A béren kívüli juttatások adózására vonatkozó szabályokat a 2010-es adócsomag több ponton is felülírta. Beszűkül az adómentesen igénybe vehető juttatások köre, még mindig juttatásban részesülő magánszemély által felhasználható érték még így is magasabb, mintha ugyanazt bérként kapta volna meg. Érdemes élniük a munkavállalóknak a kedvezményes adózási körbe tartozó juttatási formákkal.
A munkáltatók kétharmada jövőre is ugyanakkora cafeteria költségkeretet tervez, mint ebben az évben, így a kedvezményes adózású elemek esetén a dolgozók többsége ötödével kevesebb juttatásban részesül majd az új évben - mondta Bessenyey Balázs, a Sodexo Pass ügyvezető igazgatója a cég felmérésre hivatkozva.
Egyesek szerint átmeneti jellegű lesz a szabályozás, amely különböző adókulcsokkal sújtja 2010-től a béren kívüli juttatásokat, míg mások úgy vélik így is jól működtethető a cafeteria-rendszer. Ezeknek a juttatásoknak lassan tizenöt éves hagyománya van Magyarországon is, s munkaadók és munkáltatók – eltérő okokból ugyan, de - egyaránt kedvelik a rendszert. Ebbe az idillbe „rondít bele” némiképp az új adótörvény.
Bár számos juttatást csökkentettek az utóbbi hónapokban lesz további drasztikus megvonás - derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás keretében végzett GfK felmérésből.
A cégek ezekben a napokban állítják össze a jövő évi béren kívüli juttatások rendszerét, vagy éppen döntenek annak megszüntetéséről. Magyarországon eddig a cafeteriát az adómentes jövedelmekkel azonosították, azonban a megváltozott adózási környezet most arra kényszeríti a cégeket, hogy átgondolják, milyen lehetőségeket rejt magában ez a juttatási rendszer. Nagy dilemma, hogy a felmerülő adókötelezettségeket a társaságok áthárítják-e a munkavállalójukra, vagy magukra vállalják az adó miatti többletköltségeket. Praktikusabban fogalmazva: bruttónak vagy nettónak tekintik a jelenlegi keretösszeget?
Miként alakultak az átlagjövedelmek, a béren kívüli juttatások és az év végi jutalmak az utóbbi két évben? Íme néhány figyelemre méltó adat a Merces legújabb online fizetési felméréséből.
Az adótörvények őszi módosítása még előttünk áll. Az Adózóna foglalkozott már a cafeteriát és a vagyonadót érintő tervezett változtatásokkal, de ez még korántsem jelenti a végét a várható módosításoknak. Lássuk, mi lesz a Start-kártyával, készpénz-helyettesítő eszközökkel és egészségügyi szolgáltatási járulékkal?
Az ígéretek ellenére mégis szinte az összes adótörvény módosul (T/10676 törvényjavaslat). A 2010 évre már kihirdetett, de még hatályba nem lépett törvények is. Felvetődik a kérdés: volt-e értelme a kapkodásnak? Ahhoz, hogy pontos képet kapjunk az „egységes szerkezetű” szövegről két saláta törvényt kellene összefésülni az alaptörvényekkel. A benyújtott törvényjavaslatból most két lényegesebb módosítást emelünk ki.
A cégek több mint harmada semmilyen formában nem adna béren kívüli juttatást dolgozóinak. Azok körében, akik kapnak, továbbra is az étkezési hozzájárulás a legnépszerűbb.
Százhatvanezer forintos összeget mire lenne érdemes elkölteni? A munkaadó által munkavállaló részére önkéntes nyugdíjpénztárba befizetett hozzájárulás minimálbér kétszeresét meg nem haladó összege után kell-e 27 százalék eho-t fizetni? Az internetutalványt mire lehet felhasználni, átruházható? Az olvasók kérdéseire Domonkos Rita, a SodexoPass munkatársa, az Adózóna cafeteria-szakértője válaszol.
Bár 2010-től jelentősen beszűkül az adómentesen adható ösztönzők köre, az RSM DTM Hungary szerint jövőre is érdemes lesz élni a kedvezményes adózási körbe tartozó juttatási formákkal.
Hány munkáltatótól kaphat a munkavállaló béren kívüli juttatást? A munkaadó által munkavállaló részére önkéntes nyugdíjpénztárba befizetett hozzájárulás minimálbér kétszeresét meg nem haladó összege után kell-e 27 százalék eho-t fizetni? Olvasóink kérdéseire a Sodexo szakértője, Domonkos Rita válaszol.
A cafeteria-rendszeren belül az üdülési csekk, a munkahelyi képzés, a helyi közlekedési bérlet, az iskolakezdési támogatás, az önkéntes pénztári (egészségpénztár, magánnyugdíjpénztár) befizetések után 25 százalék adót kell fizetni 2010-től. A hideg étkezési utalványra pedig 97,89 százalékos adóteher hárul. Nő viszont a melegétel-utalványok havonta adható kerete 12 ezerről18 ezer forintra. Mikor jár a legjobban a munkavállaló és mennyit spórolhat így a munkáltató?
2010. január 1-jével a korábban adómentes béren kívüli juttatások egy részét 25 százalékos adóval sújtják, de továbbra is maradnak adómentes elemek a rendszerben. Milyen juttatások után nem kell egyáltalán adót fizetni jövőre és mennyivel kevesebbe kerül a munkáltatónak a megadóztatott juttatás, mint a béremelés?
A jelenleg adómentes természetbeni juttatásokra 2010-től kivetett 25 százalékos mértékű adót csak átmeneti intézkedés lehet, feltéve, hogy a mindenkori kormányzat nem kérdőjelezi meg az egészséges életmódot és hosszú távú egészségmegőrzést ösztönző adózási gesztusok stratégiai jelentőségét” – fejti ki Rajné Adamecz Ildikó a BDO Forte könyvvizsgáló, adó- és pénzügyi tanácsadó cég partnere, a 2009-2010-es tervezett adóváltozások e héten esedékes országgyűlési zárószavazása kapcsán.
Kneitner Lea
okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték