Egy betéti társaságba új beltag került, aki egyben az ügyvezető is lesz. Eddig egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetett, mivel nem biztosított. A betéti társaság jelenleg nem működik, ezért az ügyvezetővel olyan munkaszerződést kötnénk, amelyben heti 1 óra szerepel. Mivel munkaviszonyba kerül, megszünteti az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetését, mivel biztosított lesz. Megfelelően járunk el?
A minimálbér 30 százalékát el nem érő, kis összegű megbízási díjat kapó nyugdíjas után kell-e százalékos ehót fizetni, ha igen, hány százalékot?
Fiatal nő az iskola elvégzése után nem helyezkedett el, hanem külföldre ment családi okokból. Állandó lakcíme Magyarországon van. Amennyiben befizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot Magyarországon, az milyen egészségügyi szolgáltatásokra jogosít az EU területén, ha küldöldön nem dolgozik, és nincs semmilyen biztosítása?
Tisztelt Szakértő! Katás adóalany szünetelteti a tevékenységét. A szüneteltetést hónap közben kezdte meg. Arra a hónapra, amelyben a szüneteltetést megkezdte, a kata (jelen esetben) 50 ezer forintos teljes összegét megfizeti. Ennek a hónapnak a fennmaradó napjaira az egészségügyi szolgáltatási járulékot is meg kell fizetnie? Én úgy emlékszem, hogy amely hónapra a kata összegét megfizetik, nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. Ebben szeretném kérni a véleményüket. Válaszukat előre is megköszönve, tisztelettel: S. Timi
Nyugdíj mellett kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó vagyok. Kell-e nekem egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni? 2014. utolsó negyedévében 210 ezer forint bevételem volt, előtte szüneteltettem a vállalkozásomat. Adóbevallásomat elektronikus úton küldtem be (miután a program ellenőrizte, elfogadta), aztán körülbelül egy hónappal később behívtak, hogy fizessek plusz tizenötezer forint egészségügyi szolgáltatási járulékot. Még nem telt le a 30 nap, ameddig be kell fizetni. De kell-e? Köszönettel: Kemenes Inez
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője egy orosz állampolgárságú személy, aki a 70. életévét betöltötte. A társaság még tevékenységet nem végez. Rá is a havi szolgáltatási járulékfizetés vonatkozik? TAJ-számot kell igényelni, de milyen minőségben (például munkáltató vagy magánszemély)? A másik kérdésem pedig az lenne, hogy a kapcsolt munkakör esetén, amikor az ügyvezető munkaviszonyban látja el a feladatát, és tevékenységet is végez a társaságban, melyik FEOR-kóddal kell lejelenteni a 1041-es nyomtatványon? Bt. ügyvezetőjénél is működik a kapcsolt munkakör, ha a tevékenységben is részt vesz, de ott a társasági szerződésben rögzíteni kell, hogy az ügyvezetést munkaviszonyban látja el? Köszönöm válaszát.
Visszaigényelhetik egyes magánszemélyek a személyijövedelemadó-bevallásukban a tőlük levont, illetve az általuk megfizetett egészségügyi hozzájárulást, egészségügyi szolgáltatási járulékot, vagy annak egy részét, ha az egyéb jövedelmük után fizetett járulék éves szinten meghaladja a 450 ezer forintot.
A szociális szövetkezetben végzett munka díjazásának adó- és járulékvonzatáról kért útmutatást olvasónk. dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.
Rendszeresen felvetődik a kérdés különböző szakmai fórumokon, hogy miért kell a nyugdíjas vállalkozóknak egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetniük? Az alábbi cikkben erre a kérdésre adunk részletes választ.
A kérdésem a következő lenne: Egy magyar állampolgár, aki Magyarországon él (devizabelföldi), egy külföldi országból kap jövedelmet, amelyik országgal nincs kettős adóztatást elkerülő egyezmény. Mellesleg ott úgysem vonnak adót. Magyarországon a jövedelem adóköteles, és 16 százalékkal adózik. De mi a helyzet a társadalombiztosítással? Egészségügyi szolgáltatási járulékott kell fizetnie? A másik kérdés pedig ezzel kapcsolatban, hogy a cég egyáltalán fizethet-e Magyarországon élő magánszemélynek úgy, hogy a magánszemély itt dolgozik, sosem megy a külföldi országba (interneten végezhető munka)? Nem kell a külföldi cégnek itt adószámot kérnie, és itt megfizetni a "tb"-t?
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy a nyugdíjas egyéni vállalkozó által megfizetett 2014. évben 6810 forint egészségügyi szolgáltatási járulékkal csökkenthető-e a 450 000 forintos járulékfizetési felső határ? Nem nyugdíjas egyéni vállalkozó jövedelemkivétje után megfizetett egészségbiztosítási járulékkal lehet csökkenteni a felső határt?
T Cím! Kérem a véleményüket, hogyan kell eljárnunk az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetését illetően, a következő esetben: Evás bt. öregségi nyugdíjas beltagja ügyvezető is és személyes közreműködő is. A beltag nem kap járulékköteles jövedelmet, csak osztalékot. A bt. a számviteli törvény szerint müködik. A bt. a 08-s járulék bevalláson nem tudja (havi jövedelem hiányában ) bevallani a 6930 forint járulékot. Ebben az esetben a bt. adhat be nullás 08-s bevallást és a beltag magánszemélyként fizessen? Válaszukat várva Üdvözlettel Koltai Anna
Nyugdijas ( 25 000 forint kata fizetéssel) katás egyéni vállalkozó egyben kft.-nek tagja+ügyvezetője is heti 25 órában munkaviszonyban. Kérdésem lenne: kinek kell fizetni(1. EV, 2. kft.-nek) az egészségügyi hozzájárulás összegét 6810 forintot, illetve kell-e egyátalán fizetni 2014. évben? Azt megtaláltam, hogy 2013. évben minden jogviszony után kellett! (nyugdijasnak), 2014. évtől csak egy helyen, de az első az egyéni vállalkozás! De mivel az egyéni vállakozás = KATA= akkor is kell fizetni a kft.-nek a többes jogviszony miatt? Kérem az olvasók, illetve a szakértők válaszát. nagyon szépen köszönöm
Kedves Szakértő! Egy kft. tagja után, akinek most szűnt meg az eddigi, felsőfokú nappali tagozatos hallgatói jogviszonya – nem vezető tisztségviselő, nem működik személyesen közre, nem kap soha díjazást, csak vagyoni betétet szolgáltatott –, kell-e ezentúl bármilyen járulékot, szochót, stb. fizetnie mindaddig, amíg a kft.-n kívül sehol másutt nem keletkezik új biztosított jogviszonya?
Tisztelt Szakértő! Adott egy kkt., amelynek két tagja van. Az egyik tag öregségi nyugdíjas, nem működik személyesen közre, ezt a társasági szerződés is rögzíti. Meg kell fizetni utána a 6 930 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot? Illetve, ha ez a tag mégis személyesen közreműködne, és tagként venne ki jövedelmet, akkor tényleg csak a 16 százalékos szja-t és a 10 százalék nyugdíjjárulékot kell megfizetnie? És ez az összeg bármennyi lehet? Illetve lehet azt, hogy teszem azt csak decemberben vesz ki jövedelmet, de akkor egy nagyobb összeget? Másik kérdésem: ugyanezen kkt.-nek van egy másik tagja, aki a tevékenységét munkaviszonyban látja el, ez szintén benne van a társasági szerződésben. Végezheti-e ezen tevékenységét a kkt.-ben kevesebb mint heti 36 órában abban az esetben is, ha máshol nincs bejelentett jogviszonya? Gondolok például heti 30 vagy 20 órára. Segítségét előre is köszönöm!
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték