Fizetési felszólítás ismeretlen cégtől: pórul járhat, ha nem veszi komolyan

Megosztás Tetszik

Sokunkkal előfordulhatott már, hogy olyan cégtől kaptunk fizetési felszólító levelet, akivel nem is állunk szerződéses jogviszonyban, vagyis akiknek nem is tartozunk. Mi alapján fizessünk ezeknek a cégeknek, merül fel ilyen esetben a kérdés. De ne vegyük félvállról ezeket a felszólításokat, hanem vizsgáljuk meg, hogy vajon nem történt-e engedményezés az ügyünkben.

 Na de mit is jelent az engedményezés? 

Az engedményezés lényege az, hogy egy bizonyos követelést, annak jogosultja átruházhatja másra egy megállapodással, így ezen követelés a korábbi jogosulttól átkerül egy másik, új jogosulthoz.

A polgári törvénykönyv (2013. évi V. törvény, a továbbiakban: Ptk.) úgy fogalmaz, hogy a jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át. Az engedményezés az engedményező és az engedményes szerződése, amellyel az engedményes az engedményező helyébe lép [Ptk. 6:193. § (1)–(2)]. A követelés átruházása tehát rendszerint valamilyen szerződéssel történik, például ellenérték fejében adásvétellel, de történhet ingyenesen is.

Az engedményezés eredményeképp alanyváltozás következik be a kötelem hitelezői (jogosulti) oldalán.

Láthatjuk a fentiekből, hogy háromszereplős a történet: 

• a jogosult, aki eredetileg rendelkezik a követeléssel (engedményező)
• a követelés új jogosultja (engedményes), valamint
• a kötelezett (adós).

Ha például egy közműszolgáltató adja át engedményezéssel a (például magánszemély) kötelezettel szembeni követelését egy követeléskezelő cégnek, akkor a közműszolgáltató az engedményező és a követeléskezelő cég az engedményes.

Az engedményezéssel ugyanaz a követelés száll át az új jogosultra, ami korábban is fennállt. Az engedményezéssel az engedményesre szállnak át a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok, valamint a kamatkövetelés is [Ptk. 6:193. § (3)].

A követelés akkor engedményezhető, ha az engedményezéskor már létezik az a jogviszony, amelyből a követelés fakad, más szóval engedményezni csak létező (fennálló) jogviszonyból származó követelést lehet [Ptk. 6:194. § (1)]. Ha a szerződés megkötésekor a követelés már nem létezett (a jogviszony megszűnt), az engedményezési szerződés mint lehetetlen szolgáltatásra irányuló, semmis.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy ki köthet szerződést engedményezésre és mik az engedményező, az engedményes és az adós kötelezettségei!