Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy szülés előtt álló, hallgatói jogviszonnyal rendelkező, nem főállású egyéni vállalkozó kismama hogyan veheti igénybe az egészségbiztosítási ellátásokat (csedet, gyedet), mit tekintenek nála az ellátás alapjának. A kérdésre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász válaszolt.
Sokszor felmerül a kérdés, milyen korlátok mellett lehet keresőtevékenységet folytatni csecsemőgondozási díj, hallgatói, nevelőszülői gyermekgondozási díj, illetve gyermekgondozást segítő ellátás vagy gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt. Mást foglal magába a keresőtevékenység fogalma egészségbiztosítási ellátás (azaz csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj), illetve családtámogatási ellátás (azaz gyermekgondozást segítő ellátás vagy gyermeknevelési támogatás) esetén. Cikkünkben nemcsak a két különböző keresőtevékenység fogalmát mutatjuk be, hanem azt is, hogy az eltérő meghatározás milyen következményekkel jár.
Ha egy várandós kismama egy munkahelyen dolgozik már régóta, és ez a jogviszony fennáll a gyermek születésekor is, akkor nem kérdés, hogy jogosult lesz gyermeknevelési ellátásokra. Ha azonban munkahelyet váltott, és az új hely nem vált be, ha lejárt a határozott idejű szerződése, ha egy ideje nem talál állást, passzív jogon kapta az ellátásait, akkor könnyen előfordulhat, hogy várandósság esetén nem lesz jogosult igénybe venni egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokat. Cikkünkben azt járjuk körbe, milyen lehetőségek lehetnek ilyen helyzetben az érintetteknek, figyelemmel azok esetleges költségoldalára is.
A tapasztalatok alapján még mindig sokan nem tudják, hogy nem minden ellátás mellett lehet bölcsődébe adni a gyermeket, ha közben nem végzünk keresőtevékenységet. Ennek eredményeképpen többen veszik jogosulatlanul igénybe adott ellátást úgy, hogy nem is tudnak róla, s mindez csak később derülhet ki. Érdemes tisztában lenni ezekkel a szabályokkal, és bérszámfejtőként, tb-ügyintézőként ennek megfelelően támogatni a kismamákat.
Olvasónk azért fordult az Adózóna oldalához, hogy megtudja, milyen ellátásokra számíthat az az anyuka, aki első gyermekével jelenleg passzív jogon kap gyedet, és tervezi a második baba érkezését. A kérdést Czeglédi Bernadett munkajogi és társadalombiztosítási szakértő válaszolta meg.
A Magyar Közlöny 74. számában kihirdetett 182/2024. számú kormányrendelet sokadszorra módosítja a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (szochotörvény) 11. paragrafusát, amely a kedvezményre vonatkozó szabályokat rögzíti.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték