A vállalkozó szüneteltetné a vállalkozását. Ezt, úgy tudom, hogy 5 évig lehet. Lehetősége van-e azrra is, hogy szünetelteti mondjuk fél évet a tevékenységet, utána pedig ismét végzi a tevékenységét, és ezt esetleg többször is csinálja?
Egy kft. egyik tagjának ,aki munkaviszonyban ügyvezető a cégben, visszatérítendő kölcsönt szeretne adni. Amennyiben jegybanki alapkamat+5%-os kamattal adja, jól gondolom , hogy társasági adóalapot sem érint, és a munkavállalónak sem keletkezik adófizetési kötelezettsége? Hátrányuk, adófizetési kötelezettségük keletkezik a feleknek? A kölcsönt a cég pár hónapra adná, eseti jelleggel. A szerződésben a kölcsön célja ismeretlen.
Bár már nem annyira friss az a jogszabályi előírás, mely újabb adminisztratív terhet ró a hazai vállalkozásokra, mégis most válik aktuálissá, ahogy egyre közeledik a megadott végső határidő. 2012-ben több lépcsős szabályozással alakult ki, hogy milyen adatokat kell legkésőbb 2013. február 1-jétől valamennyi hazai gazdasági társaság esetén tartalmaznia kell a cégjegyzéknek. Napjainkban, amikor az adatvédelem egyre nagyobb figyelmet és hangsúlyt kap, akár meg is lenne kérdőjelezhető ezen új rendelkezések létjogosultsága, melynek indokaként a hatékonyabb hitelezői védelmet jelölte meg a jogalkotó. De miről is van szó?
2013-tól módosulhat a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény, ennek nyomán a cégek - gyakorlati képzés vállalása esetén - ismét elszámolhatnák a saját munkavállalók képzésére fordított költségeket.
A társasági adó (Tao) tv. egy korábbi rendelkezésének értelmében az adó alapja csökkenthető volt a megfizetett helyi iparűzési adó (HIPA) mértékével, feltéve, hogy az adózónak nem volt az állami, vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása az év utolsó napján. Az adóhatóság ezt a kitételt önkényesen, nagyon leszűkítetten úgy értelmezte, hogy nem lehetett az adófolyószámlán szereplő egyetlen adónemben sem hiány még abban az esetben sem, ha egyébként az adófolyószámla összevont egyenlege pozitív összegű volt. A Legfelsőbb Bíróság (LB) több, egymástól független ítéletében elmarasztalta ezt az adóhatósági gyakorlatot.
Az adóhatóság az idén a vagyonosodási vizsgálatoknál korábban nem alkalmazott kiválasztási szempontokat is figyelembe vesz, köztük a csaló cégek tulajdonosainak és vezetőinek vagyongyarapodását is figyeli - írja a Napi Gazdaság.
Családi kft.énk Németországban szeretne takarítási munkákat vállalni. Az ottani adózási és biztosítási viszonyok ismertek számunkra, de itthon milyen kötelezettségünk van, mivel itthon semilyen tevékenységet nem folytatunk? Olvasói kérdésre, az Adózóna szakértője válaszol.
A „csomagoknak” visszatérő eleme az áfa-beszedés hatékonyságának növelése. A növekvő áfa-beszedés lehetőségét a NAV azzal táplálja, hogy folyamatosan azt kommunikálja, Magyarországon az európai átlagot meghaladó az áfacsalás. Kevés szó esik arról, hogy a NAV nyilatkozatát követően kerültek nyilvánosságra azok az Európai Bírósági ítéletek, melyek cáfolták a NAV vélelmét. Nem az áfacsalások száma volt átlagon felüli, hanem a NAV uniós áfa irányelv ismerete átlag alatti.
Kedvezményezett átalakulással, kiválással létrejött cégek felelnek-e a a kiválás előtti cég kötelezettségeiért, amennyiben a kötelezettség a kiválás előtt keletkezett.
Ki választhatja a tételes kisadózást és mennyit kell fizetnie 2013 januártól? Olvasói kérdésre Angyal József, az Adózóna okleveles adószakértője válaszol.
Magyar cég ügyvezetője román állampolgár, Romániában él,ott biztosított. Magyarországon TAJ száma, adószáma nincs, juttatást nem vesz fel a cégben. Be kell-e jelenteni? Ha igen, akkor hogyan?
Noha a társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazásában nincs „erősebb” és „gyengébb” biztosítás, a munkaviszonyban álló dolgozók ellátásaik elbírálása során kedvezőbb helyzetben vannak, mint a társas vagy egyéni vállalkozók.
Igénybe vehetem a kompenzációt egyéni vállalkozóként a saját magam után számított szociális hozzájárulási adó tekintetében,ha teljesítem az elvárt béremelés feltételeit?
A következő két kérdésre szeretnénk választ kapni: 1. Kapcsolt vállalkozás-e, ha egy Bt, ahol X magánszemély és Y magánszemély 50-50 %-ban tulajdonosok, ezenkivül feleség és férj, Kft. ahol X magánszemély feleség 50 %-ban Z magánszemély 50 %-ban tulajdonos és a bt. dolgozik és számláz a kft.-nek? 2. Kapcsolt vállalkozás-e, ha ugyanez a Bt, ahol X magánszemély és Y magánszemély 50-50 %-ban tulajdonosok és feleség-férj. Ez a bt X magánszemélynek /feleség tulajdonában lévő ingatlanon/ dolgozik és számláz?
Juhász Tibor
okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték