Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    683 találat a(z) egyéni vállalkozás cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Széles Imre Úr! Korábbi kérdésemre adott válaszához kérnék Öntől további segítséget. Lehet, hogy nem volt egyértelmű a kérdés. Az egyéni vállalkozó a tanulószerződés után járó alapnormatíva-többletet más adónemekre átvezeti, a tanulószerződés alapján az oktatói kiegészítő csökkentő tétel helyes felhasználásáról szeretnénk érdeklődni. Azt olvastuk, hogy azt az oktató bérköltségére lehet elszámolni. A kérdés a következő volt: Oktatói kiegészítő felhasználása Tisztelt Szakértő! Cukrászmester egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozása mellett 8 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzését is végzi és igénybe veszi az oktatói kiegészítő csökkentő tételt. Helyes-e, ha az oktatói kiegészítő csökkentő tétel összegét (időarányosan például 1-5 hó) az egyéni vállalkozónak oktatói díjra és a hozzá kapcsolódó szociális hozzájárulási adóra kerül elszámolásra és átutalásra? Vagy csak bérköltségre (egyéni vállalkozó oktatói díj) lehet elszámolni? Köszönöm a segítséget. SZAKÉRTŐNK VÁLASZA: Tisztelt Olvasónk! A szakképzési hozzájárulás gyakorlati képzéssel történő teljesítéséből származó többletet bármilyen más adónemre átvezetetheti, illetve visszaigényelheti. Köszönöm a segítségét.

    Kérdés

    Egyéni vállalkozás szeretne kft.-t alapítani. Vannak olyan eszközei, amelyek az egyéni vállalkozásában vannak elszámolva. Ha ezeket a tárgyi eszközöket be szeretné vinni a kft.-be, hogyan kell elszámolni az egyéni vállalkozásnak és a kft.-nek? Az egyéni vállalkozás a beszerzett tárgyi eszközök után az áfát levonta. De vannak olyan eszközei, amelyek nem szerepelnek az egyéni vállalkozásában, és szintén be szeretné vinni őket a kft.-be. Ennek az elszámolása hogyan történik a kft.-nél? Válaszukat köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó szeretné a tevékenységét szüneteltetni, viszont 2014. évben képeztünk fejlesztési tartalékot a részére. A szünetelés alatt mi történik a fejlesztési tartalékkal? A szünetelés kezdetekor meg kell utána fizetni az adót? Vagy, ha a szünetelés közben lejár a 4 év, akkor abban az évben kell befizetni utána az adót? Nagyon köszönjük a válaszát!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ezúton kérem Önöket, hogy szíveskedjenek a lehető legrövidebb időn belül választ adni arra, hogy 1./ szüneteltetés miatt törölt egyéni vállalkozó indíthat-e, és ha igen, a törlés után mennyi időn belül új egyéni vállalkozást? 2./ a katás formában szerzett jövedelem beleszámít-e a rehabilitációs járadék mellett szerezhető jövedelmi korlátba?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó 2015. márciusban megszüntette a tevékenységét. A vállalkozásban lévő eszközöket, a meglévő árukészletét az üzletet átvevő cégnek értékesítette, kiszámlázta. Azonban a vállalkozásban van egy ingatlan is (üzlethelyiség), melyben a másik cég folytatja a tevékenységét. A vállalkozó (vagyis már magánszemély) az ingatlant bérbe adja ennek a cégnek. Kérdésem annyi lenne, hogy a vállalkozásból ezt az ingatlant hogyan vonom ki (áfa, adózás tekintetében)? Köszönettel: Fazekasné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértők! Férjemmel egyéni vállalkozás keretein belül használt gyermekruha értékesítésével szeretnénk foglalkozni. Melyik adózási forma lenne nekünk a legkedvezőbb? (Kilós áron, zsákokban megvennénk, majd darabáron tovább értékesítenénk interneten, bababörzéken.) Férjem nevén futna, neki van napi 8 órás bejelentett munkahelye. Kell-e vállalkozói számlát nyitnunk? Mikor kell számlát adni, és mikor elég a nyugta? Érdemben én foglalkoznék vele, be kell-e jelentenie engem, mint alkalmazottat? Miután az okmányirodában létrehoztuk az ügyfélkaput, mik a további teendőink? Hová, és hogyan kell még bejelentkezni? Válaszukat előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdés megválaszolásához kérem szíves segítségét. Egyéni vállalkozó 2015-ben megszüntette a tevékenységét. Az szja-törvény 10. melléklet II. fejezet 1) pontja, illetve a 49/C (2) b pontja is rendelkezik a kisértékű tárgyi eszköz bevételként való elszámolásáról. Kérdésem: melyik jogszabályt, milyen esetekben kell alkalmazni? Hogyan kell elszámolni a korábban értékcsökkenés alá vont, a megszűnéskor még értéken lévő tárgyi eszközök nettó értékét? Nagyon köszönöm a válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tulajdonosa tagi jogviszonyban és ekhós jogviszonyban kapott jövedelmet a cégétől, de ez évben – elérve a korhatárt – öregségi nyugdíjba vonult. A törzsszámát és az első havi öregségi nyugdíját is megkapta. A tulajdonában lévő cégnél továbbra is ő látja el a képviseletet, és személyesen is közreműködik a munkában. Kérdés: mint öregségi nyugdíjas, katás egyéni vállalkozást indítana, és számlázná a cégében elvégzett munkáját. Van-e erre lehetősége? Kiegészítő tevékenységnek minősül ez a nyugdíja miatt, és havi 25 ezer forintot kell fizetnie, mint katás vállalkozó (2012. CXLVII. törvény 2. § b alapján)? Köszönöm válaszát, tisztelettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő. Egyéni vállalkozásomban (egyszeres könyvvitel) egy szállítónak késedelmesen fizettem pár nap késéssel. A szállító 2016. 03. 21-én kelt egyenlegközlő levelében kimutatta a késedelmesen fizetett számlák utáni 40 eurós költségátalány-tartozásaimat számlánként. Korábban soha nem követelték. A számlák dátumai a következő (kelte, fizetési határidő, kiegyenlítés dátuma sorrendben): 2013.09.20.; 2013.10.05.; 2013.10.04 2014.06.13.; 2014.06.28.; 2014.06.30 (28-a szombatra esett) 2014.07.03.; 2014.07.18.; 2014.07.23. Ezek egyedi gyógyszerrendelések voltak, külön szerződésünk nem volt. 1./ Szerintem csak a 3. számlára lenne jogos a 40 euró. 2./ Úgy tudom, ha egy éven belül nem követelik a 40 eurót, akkor később sem követelhetik. Háromszor 40 eurót róttak ki rám a fentiek alapján, holott az első számlát a fizetési határidő előtt fizettem, a másodiknál szombatra esett az esedékesség, hétfőn kapták meg az összeget. A harmadikat valóban később fizettem pár nappal. Jogos-e a követelésük 2016. 03. 21-én – 2 év elteltével –, miközben az előző években nem követelték tőlem? Köszönettel: Molnár Margit

    Kérdés

    Egyéni vállalkozását 2016. február 29-én indította a 2016. január 30-ától gyesen lévő anyuka. Vállalkozási tevékenységét (ruhakereskedést) 2016 május végén fogja beindítani, s átalakítás után megnyitni az üzletet. Az anyuka szakképzettséggel (kereskedelmi szakközépiskolai végzettséggel rendelkezik). Egyéb tevékenységként felvette a építőipari tevékenységet (kőműves és festő), és itt szakképzett alkalmazottat foglalkoztat. Ebből a tevékenységből márciusban volt bevétel. Hogyan kell a katát megfizetni a következő hónapokra?

    Kérdés

    Áfakörös őstermelő bérmunkát végezne, amelyre kiváltaná az egyéni vállalkozást. Őstermelőként az előző évi árbevétel 20-a után fizeti a járulékokat. Az egyéni vállalkozásában a kata adózást szeretné választani. Jól gondolom-e, hogy az egyéni vállalkozásában megfizeti a havi 50 ezer forint katát? Kell-e járulékot fizetnie az őstermelésében, illetve az egyéni vállalkozásában lehet-e alanyi mentes, vagy csak áfakörös? Köszönöm előre is válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó kézműves vásárt szervez rendszeresen. A vásározók helypénzt fizetnek az asztalért vagy egy-egy területért. Ez bérbeadásnak minősül-e, s választhatja-e az egyéni vállalkozó a katát? Mária

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó magánszemélyként őstermelő is, mely tevékenységből a bevétele meghaladja a 600 ezer forintot. Egyéni vállalkozóként székhelye és három telephelye van, de ezen kívül őstermelőként még más településen földbérlete is van (be van jegyezve a földhivatalnál). Katás egyéni vállalkozó, de a helyi adóra nincs kata alá bejelentkezve, mert jelentős anyagköltsége is van. Szeretném kérdezni, hogy miként járjunk el ez esetben a helyiadóalap és az adó számításakor (vagyis miként kezeljük külön/egyben az őstermelésből származó szintén jelentős bevételét és anyagköltségét)? Valamint miként járjunk el az esetben, ha a bejelentkezik az egyéni vállalkozásával a helyi adó esetében is katás adózási mód alá? Esetleg jobban járna-e így? Az őstermelésből származó helyiadóalapjára eső helyi adót nem váltja ki a katásokra vonatkozó helyi adó. Vajon miként nézne ki egy helyiadó-bevallás ez esetben (hiszen egyik egyéni vállalkozó telephelye még érintett őstermeléssel is? (Rendelkezik földdel az önkormányzat illetőségi területén.) Köszönöm segítségüket!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő Egyéni vállakozó 2010-től szüneteltette a vállakozói tevékenységét. Öt éven belül nem szüntette meg, és nem kezdte újra. A NAV törölte az adószámát az 5 év letelte után. Milyen jogkövetkezményekkel kell számolnia, illetve pótolhatja-e a be nem adott záró bevallásokat? Segítségét előre is köszönöm.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Több műszakos munkarend

    dr. Hajdu-Dudás Mária

    ügyvéd

    EPR-díj kötelezettje

    Tüske Zsuzsanna

    vámszakértő

    Magánszemély külföldi cégnek nyújtott tanácsadása

    Kneitner Lea

    okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 szeptember
    H K Sze Cs P Sz V
    31 1 2 3 4 5 6
    7 8 9 10 11 12 13
    14 15 16 17 18 19 20
    21 22 23 24 25 26 27
    28 29 30 1 2 3 4
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media