10 találat a(z) energiahatékonysági beruházás cimkére

Útmutató csoportos társaságiadó-alanyoknak a bevallás elkészítéséhez Cikk

A 2019. adóév az első, amikor a csoportos társaságiadó-alanyoknak társasági adóbevallást kell benyújtani. A nyomtatvány már letölthető a NAV honlapjáról. A cikk a legfontosabb sajátosságokat mutatja be, szükség szerint kitérve a vonatkozó jogszabályi előírásokra.

Pályázati támogatás és tao-kedvezmény Kérdés

Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye Kérdés

Energiahatékonysági beruházás, tao-kedvezmény Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az energiahatékonysági beruházás tao-kedvezménye a társaság fizetendő adóelőlegéből adóvisszatartás formájában igénybe vehető-e, vagy csak az adóév végén? köszönöm válaszát

Ne hagyja veszni az adókedvezményt energiahatékonysági beruházásai után! Cikk

A vállalkozások szűk rétege veszi igénybe az immár több mint 2,5 éve hatályban lévő, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások utáni adókedvezményt, pedig a lehetőségek tárháza rendkívül széles.

Lakossági energiahatékonysági hitel: könnyítések az MFB-nél Cikk

Új módosító csomag lépett életbe a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által közvetített kamatmentes lakossági energiahatékonysági hitelprogramnál október közepétől. A magánszemélyek, illetve társasházak és lakásszövetkezetek számára elérhető uniós forrású hitel közép-magyarországi régiónak szánt alprogramjánál a beérkezett igénylések elérték a keretösszeget, a többi régiónak szánt keretre viszont továbbra is lehet pályázni – közölte az MFB.

Energiahatékonysági beruházás tao-kedvezménye Kérdés

Az energiahatékonyságot szolgáló beruházás elszámolható költsége a beruházás 30 százalékának megfelelő mérték. Kérdésem, hogy az elszámolható költség alatt az üzembe helyezett eszközök értékcsökkenési leírását kell érteni? Válaszukat köszönöm!

Beruházás adókedvezménye Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy társaság öntözésfejlesztési beruházást hajt végre, ennek eredményeképpen (elektromos szivattyúk) energiamegtakarítást ér el, melynek mértéke 20%. Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások utáni adókedvezmény feltételeinél (4. § (2) bek.) nem elszámolható költség, ha az EU minimum energiahatékonysági követelményt ír elő. Ez a beruházás 50%-ban pályázaton elnyert támogatásból valósul meg. A támogatói okirat előír legalább 10% -os energiahatékonysági javulást. Ebben az esetben igénybevehető-e az adókedvezmény, legalább részben?

Energiahatékonysági beruházás – tao. Kérdés

Tisztelt Szakértő! A Tao. tv. /E § szerinti energiahatékonysági beruházás adókedvezményével kapcsolatban kérném véleményét. Termelő vállalkozás meglévő lámpatesteket cserélne, mivel a jelenlegi armaturák elavultak, gyakran kell javítani őket, illetve a bennük lévő fénycsöveket már nem is gyártják. A vezetékek nem kerülnek cserére, csak a lámpatestek lesznek újak. 1. A 176/2017. korm. rendelet 3. § (3) szerint „a beruházás üzembe helyezését követően készíti el és adja át az adózó számára a beruházással érintett műszaki rendszerre vonatkozó energetikai auditot.” Kérdés: Mit jelent pontosan a fenti megfogalmazás? A vállalkozás minden telephelyén, vagy csak a beruházással érintett telephelyen kell az auditot elvégezni? Teljes auditot kell végrehajtani, vagy csak a világító rendszerre vonatkozóan? Az auditor szerint olyan, hogy „rész audit” nem ismer a törvény. 2. A Tao. tv. 22/E § (4) a pontja szerint „magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszköz bekerülési értéke” számolható el, „amennyiben külön beruházásként meghatározható”. Kérdés: Jelen esetben megvalósul az a pont szerinti külön beruházás? 3. A Tao. tv. 22/E § (4) b pontja szerint „energiahatékonysági beruházás részét képező” kiadás, „amely egy hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz viszonyítva többletköltségként merül fel”. Kérdés: A kevésbé energiahatékony kifejezést hogyan kell értelmezni? Van egy jelenlegi X állapot, ehhez képest jelen törvényi szabályok között megvalósítható lenne eg

Kkv-s besorolás és energiahatékonysági kötelezettség Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk kizárólag a tulajdonosi háttere miatt – a tulajdonos egy külföldi nagyvállalat – energiahatékonysági kötelezettség szempontjából nagyvállalatként szándékozik regisztrálni a Magyar Energetikai és Közmű Szabályozási Hivatal rendszerében. Abban szeretnénk tanácsot kapni, hogy ha vállalatunkat nagyvállalatként regisztrálják az energiahatékonysági kötelezettség szempontjából, akkor adózási szempontból (társasági adóban, az energetikai beruházás igénybevehető maximális adókedvezménye szempontjából) is nagyvállalatnak minősül, vagy a kettő különválasztható? Köszönettel: Ildikó