Tisztelt Szakértő! Élelmiszerbolt vasárnapi nyitva tartásával kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy egy 200 négyzetméter alatti üzletben alkalmi munkavállaló, egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatható-e? Ez a kis üzlet hétköznap kinyithat 4.30-kor vagy csak 6.00-tól lehet nyitva?
Tisztelt Szakértő! Egyszerűsített foglalkoztatás esetén kell-e munkaszerződés, vagy bármilyen formanyomtatvány, illetve az év elején el kell-e küldeni az összesített jövedelemigazolást? Vagy mindezt az adott havi bérjegyzék helyettesíti? Tudomásom szerint se munkaszerződés, se jövedelemigazolás nem kell, azonban mégis kaptam olyan tájékoztatást, hogy 5 napon túli bejelentés esetén kell munkaszerződés? Várom szíves válaszát! Előre is köszönöm!
Egyszerűsített foglalkoztatás január 1-jétől megváltozott. Jól értelmezem a törvényt, hogy az átlagos statisztikai létszámot kell nézni, és például 50 fő átlagos statisztikai létszámnál 10 főt alkalmazhatok?
2015-ben eladó munkakörben (nincs szakképzettsége) egyszerűsitett foglalkoztatásnál hány forintos órabért kell fizetni, és milyen jelenléti ívet kell alkalmazni? Mikor történjen a munkabér kifizetése?
Tisztelt szakértők! 6 lakásos társasházban - melynek egyik tulajdonosa is vagyok - közös képviselői tevékenységet látok el. A díjazás milyen formában lehetséges, megbízási szerződés alapján, vagy egyszerűsitett foglalkoztatásként? Én heti 40 órában máshol mint alkalmazott dolgozom, adószámmal rendelkezem. A havi díjazás 15 000 forint a közös képviseletért. Milyen különböző adót, járulékot kell megfizetni, a közös képviselőnek, illetve a társasháznak és ezt milyen formában teheti meg? Köszönöm válaszukat
Tisztelt Szakértő! Érdeklődni szeretnék, hogy egyszerűsített foglalkoztatás esetén van-e bármilyen előírás arra vonatkozóan, hogy mikor kell kifizetni a bért az alábbi esetben: egy kft.-nél a magánszemély az adott naptári hónapban 15 napot dolgozik egyszerűsített foglalkoztatás keretében. A foglalkoztatás időtartama 3x5 munkanap kisebb szünetekkel. Kérdéses, hogy ki lehet-e fizetni egy összegben a juttatást a magánszemély részére a hónap végén, vagy minden egyes foglalkoztatási intervallum végén meg kell ezt tenni? Köszönettel:
A mentesített keretösszeg fölé kerülő egysz. fogl. bér után szja-fizetési kötelezettség van. Minden ami szja-nak alapja, szocho-köteles. Az egysz. fogl-ról szóló törvényben ez van: "(3) Az (1) és (2) bekezdésben szabályozott közteher megfizetésével nem terheli a) a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja.tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség, b) a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség." NAV szerint nem kell szochót fizetni. Melyik az igaz?
Tisztelt Szakértő Jól értelmezem-e a törvényt, ha az egyszerűsített foglalkoztatottnak fizetett mentes feletti bér (szja-köteles) után 27 százalékos ehót számolok? Válaszát köszönöm. V. Mária
Tisztelt Szakértő! Sport egyesület közfoglalkoztatásban alkalmaz egy munkavállalót ugyanezen egyesület ugyanezt a munkavállalót szeretné megbízási szerződéssel foglalkoztatni. A két jogviszony lehetséges-e? Sajnos a közfoglalkoztatási törvényben nem találtam erre vonatkozóan leírást. A munkaügyis ügyintézővel úgy gondoljuk hogy esetleg egyszerűsített foglalkoztatás lehetséges. Tisztelettel.
A 2010. évi LXXV. törvény 1. és 2. § -ában munkáltató kifejezés alatt mely munkáltatót kell érteni, amennyiben egy kölcsönbeadó és egy kölcsönbevevő cégről beszélünk? A 2. §-ban a létszámot mely munkáltatóra kell érteni? A kölcsönbeadó vagy a kölcsönbevevő cégnek kell figyelemmel kísérni ezt a létszámot?
Tisztelt Szakértő! Egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztattunk munkavállalót, segédmunkás, valamint szakképzett eladó munkakörben. Érdeklődöm, milyen összeg számolható el naponta "mentesített keretösszegként" a 2014. évben külön-külön, mindkét munkakörre vonatkozóan?
Tisztelt Szakértő! Elegendő-e, ha az egyszerűsített foglalkoztatott részére a mentesített keretösszeg megállapításához szükséges igazolást úgy teszi meg a munkáltató, hogy az egyszerűsített blanketta szerződésbe két plusz pontot tesz, például egyszerűsített foglalkoztatás napjainak száma összesen, és ebből a legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő foglalkoztatás napjainak száma. Köszönettel: Hradszkiné
Tisztelt Szakértő! Olvasom, hogy a mentesített keretösszeg (nem szakképzett) egyszerűsített foglalkoztatás esetén 4830 forint/nap. Kérdésem, hogy ha a dolgozót napi 6 órában foglalkoztatják alkalmi munkavállalóként, akkor is a napi adómentes keretösszege 4830 forint, vagy 6 órásra át kell számítani, és így az ő esetében csak (4830/8*6) 3620 forint esz az adómentes napi összeghatár? Köszönöm: Kné Anikó
Tisztelt Szakértő! A 2010. évi LXXV. törvény (az egyszerűsített foglalkoztatásról) 8. § (3) bekezdés a) pontja szerint: (3) Az (1) és (2) bekezdésben szabályozott közteher megfizetésével nem terheli a) a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja. tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség. Az ugyanezen törvényhez kiadott 46. NAV információs füzet szerint: A közteher megfizetésével nem terheli a) a munkáltatót szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja tv-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség. Ezek szerint a jogszabály szerinti "társadalombiztosítási járulék"-ot "szociális hozzájárulási adó"-nak kell érteni? Még komolyabban fogalmazva a kérdést: Terheli-e a munkáltatót az egyszerűsített foglalkoztatásban a mentesített keretösszeg felett kifizetett munkabér után szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség?
dr. Kéri Ádám
ügyvéd, compliance szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték