676 találat a(z) egyéni vállalkozás cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdés megválaszolásához kérem szíves segítségét. Egyéni vállalkozó 2015-ben megszüntette a tevékenységét. Az szja-törvény 10. melléklet II. fejezet 1) pontja, illetve a 49/C (2) b pontja is rendelkezik a kisértékű tárgyi eszköz bevételként való elszámolásáról. Kérdésem: melyik jogszabályt, milyen esetekben kell alkalmazni? Hogyan kell elszámolni a korábban értékcsökkenés alá vont, a megszűnéskor még értéken lévő tárgyi eszközök nettó értékét? Nagyon köszönöm a válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tulajdonosa tagi jogviszonyban és ekhós jogviszonyban kapott jövedelmet a cégétől, de ez évben – elérve a korhatárt – öregségi nyugdíjba vonult. A törzsszámát és az első havi öregségi nyugdíját is megkapta. A tulajdonában lévő cégnél továbbra is ő látja el a képviseletet, és személyesen is közreműködik a munkában. Kérdés: mint öregségi nyugdíjas, katás egyéni vállalkozást indítana, és számlázná a cégében elvégzett munkáját. Van-e erre lehetősége? Kiegészítő tevékenységnek minősül ez a nyugdíja miatt, és havi 25 ezer forintot kell fizetnie, mint katás vállalkozó (2012. CXLVII. törvény 2. § b alapján)? Köszönöm válaszát, tisztelettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő. Egyéni vállalkozásomban (egyszeres könyvvitel) egy szállítónak késedelmesen fizettem pár nap késéssel. A szállító 2016. 03. 21-én kelt egyenlegközlő levelében kimutatta a késedelmesen fizetett számlák utáni 40 eurós költségátalány-tartozásaimat számlánként. Korábban soha nem követelték. A számlák dátumai a következő (kelte, fizetési határidő, kiegyenlítés dátuma sorrendben): 2013.09.20.; 2013.10.05.; 2013.10.04 2014.06.13.; 2014.06.28.; 2014.06.30 (28-a szombatra esett) 2014.07.03.; 2014.07.18.; 2014.07.23. Ezek egyedi gyógyszerrendelések voltak, külön szerződésünk nem volt. 1./ Szerintem csak a 3. számlára lenne jogos a 40 euró. 2./ Úgy tudom, ha egy éven belül nem követelik a 40 eurót, akkor később sem követelhetik. Háromszor 40 eurót róttak ki rám a fentiek alapján, holott az első számlát a fizetési határidő előtt fizettem, a másodiknál szombatra esett az esedékesség, hétfőn kapták meg az összeget. A harmadikat valóban később fizettem pár nappal. Jogos-e a követelésük 2016. 03. 21-én – 2 év elteltével –, miközben az előző években nem követelték tőlem? Köszönettel: Molnár Margit

Kérdés

Egyéni vállalkozását 2016. február 29-én indította a 2016. január 30-ától gyesen lévő anyuka. Vállalkozási tevékenységét (ruhakereskedést) 2016 május végén fogja beindítani, s átalakítás után megnyitni az üzletet. Az anyuka szakképzettséggel (kereskedelmi szakközépiskolai végzettséggel rendelkezik). Egyéb tevékenységként felvette a építőipari tevékenységet (kőműves és festő), és itt szakképzett alkalmazottat foglalkoztat. Ebből a tevékenységből márciusban volt bevétel. Hogyan kell a katát megfizetni a következő hónapokra?

Kérdés

Áfakörös őstermelő bérmunkát végezne, amelyre kiváltaná az egyéni vállalkozást. Őstermelőként az előző évi árbevétel 20-a után fizeti a járulékokat. Az egyéni vállalkozásában a kata adózást szeretné választani. Jól gondolom-e, hogy az egyéni vállalkozásában megfizeti a havi 50 ezer forint katát? Kell-e járulékot fizetnie az őstermelésében, illetve az egyéni vállalkozásában lehet-e alanyi mentes, vagy csak áfakörös? Köszönöm előre is válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó kézműves vásárt szervez rendszeresen. A vásározók helypénzt fizetnek az asztalért vagy egy-egy területért. Ez bérbeadásnak minősül-e, s választhatja-e az egyéni vállalkozó a katát? Mária

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó magánszemélyként őstermelő is, mely tevékenységből a bevétele meghaladja a 600 ezer forintot. Egyéni vállalkozóként székhelye és három telephelye van, de ezen kívül őstermelőként még más településen földbérlete is van (be van jegyezve a földhivatalnál). Katás egyéni vállalkozó, de a helyi adóra nincs kata alá bejelentkezve, mert jelentős anyagköltsége is van. Szeretném kérdezni, hogy miként járjunk el ez esetben a helyiadóalap és az adó számításakor (vagyis miként kezeljük külön/egyben az őstermelésből származó szintén jelentős bevételét és anyagköltségét)? Valamint miként járjunk el az esetben, ha a bejelentkezik az egyéni vállalkozásával a helyi adó esetében is katás adózási mód alá? Esetleg jobban járna-e így? Az őstermelésből származó helyiadóalapjára eső helyi adót nem váltja ki a katásokra vonatkozó helyi adó. Vajon miként nézne ki egy helyiadó-bevallás ez esetben (hiszen egyik egyéni vállalkozó telephelye még érintett őstermeléssel is? (Rendelkezik földdel az önkormányzat illetőségi területén.) Köszönöm segítségüket!

Kérdés

Tisztelt Szakértő Egyéni vállakozó 2010-től szüneteltette a vállakozói tevékenységét. Öt éven belül nem szüntette meg, és nem kezdte újra. A NAV törölte az adószámát az 5 év letelte után. Milyen jogkövetkezményekkel kell számolnia, illetve pótolhatja-e a be nem adott záró bevallásokat? Segítségét előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Gépjárművezető-oktató egyéni vállalkozás keretén belül kezdi a tevékenységét. Illetve a korábban szüneteltetett tevékenységét újraindítja. Kb. 3 millió forint bevétellel kalkulál éves szinten. Kata szerint adózhat? Ha nem a kata mellett dönt, akkor milyen szabály alapján, és hogyan kell elszámolnia a saját tulajdonú autó költségeit? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szerkesztőség! Édesapám egyéni vállalkozó volt, és elhunyt. Én folytatnám tovább a vállalkozását örökösi jogcímen, de már én is egyéni vállalkozó vagyok 2010. óta. A kérdésem az lenne, hogy folytathatom-e tovább az ő vállalkozását, és hogyan kivitelezhető ez? Az okmányirodában azt a felvilágosítást kaptam, hogy meg kell szüntetnem a saját vállalkozásomat, hogy örökösi jogcímen folytathassam az ő vállalkozását is. Mindkét vállalkozásnak ugyanaz a tevékenysége, és mindegyikben vannak eszközök, és lett korábban fejlesztési tartalék is képezve. Ha nekem meg kell szüntetnem a vállalkozásomat, az eszközök miatt adófizetési kötelezettségem lenne, valamint ebben az évben már volt értékesítésem is, így jelentős az eredményem, ami után szintén adófizetési kötelezettségem keletkezne. Ugyanazt a tevékenységet folytatnám, ugyanazokkal az eszközökkel. Az adóhivatal sem tudott felvilágosítást adni ebben a témában! Válaszukat előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A nyári időszakban teljes munkaidőben foglalkoztatott gyümölcsárusítást (dinnyeárusítás) szeretne végezni. Kérdés, hogy milyen formában lehetséges ezt végezni, hogy minden hivatalosan működjön? Lehet-e őstermelő, vagy egyéni vállalkozást kell létrehoznia? Vagy van-e valamilyen más lehetősége erre a 3 hónapra szóló tevékenységre?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Abban kérném a segítségét, hogy, ha egy főállású egyéni vállalkozó Németországban vállal napi 8 órás munkát, akkor mi a teendője a vállalkozásával kapcsolatban. Az A1 nyomtatványt kitöltöttük neki, valamint a T101E nyomtatványon átjelentettük EGT-tagállamban munkaviszonnyal rendelkezőnek. A T1041 nyomtatványon meg kell szüntetni a jogviszonyát Ön szerint? Az 58-as bevallásokat tudtommal nem kell beadni. Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ausztriában munkaviszonnyal rendelkező magyar állampolgár Magyarországon kíván egyéni vállalkozást indítani. Az A1-es igazolás alapján az osztrák tagállam joga alkalmazandó. Alapvetően arra lennék kíváncsi, hogy mi a különbség ebben az esetben a "normál" belföldi egyéni vállalkozáshoz képest. Milyen bevallási és fizetési kötelezettségei lesznek belföldön az egyéni vállalkozónak? A webes ügysegéden indításkor jelölni lehet, hogy EGT-tagállamban munkaviszonnyal rendelkezik. Ezek után a T1041-es nyomtatványon nem kell őt bejelenteni, ugye? Az '58-as bevallásokat (nullásan) be kell-e nyújtani? Magyarországon csak az szja-bevallás alapján keletkezik fizetési kötelezettsége, amennyiben nincs alkalmazottja? Abban esetleg tud-e segíteni, hogy ebben az esetben az osztrák hatóságoknál (tekintve, hogy ott biztosított) keletkezik-e befizetési/bevallási kötelezettsége az egyéni vállalkozás tekintetében? Köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek és két egyéni vállalkozásnak a 2004. évi XXXIV. (kkv) törvény szerinti besorolásában kérem a segítségüket. A kft. tulajdonosa két magánszemély, két testvér 50-50 százalékban. Mindkét testvér ügyvezetőként önálló aláírási joggal rendelkezik (más ügyvezető és cégvezető nincs). Mindkét testvér egyéni vállalkozóként is tevékenykedik, és üzleti kapcsolatban áll az általuk tulajdonolt és irányított kft.-vel. Véleményünk szerint a kft. a taotörvény 4. § 23 c) pontja szerint kapcsolt viszonyban áll a két tulajdonos egyéni vállalkozásával. A transzferár-nyilvántartás készítési kötelezettség megállapításához szeretnénk a 2004. évi XXXIV törvény alapján megállapítani, hogy a kft.-t a kis- vagy a középvállalkozások közé kell-e besorolni. Ehhez kapcsolódik a kérdésem: A 2004. évi XXXIV. törvény szerint a kft. önálló vállalkozásnak minősül-e, vagy kapcsolódó vállalkozásnak? Véleményem szerint a 2004. évi törvény 4. § (5) bekezdése szerint kapcsolódó vállalkozásnak minősül a kft. a két egyéni vállalkozással, mert „közösen fellépő természetes személyekről” van szó, és teljesül az a feltétel is, hogy a tevékenységüket egymással szomszédos piacon folytatják. (A kft. áru- és alapanyag-ellátását biztosítja a két egyéni vállalkozás). Válaszukat előre is köszönöm! Tisztelettel: Peszlen Teréz

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Hallgató díjazása 4 hét szakmai gyakorlatra

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Munkaerő-kölcsönzés

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Családi adókedvezmény

Lucz Zoltánné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink