Tisztelt Szakértő! A nyári időszakban teljes munkaidőben foglalkoztatott gyümölcsárusítást (dinnyeárusítás) szeretne végezni. Kérdés, hogy milyen formában lehetséges ezt végezni, hogy minden hivatalosan működjön? Lehet-e őstermelő, vagy egyéni vállalkozást kell létrehoznia? Vagy van-e valamilyen más lehetősége erre a 3 hónapra szóló tevékenységre?
Tisztelt Szakértő! Abban kérném a segítségét, hogy, ha egy főállású egyéni vállalkozó Németországban vállal napi 8 órás munkát, akkor mi a teendője a vállalkozásával kapcsolatban. Az A1 nyomtatványt kitöltöttük neki, valamint a T101E nyomtatványon átjelentettük EGT-tagállamban munkaviszonnyal rendelkezőnek. A T1041 nyomtatványon meg kell szüntetni a jogviszonyát Ön szerint? Az 58-as bevallásokat tudtommal nem kell beadni. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Ausztriában munkaviszonnyal rendelkező magyar állampolgár Magyarországon kíván egyéni vállalkozást indítani. Az A1-es igazolás alapján az osztrák tagállam joga alkalmazandó. Alapvetően arra lennék kíváncsi, hogy mi a különbség ebben az esetben a "normál" belföldi egyéni vállalkozáshoz képest. Milyen bevallási és fizetési kötelezettségei lesznek belföldön az egyéni vállalkozónak? A webes ügysegéden indításkor jelölni lehet, hogy EGT-tagállamban munkaviszonnyal rendelkezik. Ezek után a T1041-es nyomtatványon nem kell őt bejelenteni, ugye? Az '58-as bevallásokat (nullásan) be kell-e nyújtani? Magyarországon csak az szja-bevallás alapján keletkezik fizetési kötelezettsége, amennyiben nincs alkalmazottja? Abban esetleg tud-e segíteni, hogy ebben az esetben az osztrák hatóságoknál (tekintve, hogy ott biztosított) keletkezik-e befizetési/bevallási kötelezettsége az egyéni vállalkozás tekintetében? Köszönöm.
Áfás őstermelő indíthat-e alanyi mentes katás egyéni vállalkozást?
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek és két egyéni vállalkozásnak a 2004. évi XXXIV. (kkv) törvény szerinti besorolásában kérem a segítségüket. A kft. tulajdonosa két magánszemély, két testvér 50-50 százalékban. Mindkét testvér ügyvezetőként önálló aláírási joggal rendelkezik (más ügyvezető és cégvezető nincs). Mindkét testvér egyéni vállalkozóként is tevékenykedik, és üzleti kapcsolatban áll az általuk tulajdonolt és irányított kft.-vel. Véleményünk szerint a kft. a taotörvény 4. § 23 c) pontja szerint kapcsolt viszonyban áll a két tulajdonos egyéni vállalkozásával. A transzferár-nyilvántartás készítési kötelezettség megállapításához szeretnénk a 2004. évi XXXIV törvény alapján megállapítani, hogy a kft.-t a kis- vagy a középvállalkozások közé kell-e besorolni. Ehhez kapcsolódik a kérdésem: A 2004. évi XXXIV. törvény szerint a kft. önálló vállalkozásnak minősül-e, vagy kapcsolódó vállalkozásnak? Véleményem szerint a 2004. évi törvény 4. § (5) bekezdése szerint kapcsolódó vállalkozásnak minősül a kft. a két egyéni vállalkozással, mert „közösen fellépő természetes személyekről” van szó, és teljesül az a feltétel is, hogy a tevékenységüket egymással szomszédos piacon folytatják. (A kft. áru- és alapanyag-ellátását biztosítja a két egyéni vállalkozás). Válaszukat előre is köszönöm! Tisztelettel: Peszlen Teréz
Egyéni vállalkozó 24 éve vásárolt üzlethelyiséget, amit bérbeadással hasznosított. Meg kívánja szüntetni az egyéni vállalkozását, az ingatlan után kell-e adóznia? Könyv szerinti értéke nulla. Ha a megszűnés után értékesíti az ingatlant, akkor kell-e adóznia, mivel már 24 év telt el a beszerzéstől számítva? Köszönettel várom válaszukat.
A családi gazdaság egyik tagjának nem mezőgazdasági egyéni vállalkozása is van, ahol még a családi gazdaság megalapítása előtt munkaviszonyt létesített egy másik taggal. Ez a még most is fennálló munkaviszony befolyásolja-e a családi gazdaság szabályszerű működését? Ha a 6 fős családi gazdaság tagjai nem élnek közös háztartásban, hogyan osszák meg a 2015. évi bevételeiket, illetve milyen kötelezettségük van a továbbiakban?
Tisztelt Szakértő! Az egyik közjegyző, aki egyéni vállalkozás formájában végezte a tevékenységét, gyermeknevelés miatt jelenleg szünetelteti a tevékenységét. Helyette egy új közjegyzőt neveztek ki, aki szintén egyéni vállalkozás formájában végzi a tevékenységét. A gyeden lévő közjegyző havonta joghasználati díjat számláz a helyette kinevezett közjegyzőnek az általa elért bevétel meghatározott százalékában (a közjegyzői kamara hozzájárulásával). Kérdésem: 1. Miként adózik a tevékenységét szüneteltető, gyeden lévő közjegyző az általa kiállított joghasználati díj után (magánszemélyként vagy vállalkozóként)? 2. Minek minősül a helyettesítő közjegyzőnél az általa befogadott joghasználati díjról szóló számla? Árbevétel-csökkentő tétel vagy igénybe vett szolgáltatás?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozás bejövő átutalásos számlájának áfáját mikor lehet levonásba helyezni, illetve kimenő átutalásos számla esetében mikor keletkezik az adófizetési kötelezettség? Továbbá kérdezném, ha szünetel az egyéni vállalkozás, és a szüneteltetés kezdő napján vannak olyan bejövő és kimenő számlák is, amelyek még nem kerültek kiegyenlítésre, abban az esetben záró bevallásokat kell benyújtani. A ki nem egyenlített tételeket hogyan kell kezelni áfa tekintetében? A válaszuk nagyon sürgős lenne! Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy alanyi adómentes egyéni vállalkozó 2011. óta szünetelteti a tevékenységét. Mivel nem kezdte újra, ezért 2016 márciusában lejár az 5 év . A kérdésünk az, hogy ebben az esetben automatikusan megszűnik a vállalkozás, szükséges-e bármilyen bevallást tenni soron kívül? 2011. évben szüneteltetés előtt rendelkezett tárgyi eszközökkel, melyek azóta a tevékenység használatához elavultak. A követő évben a 2016. évi tárgyi eszközök értékesítését melyik sorban kell bevallani? Amennyiben nem sikerül értékesíteni az eszközöket, selejtezésre kerülnek, akkor melyik sorban kell azt feltüntetni? Milyen adóvonzata van? Értékesítés áfát nem érint, jól értjük? Válaszát köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretnék tájékoztatást kérni. Egy 69 éves (öregségi nyugdíjas) egyéni vállalkozó 2014-ben közalkalmazottként elhelyezkedett, ami után a nyugdíj folyósításáról le kellett mondania. 2014-ben heti 40 órás munkaviszonyban foglalkoztatták, emellett dolgozott (és jelenleg is dolgozik) egyéni vállalkozóként is (itt havi jövedelmet nem vett/vesz ki, a nyereséget vállalkozói osztalékalappal számolja el az ’53-as bevallásban). 2015-ben a munkaviszonya heti 40 óráról heti 32 órára csökkent. A nyugdíjfolyósító helyett 2014-től a foglalkoztatójától kapja a nyugdíjának megfelelő összeget havi rendszerességgel a munkabérén felül. A foglalkoztató a munkabérre vonatkozóan 7 százalék egészségbiztosítási, 10 százalék nyugdíjjárulékot és 16 százalék szja-t vont le. (Az éves adóigazolásból az derül ki, hogy a nyugdíjnak megfelelő összeget a munkáltató visszabruttósítja, és szja-alap, valamint egészségbiztosítási alap is). A nyugdíjfolyósítótól minden évben megkapja az értesítést a nyugdíjemelésre vonatkozóan, ami alapján a foglalkoztató szintén meg is emeli a folyósított összeget. 2014-ben és 2015-ben is megfizette negyedévente az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Az lenne a kérdésem, hogy az egyéni vállalkozására tekintettel továbbra is kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozónak számít, vagy 2015-től főállású egyéni vállalkozó lenne, mivel a munkaviszonya nem éri el a heti 36 órát?
Tisztelt Szakértők! Kérem segítségüket, a következő az esetem: "2015. áprilisban szültem. 2015. márciusától az egyéni vállalkozásomat (kata) szüneteltetem. Munkahelyemen fizetés nélküli szabadságon vagyok. Társas vállalkozás tagja voltam, de szülés előtt a tagi jogviszonyomat megszüntettük és munkaviszonyba mentem át, ott is fizetés nélküli szabadságon vagyok. Kérdésem, hogy 2016-ban rám is vonatkozik, hogy a gyermek 6 hónapos kora után dolgozhatok? Ha szeretnék visszamenni dolgozni és mellette az egyéni vállalkozásomat is végezni milyen igazolásokra van szükségem és kitől kell megkérni? Kisadózó egyéni vállalkozóként kell-e fizetnem katát? Munkahelyem 6 órában dolgoznék és társas vállalkozásban 2 órában. Milyen járulékkedvezményeket vehetek igénybe? Válaszukat megköszönve, tisztelettel: Szabó Anita
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem szíves segítségét: a nők 40 éves nyugdíjában részesülő nő egyéni vállalkozásának szüneteltetése idejére kötelezett-e egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére? Válaszát tisztelettel köszönöm: Szabó Jánosné
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy ápolási díj mellett folytatható-e egyéni vállalkozói tevékenység? A tevékenység otthon végezhető lenne (autótakarítás). Köszönettel: Vallerné Klári
Tisztelt Szakértő! Egy szorgalmas öregségi nyugdíjas egy bt. beltagja. A bt. a kata adózás alá tartozik. A beltag indíthat-e külön egyéni vállalkozást, amely szintén katás szabályok szerint adózik? Ha indíthat, milyen feltételekkel? Ha nem indíthat, mi a megoldás? Előre köszönöm válaszát.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték