918 találat a(z) bevétel cimkére
Társasági adó lakásszövetkezetnél
Kérdés
Lakásszövetkezet társasági adó megállapításával kapcsolatban szeretném a segítségét kérni a jogszabályok helyes értelmezésére. A tao-törvény 6 sz, melléklete szerint jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek: 1. a lakásszövetkezeti tevékenység; cégbíróságon bejegyzett fő tevékenysége:6820,08 Mint egyéb szervezetnek minősülő nonprofit szervezet vonatkozik-e rá a tao-törvény 9. §-ában felsorolt kitételek? A törvény 9. § (1) bekezdése még nevesíti a lakásszövetkezetet, de a továbbiakban nem utal rá. Adómentesség 20. § (1) Nem kell az adót megfizetnie a) a lakásszövetkezetnek, ha - a gazdálkodására vonatkozó külön jogszabályok előírása szerint és a 9. § (1a)-(1b) bekezdésében, továbbá a 6. számú mellékletben foglaltakat figyelembe véve nyilvántartott - vállalkozási tevékenységből származó, a 9. § (3) bekezdés c) pontja szerinti összeggel növelt bevétele legfeljebb 10 millió forint, de nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát, A lakásszövetkezet vállalkozási tevékenységet nem végez. Közös helyiséget üzlet céljára adja ki, nem tulajdonosoknak. Éves bevétele az alábbiak szerint alakul: Közös költség bevétel : 9163 e Ft Bérleti dij bevétel : 2067 e Ft A bérbe adott ingatlannal kapcsolatban költsége nem merült fel. Különösen aggaszt az a tény is, hogy a lakásszövetkezet alapszabályában a bérleti díj a bevételt vállalkozási bevételnek minősítette.
Családi gazdaság bevételének megosztása, járulékalap
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági őstermeléssel foglalkozó családi gazdaságnak 3 tagja van. A családi gazdaság 2017. évi bevétele 10 832 e Ft volt, ebből 2 317 e Ft a bevételként elszámolt támogatás. A gazdaság tagjai külön-külön rendelkeznek adószámmal, azonban csak a családi gazdaság vezetője általános szabályok szerinti áfaalany, míg a másik két tag az áfa alanyi adómentes. A személyi jövedelemadó elszámolásnál tételes költségelszámolást alkalmaznak. A kérdésem az, hogy ebben az esetben három részre lehet osztani a családi gazdaság bevételeit és költségeit, vagy az áfaalany vezetőnek kell bevallani a teljes bevételt és költséget? Az én értelmezésem szerint, mivel a családi gazdaság nem minden tagja választott azonos adózási módot a személyi jövedelemadóban és az áfában, ezért az áfaalany vezető nevén kell bevallani a teljes bevételt. Helyes ez így? További kérdésem, hogy a családi gazdaság egyik tagjának (nem az áfaalany vezető) megszűnt a munkaviszonya, nem rendelkezik biztosítással. T1041. sz. adatlapon bejelentésre került mint biztosított mezőgazdasági őstermelő. Nem egyértelmű számomra, hogy mi lesz a járulékalapja, amit a 1858. sz. bevalláson be kell vallania. Nulla forint, mivel az ő nevére nem került őstermelői bevétel elszámolásra vagy függetlenül attól, hogy a családi gazdaság bevétele nem került megosztásra az szja-bevallásban, a járulékalapja a bevétel rá eső egy harmad része, 3 610 e Ft lesz? Köszönettel: Szécsi László
Vadásztársaság közhasznú tevékenysége
Kérdés
Az egyesület alapszabályában az alábbi tevékenységek vannak felsorolva: élőhely gazdálkodás, vadeltartó képesség fejlesztése, vadlétszám kialakjtása, fejlesztése, vadgazdálkodási létesítmények kialakítása, fenntartása, vadgazdálkodás, vadászat összehangolása a környezet és természetvédelem érdekeivel, szakmai és gazdasági kapcsolatok kiépítése, hatékony érdekképviselet. Célja: Vadgazdálkodási, vadászati, természetvédelmi feladatok ellátása, tagok részére kulturált vadászati lehetőség biztosítása. 1. Bevétele származik a vadászatok tartásából, biztosításából. 2. Bevétele keletkezik például agancsmustra lebonyolításából, rendezvények megtartásából 3. Bevétele keletkezik az elfogott állatok értékesítéséből vadfeldolgozónak. Ezzel kapcsolatban a kérdésem: Véleményem szerint mindhárom bevétele szorosan kapcsolódik az alapító okiratban meghatározott célokhoz, tevékenységekhez. Közhasznú tevékenység a környezet-, természet, és állatvédelem. Ennek megfelelően mindhárom tevékenységből származó bevételt minősíthetem alapcél szerinti közhasznú tevékenység árbevételének? Vagy csak a vadászat a cél szerinti közhasznú bevétel, és a rendezvények, illetve az állatok értékesítése alapcél szerinti, de nem közhasznú tevékenység bevétele? Mi alapján tudom eldönteni, hogy egy tevékenység közhasznú-e vagy sem? Ugye fel se merül a vállalkozási tevékenység ebben az esetben? Válaszukat előre is köszönöm!
Évi több száz milliárd forintot hozhatnak a NAV új módszerei
Cikk
Az adóhivatal által a 2010-es kormányváltás óta bevezetett új módszerek évente több száz milliárd forintos pluszbevételt hozhatnak az államkasszának – nyilatkozta Tállai András a Magyar Időknek.
Csapda: adóköteles a visszavásárolt, majd eladott lakás utáni jövedelem
Cikk
Jelentős adófizetési kötelezettséggel kell számolnia annak, aki a bedőlt devizahitele miatt a Nemzeti Eszközkezelőnek eladott lakását visszavásárolja, és azt hamarosan eladja, például azért, hogy a megromlott anyagi helyzetét rendbe hozza. Ismertetjük a jogszabályokat.
Kata főállású munkaviszony mellett
Kérdés
http://adozona.hu/kata_kiva/Munkaviszonnya_minositett_katas_jogviszony__IP2DST Kérdésem az lenne, ha valaki rendelkezik egy főállással és emellett szeretne például tanácsadói feladatot ellátni csak egy cégnél, aki évente több, mint 1 millió forintot fizetne neki, akkor ezt nem főállású katás vállalkozás keretében lehetne-e csinálni anélkül, hogy a NAV rejtett munkaviszonyt tételezne fel, hiszen egy munkaviszony máshol már fennáll, ahol fizetik a járulékokat? Köszönöm.
Családi járulékkedvezmény külföldi jövedelem uán
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A magánszemély külföldön szerez bevételt (munkaviszonyban) és a kettős adóztatási egyezmény alapján a bevétel külföldön adóztatandó. Szja belföldön nem terheli a jövedelmet, de járulékot kell fizetni utána. A kérdésünk az lenne, hogy a megfizetett járulékokból érvényesíthető-e a családi járulékkedvezmény? Válaszukat előre is köszönjük.
Gépjárműadó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A vállalkozásnak több gépjármű van nyilvántartásában, viszont egy gépjármű nem szerepel (valamiért elfelejtették bekönyveltetni), az önkormányzat kiküldi a befizetni valókat, a teljes összeget kiegyenlitik. Ebben az esetben mi a helyes eljárás, ha elő írom a cégnek költségként, majd egyéb bevételként befizeti a tulajdonos és adóalap-növelő tételként is kezelem? Vagy csak simán átvezetem mint rövid lejáratú kölcsön? Üdvözlettel.
Munkaviszonnyá minősített katás jogviszony – adók és bírságok
Cikk
Ha a NAV úgy ítéli meg, hogy a katás megbízási vagy vállalkozási jogviszonyunk burkolt munkaviszony, tekintélyes adó- és bírságfizetési kötelezettséget állapít meg. Ebben az esetben ugyanis a munkaviszony minden adóját és járulékát és a bírságokat is meg kell fizetni.
Katabevétel megállapítása, téves utalás
Kérdés
Tisztelt Szekértő! Egyéni vállalkozó, kata alanya. Szolgáltatást végez, amiről az áfatörvény 58, paragrafusa szerinti időszakos elszámolású ügyletként számol el, e szerint állítja ki a számlákat. Hogyan kell megállapítani a 2017. évi bevételt? 1; Olyan számla esetében, amelynél az elszámolási időszak 2017.11.27-12.01., a számla kelte: 2017.12.19., az áfateljesítés időpontja és a fizetési határidő egyaránt: 2018.01.01., az ellenérték jóváírásának napja is 2018. évi, melyik év katás bevétele lesz a fenti számla nettó összege? 2; Beleszámít-e a 2017. évi bevételbe az olyan bankszámlán jóváírt összeg, amelyet a vevő – tévesen – duplán utalt el az adott számlához kapcsolódóan? A téves utalást az egyéni vállalkozó 2018-ban visszautalta. Segítségét előre is köszönöm!
Mezőgazdasági őstermelés költségelszámolás 4 millió forint bevételi értékhatár alatt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A mezőgazdasági őstermelők adózásával kapcsolatosan kérnék Öntől segítséget. Az szja-törvény 78/A § (4) bekezdése a 4 millió forint bevételt meg nem haladó mezőgazdasági kistermelő „nemleges nyilatkozat” -a alapján, a bevétel 20 százalékát kitevő, tevékenységével összefüggésben felmerült, az szja-törvény 3. számú mellékletében költségként elismert kiadás igazolására, a nevére kiállított számlákkal rendelkezik. Konkrét kérdésem az, a törvény számlát, számlákat említ, de a 3. számú mellékletben felsorolt költségekhez sok esetben nem tartozik, tartozhat számla, ezen költségeket a 20 százalék költséghányadba bele lehet-e számítani vagy csak ténylegesen a valóban névre kiállított, számlán számlázott költségeket. Ilyenek költségek például, amelyek nem számlán találhatók: - adásvételivel megvásárolt kis értékű eszköz, - befizetett eü. hozzájárulás, - befizetett iparűzési adó, gépjárműadó. - alkalmi foglalkoztatás, bére, közterhe és még lehetne a felsorolást folytatni a „számlák” nélküli költségekről. Köszönöm válaszukat.
Szocho őstermelőnél
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Főállású őstermelő kötelezett-e szociális hozzájárulás fizetésére, amennyiben 2017. évi bevétele 1 000 000 forint volt?
Az összemérés elve
Kérdés
Tisztelt szakértő ! Az összemérés elve a Sztv. szerint: Az éves beszámolót, az egyszerűsített éves beszámolót készítőknél az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit, és a bevételeknek megfelelő költségeket (ráfordításokat) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek azokhoz az évekhez kell kapcsolódni, amikor gazdaságilag felmerültek. 1. A bevételt és a bevételhez tartozó, megfelelő költségeket egy adott éven belül kell elszámolni. azaz például ha egy vállalkozás a megrendelt munkát részben vagy egészben elvégzi vagy elvégezteti alvállalkozókkal és csak a következő évben lesz a munka átadva a megrendelőnek, és akkor lesz az árbevétel is kiszámlázva, ez azt jelenti, hogy a bevételhez tartozó költségeket is az árbevétel évében kell figyelembe venni, azaz a költségeket a megelőző évből aktív időbeli elhatárolással át kell vezetni a következő évbe? 2. „ A bevételnek és a költségeknek azokhoz az évekhez kell kapcsolódni amikor gazdaságilag felmerültek” szöveg pontosan akkor mit jelent? Mert a költség megelőző évben a bevétel pedig tárgyévben lett teljesítve, ha akkor veszem figyelembe, amikor felmerült, akkor pont nem határolom el a költségeket? 3. Nem mond ez a kettő ellent egymásnak? Helyes-e ha az 1.pont szerint járunk el?
Főállású őstermelő bevallásai, ha még nincs bevétele
Cikk
Őstermelő főállású lett, de nincs bevétele: milyen bevallásokat kell benyújtania? – kérdezte olvasónk. Széles Imre társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.
Családi gazdaságból kilépés és átlépés másik családi gazdaságba
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 3 tagú családi gazdaságból az egyik tag év közben kilépett és átlépett egy másik, a férje családi gazdaságába. Ebben az esetben hogyan kell a bevételeket és költségeket felosztani az egyik és a másik családi gazdaság esetében?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
