnék segítséget, szakértői véleményt kérni. A partnerek terméket értékesítenek egymás között. "A" egyéni vállalkozónak számlakövetelése áll fenn "B" cég felé, "C" cégnek számlakövetelése áll fenn "A" egyéni vállalkozó felé. Költségmegtakarítás miatt a partnerek engedményezési szerződést kötöttek, amelyben "A" engedményesként, "C" engedményezőként és "B" kötelezettként szerepel. Az engedményezés nyilvántartási áron történik, valójában "kompenzálás" van más köntösbe bújtatva, hogy a körbeutalás banki költségeit megtakarítsák. Tehát csak akkora összeget engedményez "C" vállalat "A" egyéni vállalkozó felé, amekkora számlakövetelése fennáll. Kérdésem, hogy ebben az esetben az engedményezőnél egyéb bevételként kell-e elszámolni az engedményezett követelést, ha nem keletkezik "haszon", csak pénzügyi elszámolás történik a partnerek között? Várom szíves válaszukat!
Tisztelt Szerkesztőség! Lehet-e bérletidíj-előleget engedményezni egy másik kft.-re? Köszönöm válaszukat!
dr. Buzády Csongor, LL.M. (Berlin)
ügyvéd, vállalatfinanszírozási szakjogász
Buzády és Udvari Ügyvédi Iroda, partner
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték