A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítése elvileg megalapozza az egészségügyi szolgáltatásra jogosultságot, ugyanakkor ez csak akkor érvényes, ha a biztosított szerepel a biztosítotti nyilvántartásban, azaz bejelentik a T1041-es nyomtatványon az adóhatósághoz.
2024. január 1-jével jelentősen megváltozott a magyarországi munkavégzésre tekintettel utólagosan kifizetett jövedelmek (például bónusz, jutalom) szociálishozzájárulásiadó-kötelezettsége.
A járulékfizetési kötelezettség fő szabály szerint a biztosítottat terheli, a foglalkoztató adófizetés révén vesz részt a társadalombiztosítási kiadások finanszírozásában. Ugyanakkor vannak olyan élethelyzetek, amikor a biztosított helyett a foglalkoztató fizeti meg a járulékot (is), akár a jogszabály erejénél fogva, akár pedig önkéntes döntéssel.
Egy cég ukrán menekült státuszú férfit foglalkoztatna (tartózkodási engedélye, tajszáma, bejelentett lakcíme rendben, adóazonosító jel beszerzése folyamatban). Ukrajnában 2021-ben nyugdíjba vonult. Mivel a férfi 1960-ban született (tehát Magyarországon még nem érte el az öregségi nyugdíjkorhatárt), tb-szempontból biztosítottnak vagy nyugdíjasnak minősül? – kérdezte olvasónk. Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Egyes biztosítási jogviszonyoknál legalább a minimális alapokból kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót. A minimálbér 2023. december 1-jétől nő, ami befolyásolja a minimális alap szerint fizetendő összegeket. Kétrészes írásunkban a minimális alap változásait ismertetjük a minimálbér növekedése kapcsán.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték