A meghatározó vállalkozások körében csökkenőben van a külföldi érdekeltségű cégek aránya, azaz a külföldi tőke szerepe fogyatkozik. Mindez a csökkenés annak fényében szembetűnő, hogy a külföldi tulajdonosi háttérrel rendelkező társaságok általában stabilabb pénzügyi háttérrel és eredményességgel rendelkeznek – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató felmérésből.
Ügyfelem digitális szolgáltatással foglalkozik. Szoftvereket fejlesztett ki, melyek internetről letölthetők. Jelenleg alanyi mentes egyéni vállalkozó, aki EU adószámmal rendelkezik. A tevékenységét hamarosan indítja, s a tevékenység számlázásával vagyunk bajban. A vevők jellemzően külföldi magánszemélyek esetleg cégek lesznek. Éves bevétel 2-3 millió forint lesz. – Ezen tevékenység esetében maradhat-e alanyi mentes az ügyfél vagy célszerűbb lenne az áfakörbe belépni? –Tüntet-e fel áfát a számlán, ha – ha EU-n belül magánszemélynek értékesít, – ha EU-n belül cégnek értékesít, – ha EU-n kívűl értékesít? – Ha esetleg a teljesítés helye a vevő országa lesz, akkor ennek áfa kezelése (befizetése) hogyan történik, milyen bejelentkezéseket kell teljesíteni ezzel kapcsolatban?
T. Adózóna! Nem találtam olyan joganyagot a neten, ami eligazított volna. A bt. 2013. november 25-én szűnt meg végelszámolással, a cégbíró csak 2014. október 27-én törölte a cégjegyzékből. A kamara követeli a 2014. évi 5000 forintos hozzájárulást, azzal az indokkal, hogy amíg nem törlik a céget a cégjegyzékből, fizetni kell. Álláspontom szerint ez nem jelenti azt, hogy azzal a nappal, ami a törlési végzés dátuma, hanem végelszámolás befejezésének dátumát realizálja. A kamarai hozzájárulásra vonatkozóan ilyen konkrétan megfogalmazott útmutatást nem találtam, s úgy látom, hogy a kamara sem. Sem beszámolási, sem adóbevallási kötelezettség nincs a továbbiakban, minden követeléssel kapcsolatos határidő jogvesztően elmúlt. A cégbíróságnak a végelszámolást lezáró beszámoló közzétételét követő 90. nap után lehet törölni a céget, korábban nem, de később bármikor, amikor ideje engedi - például ügytorlódás, s egyéb civilek által átláthatatlan dolgok. Nem is tudom, hogyan képzeli a kamara ezt. Ki fizetné meg a díjat? És ha senki, akkor kitől szeretnék behajtatni? Gondolom, ez nemcsak az én problémám, sokan találkoztak már ezzel. Jó lenne erről értő jogász, jogászok véleményét olvasni. Előre is köszönettel. üdvözlettel Turcsányiné Mohácsi Éva könyvvizsgáló, adószakértő
Tisztelt Szakértő! A kft. jelenlegi jegyzett tőkéje 500 000 forint, az utolsó társasági szerződésének dátuma 2014. 02. 27-e volt, amikor még nem lépett hatályba az új Ptk. Ebben a szerződésben lehetnek olyan elemek, amik még a régi Gt.-re vonatkoztak. A cég ügyvezetője úgy döntött, hogy bt.-vé alakítja át a céget, mert később sem kívánja a jegyzett tőkét felemelni. Az átalakulás ebben az esetben 2017. 03. 15-éig várhat, vagy ebben az esetben is kötelező az átalakulás 2016. 03. 15-éig? Ez azért kérdés, mert a jelenlegi szerződés tartalmaz olyan elemet, ami még a régi Gt.-re utal és ezáltal nem felel meg az új Ptk.-nak. Tehát az átalakulás várhat 2017. 03.15-éig, vagy kötelező végrehajtani 2016. 03.15-éig?
Tisztelt Szakértő! 5 évvel ezelőtt cégünk vásárolt egy telket, melyre építettünk, mint magánszemély (építési engedély a nevünkre/magányszemély nevére szólt), emiatt a telek és a felépítmény különválik. Szeretnénk megvásárolni a telket a cégtől. A cég megfizette a rá kivetett illetéket vásárlás után. Kérdésem az lenne, hogy mi után fog illetéket fizetni a magánszemély? A telek vagy az ingatlan után? Külön helyrajzi számra kell-e szedni a telket és a felépítményt? Előre is köszönöm válaszát!
Idén az 50 ezret is meghaladhatja a cégtörlések száma a tavalyi 41 ezer után, novemberben 4788 társas vállalkozás szűnt meg, amivel az elmúlt három hónap az eddigi legrosszabb periódussá vált a magyar cégstatisztikában – közölte az Opten céginformációs szolgálat csütörtökön az MTI-vel.
Befogadható-e egy frissen alapított cég számlája vagy egy magánszemélyé, ha az nem jelentkezett be adóalanynak? Jelent-e kockázatot felszámolás alatt álló cég számlájának befogadása? Az útmutató mellett uniós bírósági esetről is beszámolunk.
Októberben is sok gazdasági társaság szűnt meg Magyarországon, és a magas megszűnési ráta a jövő év közepéig még biztosan kitart. Mindez egy határozott tisztulási folyamat része, amelynek keretében a hatóságok egyre aktívabban lépnek föl a cégvilágot torzító tetszhalott vállalkozásokkal szemben. A folyamat a jelek szerint hamarosan lezárul, így a jövő év második felében csökkenhet a mutató.
Több mint ötezer vállalkozás szűnt meg szeptemberben Magyarországon, ennyi törlés még soha nem volt egyetlen hónapban. „Nem lepődtünk meg az adaton, világos volt, hogy augusztusban jelentős ügyhátralék halmozódott fel a cégbíróságon, és az alacsony értéket ősszel ismét magasabbak követik” – mondja Tóth Tamás, az adatokat közzétevő Opten ügyvezetője. A céginformációs szolgáltató a következő hónapokban is sok törlésre számít.
A júniusi 609 után júliusban 474 építőipari cég szűnt meg Magyarországon, de nem lehet felhőtlen az öröm, az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató szerint ugyanis nincs vége a megszűnési hullámnak: idén és jövőre is sok vállalkozás jut erre a sorsra.
Az elmúlt egy év alatt – 2014. június és 2015. május között – 14 518 cég ellen indult felszámolási eljárás. A munkanapokat számolva naponta csaknem 60 cég szűnik meg ilyen módon. Ijesztőnek tűnik ez a szám, annak ellenére, hogy az utóbbi hat esztendőben ez volt a legalacsonyabb. A gazdasági válság kezdete (2008) óta egyébként összesen 116 025 gazdasági társaságot számoltak fel – tájékoztat a feketelista.hu.
A háztartások bankhitelei 3,6 milliárd forinttal, a belföldi pénzintézeteknél elhelyezett betétállomány pedig 78,2 milliárd forinttal csökkentek májusban a szezonálisan nem kiigazított adatok szerint – derül ki a hitelintézetek összevont mérlegéről kedden kiadott MNB-jelentésből.
Kérdésem az lenne, hogyan és milyen feltételekkel lehet, egy magyarországi kft., külföldi cég (nem EU) tulajdonosának osztalékot fizetni?
Csaknem 600 cég szűnt meg Magyarországon áprilisban az építőiparban, miközben mindössze 250 új alakult. Ilyen mértékű leépülésre sohasem volt példa, még akkor sem, amikor a lánctartozások és a gazdasági válság egyszerre szedte áldozatait az ágazatban. Az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató szerint azonban a látszat csal: az építőiparban kevesebb a feszültség, mint három-négy éve.
Nem volt semmilyen gazdasági esemény a tavaly decemberben alapított cégnél. Kell-e 2014-re beszámolót készíteni? Olvasói kérdésre Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték