4548 találat a(z) egyéni vállalkozó cimkére

Kérdés

Egy mezőgazdasági munkagépet, tehát nem járművet szeretnénk nyíltvégű lízing keretében használni, majd maradványértéken megvásárolni. A NAV ügyfélszolgálata két egymástól távoli régióját is felhívtam arra vonatkozóan, hogy egyéni vállalkozóként a lízingdíjait, hogyan kell a könyvelésemben szerpeltetni, hogyan tudom azt elszámolni. Azt a válasz kaptam, hogy az a személyi jövedelemadóról szóló törvény egyéni vállalkozónak, őstermelőnek nem teszi lehetővé a lízing elszámolását, amennyiben 1997 után kötött erre vonatkozóan szerződést. Az szja-törvényben szerepelnek a lízing elszámolásának szabályai, a 3. paragrafus amely fogalommeghatározásokat sorol fel a 47. pontjában az alábbiak szerint meghatározza a lízing fogalmát "47. Lízingnek minősül a tárgyi eszköz használatba adása 1997. január 1-je előtt kötött olyan szerződés alapján, amely annak határozott időre szóló, de 365 napot meghaladó bérletéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő a tulajdonjogot legkésőbb az utolsó bérleti díj kiegyenlítésével, illetőleg a szerződés lejártával megszerzi vagy számára a bérbeadó vételi jogot biztosít." A fenti megfogalmazás szerint csak az 1997. január 1-je előtt kötött lízingszerződések minősülnek lízingnek, és csak ezekre alkalmazhatók a törvényben egyébként megfogalmazott lízingre vonatkozó szabályok? Bárki, aki ezen időpont után kötött lízingszerződést, az nem minősül lízingnek, és ezért nem is alkalmazhatja a törvényben meghatározott elszámolási szabályokat?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni, mert teljesen belezavarodtam a használtcikk-kereskedelem adózásába. Olvastam itt több kérdést, melyekre válaszoltak, de nem minden világos. Van egy egyéni vállalkozó, aki alanyi adómentességet választott. Használtcikk-kereskedelemmel foglalkozik. Magánszemélyektől vételi jeggyel vagy adásvételi szerződéssel vásárol fel használt műszaki cikkeket, bútorokat, ruhákat. Ezeket értékesíti a boltjában, online pénztárgépet használ. Az nem világos, hogy ha ő alanyi adómentes, akkor is áfát kellene fizetnie az árrés után, mert az áfatörvény ezt írja elő a használt cikkekre? De ő nem áfás adószámú. Elnézést az értetlenkedésért, de szeretném megérteni ennek helyes adózását. Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Hajduné Judit

Kérdés

Van egy családi gazdaság, ahol a családi gazdaság vezetője egyéni vállalkozói igazolvány alapján vezeti a gazdaságot. Mivel egyéni vállalkozó, ezért a járulékait havonta megfizeti a minimálbér alapján. Ha őstermelőként fizetné a járulékait (előző évi árbevétel alapján), akkor az sokkal kedvezőbb lenne számára. Az illető áfakörös. Van-e arra mód, hogy a mezőgazdasági tevékenységet nem mint egyéni vállalkozó, hanem mint őstermelői igazolvánnyal rendelkező magánszemély végezze? Lehet-e "formát" váltani, mindenféle szankció nélkül. A tevékenységi kör változatlan maradna és a termelés összes feltétele is (tárgyi eszközök stb).

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Milyen módon lehet bolgár magánszemély részére egyéni vállalkozói igazolványt váltani Magyarországon? A magánszemély rendelkezik tartózkodási engedéllyel, lakcímkártyával, adóazonosító jellel és ügyfélkapus regisztrációval. Ausztriában van biztosítási jogviszonya, így viszont nem kaphat taj-kártyát hazánkban.

Kérdés

Tisztelt Szakértő ! Az alábbi kérdésemre kérem, hogy szíveskedjen tájékoztatást adni. Az egyéni vállalkozó 2017.01.01-től kisadózást szeretne választani. Jelenleg, 2016. évben áfakörben lévőként (általános szabály szerint), az szja-ban tételes költségelszámolást alkalmazóként adózik. 2016. évi nettó árbevétele várhatóan 6,5 M forint lesz. 2016.12.31-én várhatóan 2 M forint (nettó) anyagkészlettel fog rendelkezni a korábbi évek beszerzéseiből, valamint 2016. évben vásárolt egy notebook és fénymásoló eszközöket nettó 400 ezer forint összegben. Szeretném megkérdezni, hogy a készletek és eszközök után az áttéréskor bevételt, adóalapot kell-e képezni, illetve ezek után szükséges-e áfát befizetni abban az esetben, ha a kisadózás mellett áfa körben marad a vállalkozó? Várhatóan 2017. évben sem fogja meghaladni az árbevétele az új áfa-alanyimentes értékhatárt, ezért annak lehetősége is felmerült, hogy 2016.12.31-én kilép az áfakörből és 2017. évre a kisadózás mellett áfa-alanyi mentesként adózik. Szeretném azt is megkérdezni, hogy ez utóbbi esetben a készletek és eszközök után keletkezik-e árbevétele, illetve áfafizetési kötelezettsége? A szíves válaszadását előre is megköszönöm. Tisztelettel: Strausz Tibor Adózóna előfizető

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni azt, hogy a főállású egyéni vállalkozó milyen feltételek fennállása esetén mentesülhet az szja-előleg megfizetése alól? A jogszabály szerint a járulékoktól eltérően a személyi jövedelemadó alapját minden esetben a ténylegesen felvett összeg képezi. Tehát adódik a kérdés, hogy mikor lehet ezt figyelembe venni, milyen feltételek megléte mellett, hogy a főállású egyéni vállalkozó nem vesz ki jövedelmet és így szja-előleget sem fizeti meg? Található-e erre jogszabályi előírás, vagy az egyéni vállalkozó maga eldöntheti ezt a kérdést egyoldalúan, hogy nem vesz ki jövedelmet, mert mondjuk veszteséges a vállalkozása, vagy nem akar annyi adót fizetni? Köszönöm válaszukat

Kérdés

Újonnan alakult egyéni vállalkozó kompenzációs feláras rendszert választott. Van-e olyan jogszabály, amely szerint a kompenzációs felárat nem veheti igénybe őstermelői szám nélkül? Válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Ügyfelem áfás egyéni vállalkozó, családi gazdálkodó, főállásban dolgozik. Eddig családi gazdaságukra az őstermelői bevallást alkalmaztam, egészségügyi szolgáltatásra az egyéni vállalkozás szabályait. A kata határérték felemelése kapcsán felmerült, hogy egyéni vállalkozói tevékenységben csak az egészségügyi szolgáltatás marad, és nem főállású katás lesz, a családi gazdaság pedig áfás őstermelőként adózik. Amennyiben ez működőképes, nincs más dolgunk, mint az egyéni vállalkozásból töröltetni a mezőgazdasági tevékenységet, és bejelentkezni a kata hatálya alá?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy kompfelár helyett áfakört választó őstermelő. A bevétele nem fér bele 8 millió forintba, költséggel szintén nincs túl jól ellátva. A 27%-os eho miatt felmerült, hogy egyéni vállalkozóként kellene folytatni a 450-es határ miatt. Ha jól tudom, egyéni vállalkozóként és őstermelőként ugyanazt a tevékenységet nem lehet végezni. Megoldás lehet-e, ha őstermelőként csak a szolgáltatói tevékenységeket hagynánk meg, illetve a területalapú- és gázolaj támogatást is itt venné fel, míg az egyénibe kerülne át a termelés vállalkozói formakód alapján. Mi lenne, ha katát választana a 12 millióra emelés miatt? Válaszát előre is köszönöm!

Cikk

A kötelező társadalombiztosítási rendszer mindössze három személyi kör – nevezetesen a mezőgazdasági őstermelő, az evás egyéni vállalkozó, illetve a főállású kisadózó – számára nyújt lehetőséget arra, hogy önkéntes döntés alapján a jogszabályban meghatározottnál magasabb összegű járulékalap után, vagy magasabb összegben fizessen járulékot.

Cikk

Ingatlan-bérbeadással foglalkozó adószámos magánszemély katás egyéni vállalkozást is indítana, amelyhez támogatást kap. Katás bevétel lesz-e a támogatás, s beleszámít-e az alanyi adómentesség határértékébe az ingatlan-bérbeadásból magánszemélyként kapott bevétel? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás, adószakértő válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Keresőtevékenységnek minősül-e, ha a főállású egyéni vállalkozó csed folyósítási ideje alatt bérbe adja fodrászoknak a székeket, amíg ő maga nem tud dolgozni? Ha igen, megoldható-e úgy a bérbeadás, hogy a csed folyósítása előtt számlázza ki ezt a féléves időszakot? Köszönöm a segítséget! Hegedűs Pálné

Kérdés

Egyéni vállalkozó személygépkocsi-használatát tartós bérlet keretében szeretné igénybe venni. Az útnyilvántartás alapján az üzleti utak arányában elszámolható a havi bérletidíjszámla, és levonható az áfa?

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Kérem, az alábbi kérdésemre válaszolni szíveskedjenek. Adószámmal rendelkező adóalanynál (egyéni vállalkozó, őstermelő, adószámos magánszemély), aki alanyi adómentességet választott, a 6 milliós értékhatárba beletartozik-e a termőföld-bérbeadás ellenértékeként kapott összeg? Köszönettel: Boros Zsanett

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy katás egyéni vállalkozó, aki 75 ezer forintot fizet havonta, tehát 130 ezer forintnak felel meg a bruttó bére. Alapított egy kft.-t, és az a kérdés merült fel, hogy ebben az esetben a kft.-ben kell-e járulékot fizetni? Ha igen, akkor az egyéni vállalkozás átminősíthető-e mellékállásúnak? Köszönettel: Nemes Katalin

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Iskolaszövetkezeti szolgáltatás díjazása

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Tagnak adott kölcsön elhalálozás esetén

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Társasház kivitelezése

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Együttműködő partnereink