Tisztelt Szakértők! Egy áfakörös egyéni vállalkozó a tevékenységét bizonyíthatóan a saját lakóingatlanában végzi, és ehhez a közművek használatára is szüksege van. Ha nem lehet pontosan meghatározni a négyzetmétert, nincs külön almérő, akkor milyen arányban vonható le a közművek használatáról saját nevére szóló számlák áfa tartalma? Válaszát előre is köszönöm!
Az e-szja felületen egészíthetik ki, és küldhetik be legegyszerűbben az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek, a mezőgazdasági őstermelők és az egyéni vállalkozók bevallási tervezetüket az adóhatósághoz, mert a kiegészítések nélkül nem válik automatikusan bevallássá május 20-án a tervezet.
Tisztelt Szakértő ! Igazságügyi szakértő katás egyéni vállalkozó. Hatósági kirendelésre elvégzi a munkát, majd díjjegyzéket állít ki. A díjjegyzék elfogadásáról a kirendelő határozatot hoz. A határozat jogerőre emelkedésének napja a teljesítés napja is, ezt követően állíthatja ki a számlát. A konkrét esetben szakértő a munkát ténylegesen februárban végezte. A díjjegyzék elfogadásáról szóló határozat várhatóan áprilisban lesz jogerős. Április 1-jétől szüneteltetni szeretné vállalkozását. Állíthat ki számlát a szünetelés alatt ? Köszönöm válaszát CsCs
Tisztelt Szakértő! Főállású, 36 órát meghaladó jogviszony mellett katás egyéni vállalkozó szülés után csedre megy. A vállalkozásban a csed alatt nem végez munkát, bejelentett alkalmazottat foglalkoztat. Ennek ellenére a csed alatt is megfizeti az 50 ezer forint kata adót minden hónapra. A csedre való jogosultságát elveszti-e ebben az esetben? Tehát tiltja-e valami, hogy ha igazoltan nem végez keresőtevékenységet, megfizesse a katát? Köszönöm.
Tisztelt Adózóna Szerkesztősége! Ügyfelem 2019.02.01-el kapta meg közjegyzői kinevezését, 3 hónapon belül köteles közjegyzői irodaként megkezdeni a tevékenységét. Az elmúlt évben egyéni vállalkozóként mint kinevezett közjegyzőhelyettes dolgozott, az idei évtől viszont az új szabályozás szerint az újonnan kinevezett könyjegyzők csak közjegyzői iroda formájában folytathatják tevékenységüket. Kérdésem evvel kapcsolatos: Az egyéni vállalkozásában használt eszközöket szeretné az új közjegyzői irodájában is használni. Az egyéni vállalkozás kiszámlázhatja-e könyv szerinti értéken a közjegyzői iroda részére a használt irodai eszközöket? Vagy mivel tulajdonképpen egy és ugyanaz a tulajdonos, piaci értéket kell meghatározni, és úgy kerülhet sor az értékesítésre? Mikor kell leadóznia azokat a számlákat, amelyeket még az egyéni vállalkozásában állított ki, de a vállalkozás megszüntetéséig az ellenértéket nem kapta meg? Magánszemélyként kell majd leadóznia? Köszönettel Ötletmozaik Kft
T. Surányi Imréné, Hivatkozva erre a válaszára: https://adozona.hu/kerdesek/2019_3_25_Katas_egyeni_vallalkozo_fodraszuz_nfj Ha a vállalkozó szeretné beépíteni az ingyenes italfogyasztást a szolgáltatás (hajvágás) árába, mire kell odafigyelni, hogy ebbe ne lehessen belekötni? Hogyan kell ezt "megszervezni"?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó internetes kiskereskedelemmel foglalkozik, 4791-es TEÁOR-, 479102 szakmakóddal. Üzlethelyisége nincs, ezáltal pénztárgépet nem üzemeltet. Az értékesítésről magánszemélynek kiállított készpénzes számlákat kell-e jelenteni a PTGSZLAH nyomtatványon? Válaszát előre is köszönöm!
T. Szakértő Úr/Hölgy! Az lenne a kérdésem, hogy egyéni vállalkozó hány évre visszamenőleg kérhet jövedelemigazolást az IGAZOL nyomtatványon? Az 1990-es, 2000-es adóévekről is lehet kérni jövedelemigazolást is ezen vagy másik nyomtatványon? Segítséget előre is köszönöm. Tisztelettel: Kiss Katalin
Tisztelt Cím! Egy egyéni vállalkozó adó- és osztalékalapjának meghatározásában kérném a segítségüket. Adott egy mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozás, 2018-ban vásárolt és üzembe helyezett egy új traktort 12,5 millió forintért, korábban még nem volt üzembe helyezve a traktor. Az adózás előtti eredménye 10 millió forint, kisvállalkozói kedvezményt érvényesítünk, ami 7 millió forint (max. 70%) így a fizetendő 9% adó 270 ezer forint. A vállalkozói osztalékalap 9 730 ezer Ft. Az szja-törvény 49. § C pontja alapján csökkenthetjük-e az osztalékalapot is? Ha csökkenthetjük, szükséges-e a következő években ezzel az összeggel visszanövelni az osztalékalapot? Ha kisvállalkozói kedvezményt igénybe veszünk, az osztalékalapot növelni kell-e ugyanazzal az összeggel 2018. évben? Ha kisvállalkozói adókedvezményt nem veszünk igénybe, az osztalékalapot csökkenthetjük-e? Szükséges-e adóalap növelés? Nem egyértelmű számomra, milyen esetben tudjuk az osztalékalapot csökkenteni, és szükséges-e korrigálni? Köszönöm,
1. Egyéni vállalkozó kisadózó a Kisfaludy Turiszt. Fejl. támogatásból 34 M Ft + önerő 14 M Ft + 27% áfa 12.96 M Ft összegben panzió felújítást, napelemrendszer, klímabeszerelés, kazán, ajtó/ablakcsere és eszközbeszerzést (kerékpárok) végez községben lévő, több részből álló családi házban, ahol egy helyrajzi szám alatt panzió, saját és anyós lakása van. A vállalkozó feleség és férj 50-50%-a a panzió, ez ingyenesen került a vállalkozás használatában. Eszköz-nyilvántartásban érték nélkül szerepel, écs nem került leírásra. Saját, vagy ügyvédi okmány szükséges-e az ingyenes átadásról? 2. A támogatásból kizárólag panzió kerül felújításra, lakás nem. Visszaigényelhető-e az áfa, tekintettel arra, hogy a panzió után écs nem került elszámolásra, 0 Ft értéken szerepel? 3. A fenti 34 M Ft támogatás beszámít-e a kisadózói bevételbe?
1. Panzió szállásszolgáltatást (18% áfa) + a földszinten üzlet-bérbeadást folytat (áfamentesen) az egyéni vállalkozó. Az szja-törvény 49/B §-a szerint „tételes kötségelszámoló”, az áfakörben az általános szabályok szerint adózik. Kisfaludy Turiszt. Fejl. vissza nem térítendő támogatást nyert el 17 millió forint értékben + önerő 17 milliót forint + 27% áfa 9,18 millió forint. A támogatásból ingatlan-felújítást, eszközbeszerzést valósít meg. A panzió a tulajdoni lapon a vállalkozó feleség, valamint a magánszemély férj tulajdonában van 50-50%-ban, amely korábban, ingyenesen került a vállalkozó használatába. Eszköz kartonon 0 Ft értéken szerepel. Korábban écs nem került elszámolásra. A férj 50% és feleség 50% részének ingyenes átengedéséről és nyilvántartásba vétele miatt szükséges-e ügyvédi, vagy egyéb nyilatkozat, megállapodás? 2. A pályázat kizárólag a panzióra vonatkoznak, üzletre nem. Tételes áfa elkülönítést végez. A számlák a feleség nevére szólnak. A 0 Ft értéken nyilvántartott, écs alá nem vont panzió felújítása, a vásárolt eszközök áfatartalma /kb. 9,18 M Ft) visszaigényelhető-e az áfatörvény alapján? 3. A 17 M Ft támogatás szja-adóalapba beszámító bevételnek számít-e ? 4. A nyílászárók cseréje, új villanyvezeték bekötése, solar kialakítás, klíma beszerelés hogyan számolható el a) a pályázati összegből, és b) milyen módon (egy összegben, vagy amortizációként) az önerő összegéből? A 200 ezer Ft alatti és feletti eszközök egy összegben vagy écs-ként írhatóak le költségként a pályázatból, illetve önerőből?
Tisztelt Szakértő! Egy adószámos magánszemély egyéb szálláshely-szolgáltatásra (55 ÖVJT) választotta a tételes átalányadózást. 2019. március 6-ától szintén erre a tevékenységre bejelentkezett egyéni vállalkozónak. Tévesen nem lett választva a kata adózás, amelyet már csak 2019. április hónaptól tud választani. A kérdésem az lenne, hogy az adószámos magánszemély adózása ebben az esetben hogyan fog alakulni, illetve ha bejelenti annak a megszüntetését március 6-ától mint jogszerűen választott adózást, de változás miatt, abban az esetben milyen összegű tételes adót kell fizetni és mikor? Köszönöm válaszát !!
Tévedésből nem a számára megfelelő adózási módot választotta az egyéni vállalkozó, mit tehet a változtatás érdekében? Olvasói kérdésre Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem szíves tájékoztatásukat. Egyéni vállalkozó 2014. évben vállalkozói osztalékalap utáni adóját csökkentette a kizárólag üzleti célt szolgáló, a 2015. évben értékcsökkenés alá vont tárgyi eszköz értékével. A csökkentés eredményeképpen a vállalkozói osztalékalap 0 forint lett. Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet növeli a vállalkozói osztalékalapnak a beruházási költséget képező kiadással első ízben történő csökkentése évét követő negyedik évben (ültetvény esetében annak elidegenítésekor, de legkésőbb a termőre fordulás évében) a vonatkozó beruházási költséget képező kiadások azon része, amellyel az egyéni vállalkozó ezt az évet megelőző években a vállalkozói osztalékalapját csökkentette, illetve ennél előbb az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésekor. Egyéni vállalkozó 2018.05.01-től kisadózó lett. 2018. december hónapban a tárgyi eszközt értékesítette már kisadózóként. Kérdésem, hogy ezután akár személyi jövedelemadóban, akár kisadózóként keletkezik-e visszafizetendő adója, mivel a figyelési időn belül történt az értékesítés. Az értékesítés ellenérték fejében történt nem ellenszolgáltatás nélkül. Kérdésem még, hogyha ilyen esetben a vállalkozó nem értékesíti a tárgyi eszközt, azzal együtt szűnik meg, de már kisadózóként, akkor hogyan alakul az adózása? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó 2017-ben 1 537 000 forint veszteséggel zárt. Ezt a veszteséget nyilvántartásba vette, valamint a 1753 bevallás 81. sor és 83. soraiban is szerepeltette. A 2018-as évben a 3,6 millió forint nyereséget ért el. Kérdésem, hogy milyen feltételekkel tudja felhasználni az előző évek veszteségét? Köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték