72 találat a(z) díjazás cimkére

Kft. nyugdíjas tagjának jövedelme Kérdés

Megbízási jogviszony Kérdés

Néhány órás napi munka: van minimum egy részmunkaidős foglalkoztatottnál? Cikk

A napi munkaidő a felek által a munkaszerződésben meghatározott, a munkaidő-beosztás alapjául szolgáló időtartam, amely teljes napi munkaidő vagy részmunkaidő. A heti vagy havi néhány óra tartamú munkavégzés különösen a munkába visszatérő kismamák és a nyugdíjasok körében kedvelt. Korlátozva van-e ilyenkor a napi munkaidő tartama?

Harmadik országbeli ügyvezető Kérdés

Társas vállalkozó díjazása Kérdés

Ügyvezető biztosítása Kérdés

Munkajogász: nem jár, de adható díjazás a karantén idejére Cikk

Az egészségügyi karantén idejére alapesetben a munkavállalót nem illeti meg díjazás, mert ez nem minősül fizetett távollétnek – mondta Viszló László munkajogász az MTI megkeresésére csütörtökön.

Felügyelőbizottsági tagok díjazása Kérdés

Tisztelt Címzett! Az alábbi témában szeretném a segítségét kérni. Két fő részére havi 50 000 forint díjazást kel fizetnünk a felügyelőbizottságban végzett munkájukért. A felügyelőbizottsági tagok nem állnak munkaviszonyban velünk (más helyen van heti 36 órát elérő munkaviszonyuk), megbízási szerződést nem kötöttünk. A T1041 bejelentettük őket. Milyen járulékokat kell levonni tőlük? Leginkább azt nem tudtuk eldönteni, hogy kell-e 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot vonnunk. Előre is köszönöm válaszukat!

Pécsi gimnazisták nyerték az idei PénzSztár versenyt Cikk

A Pécsi Apáczai Csere János Általános Iskola és Gimnázium ZsANK nevű csapata lett az első az immár hetedik alkalommal meghirdetett PénzSztár Hazai és Külhoni Magyar Középiskolák Pénzügyi, Gazdasági és Vállalkozási Versenyén. A Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében megrendezett országos döntőben A Ravasz, az Agy és a 2 Csavaros eszű nevű békéscsabai csapat végzett a második helyen, míg a harmadik a ceglédi Team Wilson lett.

Építőipari bt. a magánszemély tagnak épít Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az építőipari bt. hogyan, milyen feltételekkel építhet lakóingatlant a magánszemély tagnak? Az építtetők férj és feleség, a feleség a bt. kültagja, a férj pedig a bt. alkalmazottja (nem tag), aki végzi a kőműves munkát. Az ingatlan a magántulajdonukban lesz. Az e-naplóban valahogy ezt rögzíteni szükséges, valamilyen szerződés is kellene hozzá, illetve a számlázás kérdése is felmerül. Milyen szerződés szükséges ehhez, illetve milyen díjazás fogadható el ebben az esetben? Lévén, hogy magát a kőművesmunkát a leendő tulajdonos maga végzi. Válaszukat előre is köszönöm!

Szakmunkástanuló betegszabadságának díjazása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném szíves válaszukat: Társaságunk tanulószerződéssel foglalkoztat szakmunkástanulókat, akik havonta kapnak pénzbeli hozzájárulást, ami adómentes bevétel a tanulóknak. Az Mt. szerint évente 10 nap betegszabadság jár nekik. Az a kérdésem, hogy a betegszabadság napjaira kifizetett juttatás is adható adómentesen (járulékot vonnánk tőlük ugyanúgy, mint a pénzbeli juttatásból), vagy ez adóköteles bevétel a tanulóknak? Úgy tudom, hogy a táppénz összege már adóköteles bevétel. Köszönettel várom válaszukat.

Ügyvezető Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy nyugdíjas által 100 százalékban tulajdonolt kft.-ben jelenleg a vő az ügyvezető, aki katás egyéni vállalkozó. Az ügyvezetésért jövedelmet nem kap. Kell-e adatszolgáltatást, bejelentést teljesítenem róla, és ha igen, mely nyomtatványokon?

Tanulószerződés a kiva alatt Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kivás kft. tanulószerződést kötött 3 tanuló szakképzésére (nemcsak a nyári gyakorlatra, hanem a teljes képzési időre). Igaz-e, hogy ebben az esetben a kft. nem tarthat igényt semmilyen kedvezményre, amely a szakképzés miatt egyébként tanulónként megilletné a cégeket? Itt arra a normatívára gondolok, amely tanulónként és évenként kb. 480-600 ezer forint. Az egyértelmű, hogy kivaalany nem fizet szakképzési hozzájárulást, ezért az abból járó kedvezmény sem illeti meg, de mi a helyzet a szakképzésin felüli résszel? Alapesetben a normatívából fizeti cég a tanuló díjazását és a járulékait. Kivaalanyként ez a cég terhe lesz állami segítség nélkül? Előre is köszönöm a válaszát!

Ügyvezető jelentése Kérdés

Tisztelt Szakértő, kérem véleményét az alábbi ügyben: kft. tagja, aki egyben ügyvezető is, heti 40 órás munkaidőben ugyanebben a társaságban munkát végez. A társasági szerződés szerint az ügyvezető munkaviszonyban látja el az ügyvezetést. A munkaszerződés szerint a havi munkabér 400 ezer forint, az ügyvezetésért külön díjazásban nem részesül. A munkaviszony heti 40 órával és a megfelelő FEOR kóddal a T1041-es bevalláson jelentve lett, a 08 bevalláson is ennek megfelelően szerepel. Kérdésem, megfelelő-e a jogviszony bejelentése? Be kellett volna-e jelenteni külön FEOR kóddal az ügyvezetést ebben az esetben is, ha nincs belőle jövedelem? Kell-e pótlapon szerepeltetni az ügyvezetői jogviszonyt a 08-as bevallásban? Mit javasol, hogy kell rendezni a hiányosságot, ha van egyáltalán? Válaszát köszönöm.

Egyenlő bánásmód követelményének ellenőrzése munkaerő-kölcsönzés esetében Kérdés

Tisztelt Szakértő! Mit tud tenni a munkaerő-kölcsönzést igényvevő, hogy az általa kifizetett kölcsönzési díj alapján nem megfelelően kerülnek a munkavállalók elszámolásra? Sajnos bérlapot, bérkartont nem biztosítanak részünkre. Mely jogszabályra hivatkozva lehetne adatot kapni, hogy a törvény által előírtakat betartják-e vagy sem? Milyen joghátránnyal jár a kölcsönzést igénybevevő részére, ha nem megfelelően kerülnek a munkavállalók elszámolásra, miközben a kölcsönző cég részére az egyenlő bánásmód alapján készül az elszámolás? Az Mt. 219. § (1) bekezdés alapján a kölcsönzés tartama alatt a munkavállaló számára biztosítani kell a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló munkavállalókra irányadó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket, melyek különösen a (2) bekezdés c) és d) pontjai alapján a munkabér összegére és védelmére, továbbá az egyéb juttatásokra és az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezések. A (3) bekezdés a) pontja rögzíti, hogy a munkabér összegére, az egyéb juttatásokra az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezéseket a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás száznyolcvannegyedik napjától kell alkalmazni arra a munkavállalóra, aki a kölcsönbeadóval munkaerő-kölcsönzés céljából létesített határozatlan idejű munkaviszonyban áll és kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás hiányában is díjazásban részesül.