Tb fizetési kötelezettség Kérdés
Főállású anya egyéni vállalkozást indít. Mi után kell a járulékot fizetni, a vállalkozói kivétje után? Illetve ha katát választ havi 25 000 ft-ot kell fizetnie?
Főállású anya egyéni vállalkozást indít. Mi után kell a járulékot fizetni, a vállalkozói kivétje után? Illetve ha katát választ havi 25 000 ft-ot kell fizetnie?
Változnak az őstermelők nyilvántartásba vételére és ellenőrzésére vonatkozó szabályok, s annak keretei, hogy a fogyasztók milyen módon informálódhatnak az őstermelők kilétéről.
Hogyan vihet be tárgyi eszközöket az egyéni vállalkozás egy újonnan alapítandó kft.-be? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika, igazságügyi adó- és járulékszakértőnk válaszolt.
Tisztelt Széles Imre Úr! Korábbi kérdésemre adott válaszához kérnék Öntől további segítséget. Lehet, hogy nem volt egyértelmű a kérdés. Az egyéni vállalkozó a tanulószerződés után járó alapnormatíva-többletet más adónemekre átvezeti, a tanulószerződés alapján az oktatói kiegészítő csökkentő tétel helyes felhasználásáról szeretnénk érdeklődni. Azt olvastuk, hogy azt az oktató bérköltségére lehet elszámolni. A kérdés a következő volt: Oktatói kiegészítő felhasználása Tisztelt Szakértő! Cukrászmester egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozása mellett 8 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzését is végzi és igénybe veszi az oktatói kiegészítő csökkentő tételt. Helyes-e, ha az oktatói kiegészítő csökkentő tétel összegét (időarányosan például 1-5 hó) az egyéni vállalkozónak oktatói díjra és a hozzá kapcsolódó szociális hozzájárulási adóra kerül elszámolásra és átutalásra? Vagy csak bérköltségre (egyéni vállalkozó oktatói díj) lehet elszámolni? Köszönöm a segítséget. SZAKÉRTŐNK VÁLASZA: Tisztelt Olvasónk! A szakképzési hozzájárulás gyakorlati képzéssel történő teljesítéséből származó többletet bármilyen más adónemre átvezetetheti, illetve visszaigényelheti. Köszönöm a segítségét.
Egyéni vállalkozás szeretne kft.-t alapítani. Vannak olyan eszközei, amelyek az egyéni vállalkozásában vannak elszámolva. Ha ezeket a tárgyi eszközöket be szeretné vinni a kft.-be, hogyan kell elszámolni az egyéni vállalkozásnak és a kft.-nek? Az egyéni vállalkozás a beszerzett tárgyi eszközök után az áfát levonta. De vannak olyan eszközei, amelyek nem szerepelnek az egyéni vállalkozásában, és szintén be szeretné vinni őket a kft.-be. Ennek az elszámolása hogyan történik a kft.-nél? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó szeretné a tevékenységét szüneteltetni, viszont 2014. évben képeztünk fejlesztési tartalékot a részére. A szünetelés alatt mi történik a fejlesztési tartalékkal? A szünetelés kezdetekor meg kell utána fizetni az adót? Vagy, ha a szünetelés közben lejár a 4 év, akkor abban az évben kell befizetni utána az adót? Nagyon köszönjük a válaszát!
Ha valaki egyéni vállalkozásra adná a fejét, ennek bonyolultsága miatt legjobb, ha személyesen keres fel egy adótanácsadót, de vannak általánosan megválaszolható kérdések is. Olvasói érdeklődésre az utóbbiakat ismertetjük.
Tisztelt Szakértő! Ezúton kérem Önöket, hogy szíveskedjenek a lehető legrövidebb időn belül választ adni arra, hogy 1./ szüneteltetés miatt törölt egyéni vállalkozó indíthat-e, és ha igen, a törlés után mennyi időn belül új egyéni vállalkozást? 2./ a katás formában szerzett jövedelem beleszámít-e a rehabilitációs járadék mellett szerezhető jövedelmi korlátba?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó 2015. márciusban megszüntette a tevékenységét. A vállalkozásban lévő eszközöket, a meglévő árukészletét az üzletet átvevő cégnek értékesítette, kiszámlázta. Azonban a vállalkozásban van egy ingatlan is (üzlethelyiség), melyben a másik cég folytatja a tevékenységét. A vállalkozó (vagyis már magánszemély) az ingatlant bérbe adja ennek a cégnek. Kérdésem annyi lenne, hogy a vállalkozásból ezt az ingatlant hogyan vonom ki (áfa, adózás tekintetében)? Köszönettel: Fazekasné
Tisztelt Szakértők! Férjemmel egyéni vállalkozás keretein belül használt gyermekruha értékesítésével szeretnénk foglalkozni. Melyik adózási forma lenne nekünk a legkedvezőbb? (Kilós áron, zsákokban megvennénk, majd darabáron tovább értékesítenénk interneten, bababörzéken.) Férjem nevén futna, neki van napi 8 órás bejelentett munkahelye. Kell-e vállalkozói számlát nyitnunk? Mikor kell számlát adni, és mikor elég a nyugta? Érdemben én foglalkoznék vele, be kell-e jelentenie engem, mint alkalmazottat? Miután az okmányirodában létrehoztuk az ügyfélkaput, mik a további teendőink? Hová, és hogyan kell még bejelentkezni? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdés megválaszolásához kérem szíves segítségét. Egyéni vállalkozó 2015-ben megszüntette a tevékenységét. Az szja-törvény 10. melléklet II. fejezet 1) pontja, illetve a 49/C (2) b pontja is rendelkezik a kisértékű tárgyi eszköz bevételként való elszámolásáról. Kérdésem: melyik jogszabályt, milyen esetekben kell alkalmazni? Hogyan kell elszámolni a korábban értékcsökkenés alá vont, a megszűnéskor még értéken lévő tárgyi eszközök nettó értékét? Nagyon köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tulajdonosa tagi jogviszonyban és ekhós jogviszonyban kapott jövedelmet a cégétől, de ez évben – elérve a korhatárt – öregségi nyugdíjba vonult. A törzsszámát és az első havi öregségi nyugdíját is megkapta. A tulajdonában lévő cégnél továbbra is ő látja el a képviseletet, és személyesen is közreműködik a munkában. Kérdés: mint öregségi nyugdíjas, katás egyéni vállalkozást indítana, és számlázná a cégében elvégzett munkáját. Van-e erre lehetősége? Kiegészítő tevékenységnek minősül ez a nyugdíja miatt, és havi 25 ezer forintot kell fizetnie, mint katás vállalkozó (2012. CXLVII. törvény 2. § b alapján)? Köszönöm válaszát, tisztelettel.
Tisztelt Szakértő. Egyéni vállalkozásomban (egyszeres könyvvitel) egy szállítónak késedelmesen fizettem pár nap késéssel. A szállító 2016. 03. 21-én kelt egyenlegközlő levelében kimutatta a késedelmesen fizetett számlák utáni 40 eurós költségátalány-tartozásaimat számlánként. Korábban soha nem követelték. A számlák dátumai a következő (kelte, fizetési határidő, kiegyenlítés dátuma sorrendben): 2013.09.20.; 2013.10.05.; 2013.10.04 2014.06.13.; 2014.06.28.; 2014.06.30 (28-a szombatra esett) 2014.07.03.; 2014.07.18.; 2014.07.23. Ezek egyedi gyógyszerrendelések voltak, külön szerződésünk nem volt. 1./ Szerintem csak a 3. számlára lenne jogos a 40 euró. 2./ Úgy tudom, ha egy éven belül nem követelik a 40 eurót, akkor később sem követelhetik. Háromszor 40 eurót róttak ki rám a fentiek alapján, holott az első számlát a fizetési határidő előtt fizettem, a másodiknál szombatra esett az esedékesség, hétfőn kapták meg az összeget. A harmadikat valóban később fizettem pár nappal. Jogos-e a követelésük 2016. 03. 21-én – 2 év elteltével –, miközben az előző években nem követelték tőlem? Köszönettel: Molnár Margit
Egyéni vállalkozását 2016. február 29-én indította a 2016. január 30-ától gyesen lévő anyuka. Vállalkozási tevékenységét (ruhakereskedést) 2016 május végén fogja beindítani, s átalakítás után megnyitni az üzletet. Az anyuka szakképzettséggel (kereskedelmi szakközépiskolai végzettséggel rendelkezik). Egyéb tevékenységként felvette a építőipari tevékenységet (kőműves és festő), és itt szakképzett alkalmazottat foglalkoztat. Ebből a tevékenységből márciusban volt bevétel. Hogyan kell a katát megfizetni a következő hónapokra?
Áfakörös őstermelő bérmunkát végezne, amelyre kiváltaná az egyéni vállalkozást. Őstermelőként az előző évi árbevétel 20-a után fizeti a járulékokat. Az egyéni vállalkozásában a kata adózást szeretné választani. Jól gondolom-e, hogy az egyéni vállalkozásában megfizeti a havi 50 ezer forint katát? Kell-e járulékot fizetnie az őstermelésében, illetve az egyéni vállalkozásában lehet-e alanyi mentes, vagy csak áfakörös? Köszönöm előre is válaszát.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől