Kétrészes cikkünk első részében bemutattuk a kedvezményszabály jogosultsági feltételeit, milyen jellemző esetekben jár vagy nem jár, mire kell figyelni, ha előre tervezünk. A második részben arról lesz szó, mit kell ahhoz tennünk (vagyis mennyit kell dolgoznunk ahhoz), ha időközben emelték a bérünket a távollét alatt, és szeretnénk, ha az ellátásunkat ebből számolnák.
Gyakran merül fel kérdésként, hogy ha második, harmadik vagy további testvér érkezik a családba, milyen ellátásra lesz jogosult a szülő. Mi alapján számolják majd a csedet, gyedet, ha nem ment vissza dolgozni az anya, illetve ha visszament, de részmunkaidőbe, kevesebb bérért, esetleg táppénzen volt, vagy többes jogviszonya lett időközben? Kétrészes cikkünk első részében azt vizsgáljuk, mit jelent a kedvezményszabály, és mikor alkalmazható.
Ha egy várandós kismama keresőképtelen lesz és táppénzt igényel, majd a baba születése után csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat, azt a foglalkoztatójánál teheti meg. Egy egyéni vállalkozónak azonban nincsen foglalkoztatója, mindezeket saját magának kell intéznie. Sok katás vállalkozó könyvelővel sem rendelkezik, így még nehezebbé válhat az ellátások igénylésének folyamata. Cikkünkben azt nézzük meg, várandós egyéni vállalkozó esetében pontosan hogyan, milyen nyomtatványon kell igényelni a táppénzt, a csedet és a gyedet.
A foglalkoztató által a biztosítási jogviszonnyal összefüggően vezetendő, illetve kiállítandó igazolások egyike az úgynevezett tb-kiskönyv, hivatalos nevén „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról”.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték