Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérem szíves tájékoztatását. Egyéni vállalkozó tulajdonában van ingatlan és ingatlanrész. Ezek beszerzése 1985-ben történt 2,5 millió forint értékben, mely jelenleg nulla forint értékű. A kérdés az lenne, hogy az egyéni vállalkozás megszűnése esetén milyen adófizetési kötelezettség keletkezik (áfafizetési kötelezettség, adóalap-módosító tétel, szja)? Válaszát előre is köszönöm!
Egyéni vállalkozás megszűnt 2016-ban. - 2012 és 2013-es években kisvállalkozói kedvezményt vett igénybe - 2014-ben kizárólag üzemi célt szolgáló értékcsökkenés alá vont tárgyi eszköz nettó értékével csökkentette az adózás utáni jövedelmét Kérdésem, hogy fenti tételek hogyan érintik a 2016. évi szja bevallását?
2017-ben is fennáll-e az 5 éves szüneteltetés, vagy 2 évre csökkent?
Egyéni vállalkozás szüneteltetésének bejelentése után milyen bevallási nyomtatványokat kell beadni?
2017. január 1-jétől az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése legfeljebb 2 év lehet. Mi a teendő a szüneteltetés befejezésekor? Kell-e beadni és ha igen, hogyan és milyen bevallást? Lássuk az erre vonatkozó, jelenleg hatályos szabályozást!
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem mezőgazdasági egyéni vállalkozó. 41 millió Ft volt az összes bevétele, melyből 16 millió Ft támogatás. A 2015. és 2016. években szeszfőzdét épített saját rezsis beruházásban, amelyet a 2016. évben aktívált. Kérdésem ezzel a beruházással kapcsolatos. Figyelembe vehető-e egyrészt a bevételt csökkentő tételek között, amely a 1653 bevallás 13-03 lap 34-s sora, (megegyezően 13-08. lap 151-s sorral) és ezzel együtt az adózás utáni vállalkozói jövedelmet csökkentő tételek között is nettó értéken? A 2015. évben nem vett igénybe kedvezményt az akkor befejezetlen beruházás után. Ha az adókedvezmény mind a vállalkozói alapnál, mind az osztalékalapnál figyelembe vehető, akkor a továbbiakban értékcsökkenési leírás már nem számolható el? Köszönettel: Szilasné
Gyes alatt milyen formában folytathatok egyéni vállalkozást? És mik a járulékvonzatok (kata, egyéni vállalkozó szja szerint, álalányadózás).
Tisztelt Szakértő! Cégem 2016. 05. hó óta katás egyéni vállalkozás. 2016-ra nem jelentkeztünk be az önkormányzathoz a kedvezményes katás adózásra. 2017-re már változásbejelentőn jelentettük, hogy 2017. 01. 01-jétől tételes adót fizetünk. A kérdés, hogy a 2016-os évre szóló bevallásnak "normál " bevallásként kell bemennie, vagy záró bevallás legyen? Ha záró, akkor melyik opciót kell választani? Másik kérdés, hogy az ipa alap, azaz a bevétel a befolyt bevétel legyen, ami a katánál van, vagy a számla teljesítési dátuma szerint 2016-os évre ki lett állitva? (Levonható költség nincsen, így ez nem kérdés). Köszönettel várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Adott egy áfás egyéni vállalkozó, aki egyéni vállalkozása mellett szintén áfás őstermelő. Egyéni vállalkozását szünetelteti 2 hónapra, mivel idényjellegű a vállalkozása. Ezalatt őstermelőként tovább működik, terményt értékesít, alapanyagot szerez be, azaz fizetendő/visszaigénylendő áfája keletkezik. Tekintve, hogy csak egy adószáma lehet egy embernek, ugyanazon adószámot használja egyéni vállalkozóként és őstermelőként is. Ez esetben hogyan kell áfabevallást beadni arra a két hónapra, amikor az egyéni vállalkozását szünetelteti? Mivel őstermelő, áfabevallást akkor is be kell adnia, nem? Szüneteltetés miatt elvileg záró áfabevallást kellene beadni az egyéni vállalkozásában...
Tisztelt Szakértő! Magánszemély ingatlan-bérbeadásra adókötelessé tételt választott. Mellette egyéni vállalkozó, szintén áfás. A kérdés az lenne, ha egyéni céggé átalakul 2018-tól, lehet-e az egyéni cég alanyi mentes és katás? Esetleg az átalakuláskor év közben is kiléphet az áfakörből? Milyen lépései vannak az átalakulásnak? Bevétel-költség nem volt az egyéniben. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Adózóna! 2017. 02. hótól egy egyszemélyes kft. tulajdonosa hallgatói jogviszonyt létesít egyetem nappali tagozatán. A kft. tulajdonosának emellett van egy egyéni vállalkozása is. Ha az egyéni vállalkozás februártól kata adózási módra tér át, és a tulajdonos a kft.-ből nem vesz ki bért, akkor mennyit kell fizetnie katás vállalkozóként? 25 ezer forintot, vagy 50 ezer forintot? A kft. után nem kell járulékot fizetnie hallgatói jogviszonyára tekintettel, mivel nem vesz ki bért, viszont ez esetben a kata összege 25 ezer forint lehet? Ha nem lenne kft., akkor a kata összege 50 ezer forint lenne. Így az összes fizetendő terhe az iparűzési adón (bevétel 2 százaléka vagy 50 ezer forint választás szerint) kívül 25 ezer forint? Ezen összegért cserébe 12 millió forint bevételt tud kivenni bérként? 8 millió forint után belép az áfakör, afölött a bevétel 27 százalékát be kell fizetnie áfaként, így ezzel pontosítanom kell az előző mondatom, mivel a bevétele 27 százalékát 8 millió forint felett be kell fizetnie a NAV-nak áfa jogcímen. Van bármilyen más teher, amit fizetnie kell? Köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Egy személy, aki 2016.12.31-én megszünteti a katás egyéni vállalkozását, indíthat 2017.01.01-jén egy katás bt.? "Az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható" – szól a törvény. Köszönettel.
Tisztelt Szakértők! A nem áfás katás egyéni vállalkozóknál gondot okozhat-e, ha a bankba befolyt pénzt magánszámlái kifizetésére utalják tovább? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Kft.-ben a tagok megbízási jogviszonyban tevékenykednek, a minimálbér után megfizetik a járulékokat. Jövőre szeretnének katás egyéni vállalkozók lenni úgy, hogy ott megfizetik az 50 ezer forint katát, az lenne a főállásuk, a kft.-ben, mint ügyvezetők és közreműködők, pedig egy bizonyos összegű megbízási díj után fizetnének járulékot. Kérdésem, hogy ez törvényes-e? Mondhatják-e azt, hogy az egyéni vállalkozás lesz a főállásuk, és a kft.-ben így mentesülnek a minimálbér utáni járulékfizetés alól? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó a vállalkozásba bevitt üzletből bérbeadási bevételt számolt el 2016-ban. Amennyiben 2017-ben szeretné a katát választani, milyen lépéseket szükséges megtennie akkor, ha az ingatlant továbbra is szeretné bérbe adni? Az ingatlannyilvántartásban férj és feleség nevén szerepel az ingatlan. Választhatja-e bármikor, hogy az ingatlan-bérbeadási tevékenységet magánszemélyként folytatja? Ebben az esetben ki kellene vonni a vállalkozásból az ingatlant? Ha igen, milyen adófizetési kötelezettség merül fel utána (szja, áfa )?
Kneitner Lea
okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték