Tisztelt Szakértő! Egy katás bt. kültagja a bt.-ben kisadózó és van máshol főállása, heti 36 órát meghaladó. Szeretne indítani egy szintén katás egyéni vállalkozást. Van-e annak akadálya, hogy ugyanaz a személy 2 vállalkozásban katázzon, bt. kültagjaként és egyéni vállalkozóként is?
Tisztelt Adózóna! Kérem szíves tájékoztatásukat jogszabály értelmezésével kapcsolatosan. 1. Ügyfelem munkaviszonyban áll ügyvezetőként két magyar kft-nél. 2. Ügyfelem osztrák állampolgár, aki a csatolt nyilatkozat szerint 2018. 09. 01-től 2023. 08. 31-ig társadalombiztosítási járulék fizetése alól mentesítésre került Magyarországon. 3. Ügyfelem regisztrációs igazolással (tartózkodási engedély) rendelkezik Magyarországon, és bejelentett lakhelye is Magyarországon van. 4. Ügyfelem mezőgazdasági végzettséggel rendelkezik és ez alapján földművesként kérni fogja a nyilvántartásba vételét az illetékes földhivatalnál. Emellett őstermelőként mezőgazdasági tevékenységet kíván folytatni. 5. Az Agárkamara falugazdásza azt a tájékoztatást adta, amely megfelel egyébként az őstermelői igazolvány kiadásáról szóló rendeletnek, hogy az őstermelői tevékenység folytatásának megkezdéséhez bejelentett magyar lakcím és érvényes magyar adóazonosító jel szükséges. Ügyfelem mindkettővel rendelkezik. A kérdésem arra irányul, hogy ügyfelem Magyarországon földművesként vásárolhat-e termőföldet? Magyarországon őstermelőként vagy mezőgazdasági egyéni vállalkozóként végezheti-e a mezőgazdasági vállalkozói tevékenységet? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozóként idén 2019.06.23-ától nyugdíjassá váltam (nők kedvezményes nyugdíjával). A tevékenységemet ettől az időponttól kiegészítő tevékenységű vállalkozóként folytatom. A nyugdíjhatározat mellé kapott tájékoztató alapján a vállalkozási tevékenységemből származó kivét összege limitált éves szinten a minimálbér 18-szorosát nem haladhatja meg, ez 2019-évben 2 682 000 forint. Kérdésem: 1. Mivel év közben lettem nyugdíjas akkor, ezt az összeget arányosan kell figyelembe venni? Esetemben 2019.06.havi a vállalkozói kivétem 22-éig kivettem, így a fenti keretösszeget elég 2019.07.01-jétől 2019.12.31-éig számolni, ami 1 341 000 forint. Tehát ezt nem léphetem át. (Természetesen átléphetem, de akkor a nyugdíjfolyósítást szüneteltnem kell.) 1997. évi LXXX. törvény 37. § (1): Kiegészítő tevékenységet végző vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járulékot (7500 Ft/hó) és a kivét után 10% nyugdíjjárulékot köteles fizetni. Kell az eü.szolg.járulékot fizetnem, ha kaptam igazolást a Nyugdíjfolyósítótól, hogy az 1997. évi LXXX. törvény 16. § alapján az igazoláson feltüntetett ellátás megállapításának kezdő időpontjától (2019.06.23) eü. szolgáltatásra jogosult vagyok ? A 19T101E nyomtatványon a NAV felé bejelentettem, hogy nyugdíj mellett dolgozom, a határozatot megküldtem. Jól tudom-e, hogy a nyugdíjjárulékot, eü.szolg.járulékot, a negyedévet követő hó 12-éig kell megfizetnem és a bevallási kötelezettségemet év végén a 1953-as bevallással tudom majd teljesíteni? Előre is köszönöm segítségét
Olvasónk a következőket írta: „Adott egy egyéni vállalkozó, aki 20 évvel ezelőtt, vállalkozóként épített egy aszalóépületet. Az építőanyagok áfáját és a hozzá kapcsolódó szolgáltatók teljesítései után az áfát visszaigényelte. Ez 20 éve történt. Azóta az épület értékcsökkenésének elszámolása megtörtént. Most értékesíteni szeretné az épületet. Abban biztos vagyok, hogy az épület teljes vételára a vállalkozás egyéb bevétele lesz. Jelenleg is az áfa hatálya alá tartozik az egyéni vállalkozó. Nem választotta az ingatlanértékesítés adókötelessé tételét. A kérdésem az, jól gondolom-e, hogy ebben az esetben az áfát nem kell felszámítani, illetve nem esik a fordított áfa hatálya alá?” Kérdésére Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó alkalmazottja saját gépkocsijával jár a munkahelyére. A munkáltató milyen mértékü gépkocsi-költségtérítést adhat az alkalmazottja részére? Köszönettel: Gyurics Istvánné
Tisztelt Adózóna! Katás, alanyi áfamentes egyéni ügyvéd vagyok, főállásban. Emellett további (nem összeférhetetlen) tevékenységet is kívánok végezni egyéni vállalkozóként, amihez bejelentkeznék majd az ügysegéden. A Kata tv. 2. § 5. pontjának rendelkezései szerint az egyéni ügyvéd a Kata tv. alkalmazásában egyéni vállalkozónak minősül. Jól gondolom-e, hogy az egyéni ügyvédi és az egyéni vállalkozói tevékenységet egy adószámmal tudom végezni, azaz meglévő adószámmal kérhetem az egyéni vállalkozóként történő nyilvántartásba vételt? Jól gondolom-e továbbá, hogy mint főállású katás ügyvédnek az ügysegéden történő egyéni vállalkozói tevékenység indításakor az adózói nyilatkozaton a katát nem kell ismételten választanom, még „nem főállású kisadózó” megjelöléssel sem? Kérdésem továbbá, hogy a főállású katás ügyvédként megfizetett 50 ezer forintos tételes adón felül kell-e további adót fizetnem az egyéni vállakozóként történő regisztrálás miatt? (Az ügyvédi és a vállalkozói tevékenységből elért bevételem összesítve is a katás értékhatár alatt maradna.) Válaszukat előre is nagyon köszönöm.
Augusztus 15-éig meg kell fizetni az agrárkamarai tagdíjat az érintett vállalkozásoknak. Cikkünkből részletesen megtudhatja, kik kötelezettek erre, és azt is, milyen értelmezési problémák nehezítik a tagdíj alapjául szolgáló árbevétel meghatározását.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó (tárgyi áfamentes) vállalkozásában 2007-ben ingatlant vásárolt (lakást) amelyet irodaként használt. Vállalkozásában az értékcsökkenést elszámolta. Az egyéni vállalkozó a tevékenységét megszünteti. Ebben az esetben az ingatlant a tevékenysége megszüntetése előtt kell értékesíteni és bevételként elszámolni vagy a tevékenység megszűnésével kerül értékesítésre a lakás és ingatlan értékesítéséből származó jövedelemként kell bevallani? ( 53-as SZJA bevallásban.) Az áfát érinti-e az értékesítés? A meglévő tárgyi eszközöket is értékesíteni fogja, ebben az esetben az áfát fel kell számítani és az áfabevallásban bevallani? Kérhetném-e egy példa felvázolásában az értékesítés lépéseit? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem szíves állásfoglalását: Van egy egyéni vállalkozó, aki 5 évvel ezelőtt vett egy személygépkocsit. Beszerzéskor a jármű áfatartalmát nem igényelhette vissza, a személy-gépkocsival kapcsolatos költségeket sem számolta el. A cégautóadót megfizette. Értékcsökkenési leírást sem számolt el. A járművet most térítés nélkül át szeretné adni a feleségének. Kérdésünk: ez esetben milyen adófizetési kötelezettségek terhelik a vállalkozót, illetve köteles-e számlát kiállítani? Válaszát előre is köszönjük. Tóth Mária
2019. július 23-án kihirdették az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvényt (Mód tv.), amely az egyéni vállalkozó által alapított kft.-t érintően módosítja a számvitelről szóló, illetve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény egyes előírásait.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó a férje tulajdonában lévő személygépkocsit szeretné alkalmanként esküvőkre kölcsönadni. A személygépkocsi nincs bent a vállalkozásban, nem is vinnék be. A kérdésem az lenne, hogy ilyen formátumban működhet a bérbeadás az egyéni vállalkozás keretein belül? Van-e egyéb engedély, ami a kölcsönzési tevékenységhez szükséges? Felmerül-e cégautóadó-fizetési kötelezettség bárkinél? A személygépkocsira maximum a havi 500 kilométer lenne elszámolva, de az is lehet, hogy nem. Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! 1. Ha valaki adószámos magánszemély, illetve egyéni vállalkozása is van, bérbe adhatja-e adószámos magánszemélyként az egyéni vállalkozása telephelyét, székhelyét vagy fióktelepét másnak? 2. Gazdasági társaságban 08-as bevallás helytelenül lett beadva (a tulajdonosok közti megosztás hibásan történt). A cég már rég megszűnt, így utólag javítható-e a nyomtatvány, vagy csak a magánszemélyek önellenőrzik a saját bevallásukat? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Olyan presszónak – legyen akár kft., akár egyéni vállalkozó üzemeltetésében –, ahol Darts játékautomata van, most ezt regisztrálnia kell a NAV Avtomata nyomtátványon. Az Avtomata nyomtatványon a vállalkozó az Övtj számot (932902 ) is köteles közölni. A 932902 viszont nem szerepel az egyéni vállalkozó tevékenységei között, emiatt szükséges-e bővíteni a tevékenységi kört? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Érdeklődöm, hogy a nyári adócsomagban elfogadták-e az egyéni vállalkozók átalakulásának tervét egyszemélyes kft.-vé? Ha ez megtörtént, mikortól lehet elindítani a folyamatot? Mi a pontos menetrendje ennek? 1. A létrehozott egyszemélyes kft. mikortól működhet? 2. Milyen anyagi költsége van az átalakulásnak (kivás kft. lenne az új cég)? 3. Az átalakulás érint-e áfát (több milliós készlet---tgk---gépek)? 4. Az átalakuláskor az engedélyek tovább vihetők? (lényeges kérdés)/ 5. Az adószám változik? Új bankszámla kell? 6. A korábbi kereskedelmi szerződéseket jogutódlás miatt tovább vihetem? 7. Az átalakulást milyen hatóságnak kell bejelenteni? 8. A munkavállalókkal új munkaszerződést kell kötni? 9. A pénztárgéppel mi a teendő? Az átalakulás "kivás" -s jellegét már az alapítóokiratban meg kell jeleníteni? Válaszát várva .. Köszönettel..
Egyéni vállalkozó az új szabályok szerint jogosulttá vált adókedvezményre, a 2018-as évre ezt érvényesítette is. Kérdésem az, hogy visszamenőleg mely évekre kérheti – önellenőrzéssel – az adókedvezményt? Köszönettel: Gyurics Istvánné
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték