Tisztelt Adózóna! Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség öregségi nyugdíjas egyéni vállalkozó esetében szükséges-e, ha nem szünetel az egyéni vállalkozása, de nem működik, számlákat nem ad ki, és nem fogad be? Előre is köszönöm szíves válaszát! Üdvözlettel, Kálmán Csaba.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ügyvezetését olyan személy látja el, s mellette a cégben más tevékenységet is végez, aki 1952. január 12-én született férfi. A nyugdíjkorhatárt megelőzően rokkantsági ellátást kapott. Az öregségi nyugdíjkorhatárt már elérte, viszont az öregségi nyugdíja olyan alacsony lett volna, hogy továbbra is a rokkantsági ellátást folyósítják részére, mivel az magasabb összeg. Az ő esetében milyen járulékokat kell megfizetni a kft.-ben? Mivel életkora alapján öregségi nyugdíjas, így elég-e a havi 6930 forintot megfizetni, vagy a korát figyelmen kívül hagyva, a kapott ellátás alapján kell elbírálni, s a kötelező járulékokat a minimálbér alapján meg kell fizetni?
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném kérdezni, hogy ha a szociális szövetkezet tagja hónap közben lépett be, hogyan kell számolni az egy év lejártával az egészségügyi szolgáltatási járulékból megfizetendő összeget? 2014. 05. 27-én lépett be, 2015. 05. 26-án jár le az első év (100 százalékos kedvezmény). Május hónapra mennyi egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie a szövetkezetnek? 05. 01-05. 26. közötti rész 100 százalékos kedvezmény, és 05.27-05.31. közötti rész 75 százalékos kedvezmény, vagy a teljes hónapra 100 százalék, esetleg a teljes hónapra 75 százalék? Köszönöm válaszát! P.Zs.
Tisztelt Szerkesztőség! Nők 40 éves kedvezményes nyugdíjában részesülő adószámos magánszemély (tanár volt, korrepetálást vállal, emiatt kért adószámot, bevallásában 10 százalékos költségghányaddal, önálló tevékenységből származó jövedelemként vallom az adóját). A kérdésem az lenne, hogy neki szükséges-e fizetnie a 6.930 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot? Véleményem szerint nem szükséges, mert nem vállakozó, de kollégáim állítják, hogy kötelező neki. Legjobb tudomásom szerint csak a vállalkozónak kell ezt fizetni. Mivel ő nyugdíjasként biztosítottnak minősül, ezért azt gonodlom, hogy emiatt nem kellene fizetnie. Az én gondolatom a helyes, vagy a kollégáimé? Válaszukat előre is köszönöm, Fehérvári Szonja
Hogyan lehet minimalizálni egy nem működő bt. nyugdíjas beltagja után fizetendő járulékokat? – kérdezte olvasónk. dr. Radics Zsuzsanna, társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.
A bt. nem működik, az alaptevékenységét (bolti kiskereskedelem) nem folytatja így a bt. beltagja a közreműködést nem tudja végezni, csak a képviseleti feladatokat (aláírás, banki utalás) látja el . A nyugdíjas beltag jövedelmet nem vesz ki, nem is tudna miből, mert bevételszerző tevékenység nincs. Az egészségbiztosítási járulékot sem igen tudja már fizetni, a már említett okok miatt, ezért kérdésem az, hogy milyen módosítást kell a társasági szerződésben elvégezni (milyen szövegkörnyezet legyen), hogy a egészségbiztosítási járulékot ne kelljen fizetnie? Például havi egyórás munkaviszonyban, és ez mindent (képviselet, közreműködés stb.) magába foglalna?
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. nyugdíjas kiegészítő tevékenységű tagja sajnos nagyon súlyos beteg lett. Kérdésem, hogy fizetnie kell-e a társaságnak a tagja után az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Ha nem, akkor melyik időponttól kezdődően lehet szünetelteni a vállalkozást? Köszönettel: Reményiné
Egy betéti társaságba új beltag került, aki egyben az ügyvezető is lesz. Eddig egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetett, mivel nem biztosított. A betéti társaság jelenleg nem működik, ezért az ügyvezetővel olyan munkaszerződést kötnénk, amelyben heti 1 óra szerepel. Mivel munkaviszonyba kerül, megszünteti az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetését, mivel biztosított lesz. Megfelelően járunk el?
A minimálbér 30 százalékát el nem érő, kis összegű megbízási díjat kapó nyugdíjas után kell-e százalékos ehót fizetni, ha igen, hány százalékot?
Fiatal nő az iskola elvégzése után nem helyezkedett el, hanem külföldre ment családi okokból. Állandó lakcíme Magyarországon van. Amennyiben befizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot Magyarországon, az milyen egészségügyi szolgáltatásokra jogosít az EU területén, ha küldöldön nem dolgozik, és nincs semmilyen biztosítása?
Tisztelt Szakértő! Katás adóalany szünetelteti a tevékenységét. A szüneteltetést hónap közben kezdte meg. Arra a hónapra, amelyben a szüneteltetést megkezdte, a kata (jelen esetben) 50 ezer forintos teljes összegét megfizeti. Ennek a hónapnak a fennmaradó napjaira az egészségügyi szolgáltatási járulékot is meg kell fizetnie? Én úgy emlékszem, hogy amely hónapra a kata összegét megfizetik, nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. Ebben szeretném kérni a véleményüket. Válaszukat előre is megköszönve, tisztelettel: S. Timi
Nyugdíj mellett kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó vagyok. Kell-e nekem egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni? 2014. utolsó negyedévében 210 ezer forint bevételem volt, előtte szüneteltettem a vállalkozásomat. Adóbevallásomat elektronikus úton küldtem be (miután a program ellenőrizte, elfogadta), aztán körülbelül egy hónappal később behívtak, hogy fizessek plusz tizenötezer forint egészségügyi szolgáltatási járulékot. Még nem telt le a 30 nap, ameddig be kell fizetni. De kell-e? Köszönettel: Kemenes Inez
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője egy orosz állampolgárságú személy, aki a 70. életévét betöltötte. A társaság még tevékenységet nem végez. Rá is a havi szolgáltatási járulékfizetés vonatkozik? TAJ-számot kell igényelni, de milyen minőségben (például munkáltató vagy magánszemély)? A másik kérdésem pedig az lenne, hogy a kapcsolt munkakör esetén, amikor az ügyvezető munkaviszonyban látja el a feladatát, és tevékenységet is végez a társaságban, melyik FEOR-kóddal kell lejelenteni a 1041-es nyomtatványon? Bt. ügyvezetőjénél is működik a kapcsolt munkakör, ha a tevékenységben is részt vesz, de ott a társasági szerződésben rögzíteni kell, hogy az ügyvezetést munkaviszonyban látja el? Köszönöm válaszát.
Visszaigényelhetik egyes magánszemélyek a személyijövedelemadó-bevallásukban a tőlük levont, illetve az általuk megfizetett egészségügyi hozzájárulást, egészségügyi szolgáltatási járulékot, vagy annak egy részét, ha az egyéb jövedelmük után fizetett járulék éves szinten meghaladja a 450 ezer forintot.
A szociális szövetkezetben végzett munka díjazásának adó- és járulékvonzatáról kért útmutatást olvasónk. dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték