75 találat a(z) díjazás cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kivás kft. tanulószerződést kötött 3 tanuló szakképzésére (nemcsak a nyári gyakorlatra, hanem a teljes képzési időre). Igaz-e, hogy ebben az esetben a kft. nem tarthat igényt semmilyen kedvezményre, amely a szakképzés miatt egyébként tanulónként megilletné a cégeket? Itt arra a normatívára gondolok, amely tanulónként és évenként kb. 480-600 ezer forint. Az egyértelmű, hogy kivaalany nem fizet szakképzési hozzájárulást, ezért az abból járó kedvezmény sem illeti meg, de mi a helyzet a szakképzésin felüli résszel? Alapesetben a normatívából fizeti cég a tanuló díjazását és a járulékait. Kivaalanyként ez a cég terhe lesz állami segítség nélkül? Előre is köszönöm a válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő, kérem véleményét az alábbi ügyben: kft. tagja, aki egyben ügyvezető is, heti 40 órás munkaidőben ugyanebben a társaságban munkát végez. A társasági szerződés szerint az ügyvezető munkaviszonyban látja el az ügyvezetést. A munkaszerződés szerint a havi munkabér 400 ezer forint, az ügyvezetésért külön díjazásban nem részesül. A munkaviszony heti 40 órával és a megfelelő FEOR kóddal a T1041-es bevalláson jelentve lett, a 08 bevalláson is ennek megfelelően szerepel. Kérdésem, megfelelő-e a jogviszony bejelentése? Be kellett volna-e jelenteni külön FEOR kóddal az ügyvezetést ebben az esetben is, ha nincs belőle jövedelem? Kell-e pótlapon szerepeltetni az ügyvezetői jogviszonyt a 08-as bevallásban? Mit javasol, hogy kell rendezni a hiányosságot, ha van egyáltalán? Válaszát köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Mit tud tenni a munkaerő-kölcsönzést igényvevő, hogy az általa kifizetett kölcsönzési díj alapján nem megfelelően kerülnek a munkavállalók elszámolásra? Sajnos bérlapot, bérkartont nem biztosítanak részünkre. Mely jogszabályra hivatkozva lehetne adatot kapni, hogy a törvény által előírtakat betartják-e vagy sem? Milyen joghátránnyal jár a kölcsönzést igénybevevő részére, ha nem megfelelően kerülnek a munkavállalók elszámolásra, miközben a kölcsönző cég részére az egyenlő bánásmód alapján készül az elszámolás? Az Mt. 219. § (1) bekezdés alapján a kölcsönzés tartama alatt a munkavállaló számára biztosítani kell a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló munkavállalókra irányadó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket, melyek különösen a (2) bekezdés c) és d) pontjai alapján a munkabér összegére és védelmére, továbbá az egyéb juttatásokra és az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezések. A (3) bekezdés a) pontja rögzíti, hogy a munkabér összegére, az egyéb juttatásokra az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezéseket a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás száznyolcvannegyedik napjától kell alkalmazni arra a munkavállalóra, aki a kölcsönbeadóval munkaerő-kölcsönzés céljából létesített határozatlan idejű munkaviszonyban áll és kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás hiányában is díjazásban részesül.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Jogszerűen kiköthető-e a munkaszerződésben az, hogy amennyiben a munkáltató működési körben felmerült okból előreláthatóan hosszabb idő keresztül (pl. 6 hónapig) nem tud munkát adni a munkavállalónak, felmentheti a munkavégzés alól, azzal, hogy a munkavállalót a felmentés ideje alatt alapbérként mindössze a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege illeti meg? Tisztelettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy Magyarországon bejegyzett kft. ügyvezetését olyan személy látja el, aki nem tulajdonosa a kft.-nek. Az ügyvezető jelenleg Németországban él és ott is dolgozik. Az ügyvezető elláthatja-e a kft. ügyvezetését annak ellenére, hogy nem tartózkodik Magyarországon? Az ügyvezetést vállalhatja-e ingyenesen? Kell-e ebben az esetben bármiféle adót vagy járulékot fizetnie? Válaszukat előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! "A hallgatót a hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat ideje alatt, valamint a duális képzés képzési ideje alatt díjazás illeti, melynek mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka. " Ebben az esetben a minimálbért arányosítani kell, vagy hetente kell a 138 ezer Ft 15%-át kell kifizetni? Köszönettel: Sólyom Mária

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy cég 12 hetes egybefüggő időtartamra foglalkoztat felsőfokú intézményben tanuló hallgatót szakmai gyakorlatra, hallgatói munkaszerződéssel, az egyetem és cég között együttműködési megállapodással. A díjazás mértéke az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a (3) bekezdés a) pontja alapján lett megállapítva. A törvény szerint a díjazás mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb minimálbér 15 százaléka. Helyesen járunk-e el, ha a 138 000 forint minimálbért alapul véve a díjazása hetente 20 700 forint? Előre is köszönettel

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyvezetőnk külföldi állampolgár, aki a külföldi anyavállalalatunknál alkalmazott, tehát ott adózik (Ausztria). Nem tartózkodik Magyarországon. Kell-e valamilyen juttatásban részesülnie, elég-e az, ha az anyavállalat átterheli a költségeit (óradíjas átalányszámlázás), kell-e, hogy az ügyvezetésért az anyavállalat bármilyen költséget átterheljen? Van-e a társaságnak adófizetési költelezettsége (pl. eho stb.)? Kell-e valamilyen igazolás, hogy ő külföldön adózik? Köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk üzemelteti a városi strandot. Nyáron nyitvatartási időn kívül, illetve szezonon kívül pedig az őrzéséről gondoskodik. Tehát a munkavállalóink vasárnap és munkaszüneti napon is rendes munkaidőben beoszthatók munkára. Kérdésem: ha a munkaszüneti nap hétköznapra esik, munkát végző órabéres dolgozóinkat a következő bérelemek közül melyek illetik meg: távolléti díj - a munkaszüneti nap miatt + 8 órai munkáért a bér + 100% munkaszüneti pótlék? Vagyis háromszoros juttatás? Ha túlmunkát végeznek akkor még +100% túlmunka pótlék (négyszeres juttatás)? Válaszukat előre is köszönöm! Koppányiné

Kérdés

Milyen közterhei lesznek 2018. I. 1-től annak a saját jogú nyugdíjas kft.-tag végelszámolónak és a kft.-jének, ha: 1./ a nyugdíjas kft.-tag ezt a végelszámolói munkát megbízás alapján, díjazás nélkül végzi; 2./ a nyugdíjas kft.-tag díjazás ellenében látja el a végelszámolói tevékenységet? Milyen jogviszonynak számít ez a tevékenység a T1041-es bejelentő lap és a FEOR-szám szempontjából? Kérjük, hogy válaszukat joghelyekkel alátámasztottan szíveskedjenek megküldeni!

Kérdés

Az Nftv., valamint a kapcsolódó 230/2012. Korm. rendelet előírása alapján hallgatói munkaszerződéssel egyetemi hallgatók nyári gyakorlatukat töltik társaságunknál, mely gyakorlat a 6 hét egybefüggő időtartamot meghaladja, ezért arra kötelezően díjazás jár. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy ebben az esetben jár-e az első 6 hétre is a díjazás, vagy csak a hatodik hét letelte után kell díjazást fizetni (minimuma hetente a minimálbér 15%-a)?

Cikk

Közeledik október 23-a, amely nemzeti ünnep. Ez az ünnepnap ráadásul általános munkarend szerinti munkanapra esik azaz, hétfőre. Ennek pedig a munka díjazásával összefüggésben jelentősége van. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb munkajogi tudnivalókat, melyeknek nem ismerete gyakran jogvita forrása.

Kérdés

Egy egyszemélyes kft. ügyvezetője munkaviszonyban látja el az ügyvezetést. A társasági okiratban ez áll: "Az ügyvezető feladatait a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az Alapító okirat és az alapító állapítja meg.Az ügyvezető munkáját munkaviszony keretében látja el, díjazását a Társaság alapítója külön határozatban állapítja meg. A társaság dolgozói felett a munkáltatói jogokat az ügyvezető gyakorolja." Kérdésem: az ügyvezetőnek hány órában kell meghatározni a munkaviszonyát és mennyi összegben? Kell-e emellett még az úgynevezett közreműködésért a vállalkozókra vonatkozó garantált minimumbért alkalmazni? Az ügyvezető a főtevékenység szerinti munkát nem végzi, arra munkavállalókat vett fel, brigádvezetővel ellátva. A számlázást végzi, a munkaszerződést, a vállalkozási szerződést írja meg, hivatalos helyeken képviseli a kft. ügyeit, vagyis ügyet vezet. Például: ha az ügyvezetést napi 4 órában végzi munkaviszonyban, meg kell neki fizetni a garantált bérminimum után a járulékot? Vagy az alapító okirat szerint meghatározza a munkaviszony keretében a feladatait?

Kérdés

Tisztelt szakértő! Kérdésem a következő lenne, mennyi lehet a készenléti idő egy alkalommal? Lehet akár 24 óra? Mennyit bért kell minimum fizetni készenlétre, megállapodhatnak abban, hogy 10 alkalom (teljesen mindegy, mennyi óra) benne van a munkaszerződésben és a fennmaradó készenlétre 500 Ft/óra bért fizetnek? A rendes munkaidő ledolgozása után azonnal lehet készenlétet vállalni korlátozás nélkül, illetve lehet-e megállapodni úgy, hogy van, hogy nem rögtön műszak után kezdődik a készenlét, mert még vannak a klinikán, és így felesleges? (Tehát nem a dolgozó hibájából, hanem a klinika megoldja – de nem mindig.) Válaszát köszönöm

Kérdés

Tisztelt Szakértő Hölgy/Úr! Ügyfelem egy kft. ügyvezetője. A kft. 100 százalékban egy külföldi jogi személyé. Az ügyvezető nem tagja a kft.-nek, díjazás nélküli megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket. Az ügyvezetőnek van 40 óra/hét főállású közalkalmazotti jogviszonya. Munkáltatója az év felében foglalkoztatja őt, a másik felében szünetelteti a biztosítási jogviszonyát. Azt szeretném megtudni, hogy a szüneteltetés időszakára kötelező-e az ügyvezetői jogviszonyra tekintettel járulékolni? Ha igen, mi a járulék alapja? Köszönettel: Kauker Zsoltné

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Pénzbeli ellátások iránti kérelmek

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Cégvezető tulajdonos – személyes közreműködés

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Együttműködő partnereink