Tisztelt Szakértő! Jogszerűen kiköthető-e a munkaszerződésben az, hogy amennyiben a munkáltató működési körben felmerült okból előreláthatóan hosszabb idő keresztül (pl. 6 hónapig) nem tud munkát adni a munkavállalónak, felmentheti a munkavégzés alól, azzal, hogy a munkavállalót a felmentés ideje alatt alapbérként mindössze a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege illeti meg? Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Egy Magyarországon bejegyzett kft. ügyvezetését olyan személy látja el, aki nem tulajdonosa a kft.-nek. Az ügyvezető jelenleg Németországban él és ott is dolgozik. Az ügyvezető elláthatja-e a kft. ügyvezetését annak ellenére, hogy nem tartózkodik Magyarországon? Az ügyvezetést vállalhatja-e ingyenesen? Kell-e ebben az esetben bármiféle adót vagy járulékot fizetnie? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! "A hallgatót a hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat ideje alatt, valamint a duális képzés képzési ideje alatt díjazás illeti, melynek mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka. " Ebben az esetben a minimálbért arányosítani kell, vagy hetente kell a 138 ezer Ft 15%-át kell kifizetni? Köszönettel: Sólyom Mária
Tisztelt Szakértő! Egy cég 12 hetes egybefüggő időtartamra foglalkoztat felsőfokú intézményben tanuló hallgatót szakmai gyakorlatra, hallgatói munkaszerződéssel, az egyetem és cég között együttműködési megállapodással. A díjazás mértéke az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a (3) bekezdés a) pontja alapján lett megállapítva. A törvény szerint a díjazás mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb minimálbér 15 százaléka. Helyesen járunk-e el, ha a 138 000 forint minimálbért alapul véve a díjazása hetente 20 700 forint? Előre is köszönettel
Tisztelt Szakértő! Ügyvezetőnk külföldi állampolgár, aki a külföldi anyavállalalatunknál alkalmazott, tehát ott adózik (Ausztria). Nem tartózkodik Magyarországon. Kell-e valamilyen juttatásban részesülnie, elég-e az, ha az anyavállalat átterheli a költségeit (óradíjas átalányszámlázás), kell-e, hogy az ügyvezetésért az anyavállalat bármilyen költséget átterheljen? Van-e a társaságnak adófizetési költelezettsége (pl. eho stb.)? Kell-e valamilyen igazolás, hogy ő külföldön adózik? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Cégünk üzemelteti a városi strandot. Nyáron nyitvatartási időn kívül, illetve szezonon kívül pedig az őrzéséről gondoskodik. Tehát a munkavállalóink vasárnap és munkaszüneti napon is rendes munkaidőben beoszthatók munkára. Kérdésem: ha a munkaszüneti nap hétköznapra esik, munkát végző órabéres dolgozóinkat a következő bérelemek közül melyek illetik meg: távolléti díj - a munkaszüneti nap miatt + 8 órai munkáért a bér + 100% munkaszüneti pótlék? Vagyis háromszoros juttatás? Ha túlmunkát végeznek akkor még +100% túlmunka pótlék (négyszeres juttatás)? Válaszukat előre is köszönöm! Koppányiné
Milyen közterhei lesznek 2018. I. 1-től annak a saját jogú nyugdíjas kft.-tag végelszámolónak és a kft.-jének, ha: 1./ a nyugdíjas kft.-tag ezt a végelszámolói munkát megbízás alapján, díjazás nélkül végzi; 2./ a nyugdíjas kft.-tag díjazás ellenében látja el a végelszámolói tevékenységet? Milyen jogviszonynak számít ez a tevékenység a T1041-es bejelentő lap és a FEOR-szám szempontjából? Kérjük, hogy válaszukat joghelyekkel alátámasztottan szíveskedjenek megküldeni!
Az Nftv., valamint a kapcsolódó 230/2012. Korm. rendelet előírása alapján hallgatói munkaszerződéssel egyetemi hallgatók nyári gyakorlatukat töltik társaságunknál, mely gyakorlat a 6 hét egybefüggő időtartamot meghaladja, ezért arra kötelezően díjazás jár. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy ebben az esetben jár-e az első 6 hétre is a díjazás, vagy csak a hatodik hét letelte után kell díjazást fizetni (minimuma hetente a minimálbér 15%-a)?
Közeledik október 23-a, amely nemzeti ünnep. Ez az ünnepnap ráadásul általános munkarend szerinti munkanapra esik azaz, hétfőre. Ennek pedig a munka díjazásával összefüggésben jelentősége van. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb munkajogi tudnivalókat, melyeknek nem ismerete gyakran jogvita forrása.
Egy egyszemélyes kft. ügyvezetője munkaviszonyban látja el az ügyvezetést. A társasági okiratban ez áll: "Az ügyvezető feladatait a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az Alapító okirat és az alapító állapítja meg.Az ügyvezető munkáját munkaviszony keretében látja el, díjazását a Társaság alapítója külön határozatban állapítja meg. A társaság dolgozói felett a munkáltatói jogokat az ügyvezető gyakorolja." Kérdésem: az ügyvezetőnek hány órában kell meghatározni a munkaviszonyát és mennyi összegben? Kell-e emellett még az úgynevezett közreműködésért a vállalkozókra vonatkozó garantált minimumbért alkalmazni? Az ügyvezető a főtevékenység szerinti munkát nem végzi, arra munkavállalókat vett fel, brigádvezetővel ellátva. A számlázást végzi, a munkaszerződést, a vállalkozási szerződést írja meg, hivatalos helyeken képviseli a kft. ügyeit, vagyis ügyet vezet. Például: ha az ügyvezetést napi 4 órában végzi munkaviszonyban, meg kell neki fizetni a garantált bérminimum után a járulékot? Vagy az alapító okirat szerint meghatározza a munkaviszony keretében a feladatait?
Tisztelt szakértő! Kérdésem a következő lenne, mennyi lehet a készenléti idő egy alkalommal? Lehet akár 24 óra? Mennyit bért kell minimum fizetni készenlétre, megállapodhatnak abban, hogy 10 alkalom (teljesen mindegy, mennyi óra) benne van a munkaszerződésben és a fennmaradó készenlétre 500 Ft/óra bért fizetnek? A rendes munkaidő ledolgozása után azonnal lehet készenlétet vállalni korlátozás nélkül, illetve lehet-e megállapodni úgy, hogy van, hogy nem rögtön műszak után kezdődik a készenlét, mert még vannak a klinikán, és így felesleges? (Tehát nem a dolgozó hibájából, hanem a klinika megoldja – de nem mindig.) Válaszát köszönöm
Tisztelt Szakértő Hölgy/Úr! Ügyfelem egy kft. ügyvezetője. A kft. 100 százalékban egy külföldi jogi személyé. Az ügyvezető nem tagja a kft.-nek, díjazás nélküli megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket. Az ügyvezetőnek van 40 óra/hét főállású közalkalmazotti jogviszonya. Munkáltatója az év felében foglalkoztatja őt, a másik felében szünetelteti a biztosítási jogviszonyát. Azt szeretném megtudni, hogy a szüneteltetés időszakára kötelező-e az ügyvezetői jogviszonyra tekintettel járulékolni? Ha igen, mi a járulék alapja? Köszönettel: Kauker Zsoltné
Lehet-e díjazás nélkül munkát végezni? Mikor létesíthető ingyenesen megbízási jogviszony? Mi a különbség a munkaviszony és megbízási jogviszony között?
Tisztelt Szakértő! Egy órabéres dolgozónak, ha nincs teljesítendő munkaidőhöz kötve (napi egy műszak, kötött munkaidőben dolgozik) és a munkaszüneti nap hétköznapra esik, jár-e a munkaszüneti napra díjazás? Válaszát előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő! Ügyvezető igazgató személyes közreműködés jövedelme címen kap havonta díjazást, érdeklődnék, hogy van-e felső határa ennek a díjazásnak, esetleg erre vonatkozó jogszabály? Köszönettel
dr. Buzády Csongor, LL.M. (Berlin)
ügyvéd, vállalatfinanszírozási szakjogász
Buzády és Udvari Ügyvédi Iroda, partner
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték