2017-ben az őstermelő megfizette a kárenyhítési hozzájárulást. 2017-ben elemi kár sújtotta, és 2018 márciusában kárenyhítő juttatást kapott. Kérdésem: a juttatás minek minősül, hogyan számít be az őstermelő bevételébe, támogatás vagy bevétel, és az áfa alanyi mentes határába beszámít e? Emiatt be kell-e lépnie az áfakörbe? Köszönöm a választ.
Cégünk 2018 évben 40 millió forint pályázati forrást nyert GINOP pályázat keretében. A pályázati forrás 50 százalékára az előleg lehívása december hónapban megtörtént. 2019. januárban a pályázat első mérföldkövének elszámolása is várhatóan megtörténik. Az ekkorra megérkező eszköz értéke a teljes pályázati forrás értékének több mint 50 százaléka, így a kiírás szerint további 40 százalék még lehívható. Erre a lehívásra akkor van lehetőség, ha a pályázat első mérföldkövével hiánytalanul és pontosan elszámolunk (részteljesítés történik). A mérlegkészítés időpontjáig várhatóan a pályázat ezen részének utalása is megérkezik. A pályázat támogat tárgyieszköz-beszerzést, valamint a beruházáshoz kapcsolódó munkabér költségét is. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó létszámnövelés már 2018. szeptember hónaptól teljesített. Tehát a 2019. januárban a teljes pályázott tárgyieszköz-beszerzés 90 százalékának, míg a már 2018. évben felmerült bérköltség 100 százalékának (mely a teljes vállalt létszámnövekménnyel érintett bérköltség 30 százaléka) elszámolása történik. Kérdésem, hogy a számviteli törvény változása kötelezővé teszi-e 2018. évre a pályázati részteljesítés elszámolásához kapcsolódó összeg bevételként való figyelembe vételét? Tekintettel arra, hogy a pályázat szerinti bérköltség 30 százaléka költségként elszámolásra került 2018. évben, nagyon fontos, hogy a 2019. januári részteljesítéskor elszámolt pályázati forrás a feltöltési kötelezettségnél figyelembe vehető-e, illetve kötelező-e figyelembe venni.
Tisztelt Szakértő! Egyéb tevékenységre egyéni vállalkozó 2013-2014-2015-2016. években átalányadózóként adózott. 2017-2018. években kataalany. A vállalkozásában mezőgazdasági és egyéb tevékenységet is végez. 2014. évben folyósítottak számára 10 millió forint fiatal gazda mezőgazdasági támogatást, melyből 2015 évben termőföldet vásárolt. 2018 évben ezen termőföld egy részét értékesítette. Kérdéseim: • Átalányadó-alap volt-e a 2014 évben folyósított fiatal gazda támogatás? • A 2015. évben a támogatásból vásárolt földterület 2018. évi értékesítése katás bevétel-e? • Amennyiben katás bevétel, akkor az az egyéb tevékenység vagy a mezőgazdasági tevékenység bevétele? • Áfamentesen adózó egyéni vállalkozóként értékesített termőföld értékesítése áfaköteles-e? Köszönettel várom válaszukat!
Tisztelt Szakértő, Ügyfél kapott vissza nem térítendő tanyagazdasági támogatást (3 millió forintot, TP-2-2017). A támogatási szerződés szerint de minimis támogatás, melyet fejlesztésre kapott. Hazai forrásból érkezik ez az összeg. A támogatási szerződés tartalmazza az ügyfél adószámát, őstermelői igazolvány számát, mvh reg. számát. Elmondása szerint ennek a pályázatnak a feltétele az volt, hogy működő gazdának kell lenni. Ezen az ingatlanon neki mezőgazdasági őstermelése van. Elmondása szerint ezt a támogatást ő magánszemélyként kapta. Kérdésem az lenne, hogy kaphatta-e magánszemélyként. Be kell-e, ezt vallania? Ha őstermelőként kell bevallania, beszámít-e a bevételbe, illetve járulékot kell-e utána fizetnie, mivel ő biztosított őstermelő? Köszönöm OÁ
Katás egyéni vállalkozó az alkalmazott után a munkaügyi hivatalnál egy álláskeresőt alkalmazva bértámogatást kért és kapott. Szeretném megkérdezni, hogy a támogatás beletartozik-e a bevételébe? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Áfakörös, főállású, katás egyéni vállalkozó vagyok. Az éves keretösszegem 12 millió forint lehet. A számlára írt teljesítési időpont vagy az összeg beérkezése számít-e az adott év keretösszegében? Ha például kiállítok egy számlát a mai napon, mert a mai napon került teljesítésre a projekt, viszont a számlán szereplő összeg csak a jövő évben folyik be, mert abban állapodtunk meg a vevővel szerződéskötéskor, akkor a később befolyó összeg melyik év bevételébe tartozik? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Lábon álló fát szeretnék értékesíteni. Az őstermelői igazolványból kivetettem az erdőgazdálkodást. Szeretném megtudni, hogy így is beszámít-e az őstermelői bevételbe? Ha nem, van-e értékhatára az értékesítésnek? Köszönöm.
2019. évben értékesített üzemi tárgyi eszközök értékesítése katás bevételbe tartozik? köszönöm
2019. évben katát választó bt. beltagja a bt. tulajdonában levő személygépkocsit értékesíti saját magának. A gépkocsit magáncélra is használta, cégautóadót fizetett. A gépkocsi nyilvántartási értéke 0. Hogyan fog adózni a személygépkocsi vételára? köszönöm
Tisztelt Szakértő! Workshop tevékenységet végző társaság az általa nyújtott szolgáltatás ellenértékének felét alapítvány részére kívánja adományozni. Az összeg átvételekor mi a helyes eljárás? A pénztárgépbe a teljes összegnek be kell-e kerülnie, vagy megteheti, hogy csak a felét bevételezi, az adományra szánt összeget pedig külön gyűjti?
Tisztelt Szakértő! Közös őstermelői igazolvány kiváltásával kapcsolatba kérném a segítségét. Adott egy őstermelő, aki eddig belefért a 4 millió forintos kedvező adózású értékhatárba, a későbbiekben viszont véleménye szerint bevétele meg fogja haladni a 4 millió forintot. Emiatt , hogy a bevételt megossza, közös őstermelői igazolványt váltana ki, de kivel tudna? - van egy élettárs, aki nem bejegyzett élettárs, - van 3 kiskorú gyermek, - van egy édesanya, aki nem egy lakcímen él vele. Van-e valamilyen sorrend abban, hogy kit kell elsőként rávenni a közös őstermelői igazolványra? Lehet-e közös őstermelése kiskorú gyermekével? Köszönöm válaszát!! Üdv. CsÉva
Mezőgazdasági boltot működtető egyéni vállalkozó a bolt fűtési rendszerét javíttatta, azaz új kazánt vásárolt. Élhet-e a kisvállalkozói kedvezménnyel, azaz csökkentheti-e a bevételét a kazán és munkadíj árával? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Szja szerint adózó egyéni vállalkozó tevékenysége ingatlan-bérbeadás. A bérbe adott ingatlan nem egyéni vállalkozóként a tulajdona, hanem magánszemélyként. A bérlő (kettős könyvelést vezető adózó) engedélyköteles tevékenységet végez az ingatlanban. Az engedélyhez szükséges az ingatlan átalakítása. Külön épület építése történik, mely épületet építési napló alapján, használatba is kell venni. Az építtető a bérlő. Az építési költség beszámítandó a következő időszaki bérleti díjakba. Az építési költség tehát teljes egészében „lelakható”, azaz csak 72 hónap múltán lesz tényleges pénzforgalom a vállalkozások között a bérleti díj kiegyenlítése tekintetében. Az ingatlan az utolsó „lelakott” bérleti díjat követően kerül a bérbeadó tulajdonába. Kérdésem: • Az szja szerint adózó egyéni vállalkozónál a kiszámlázott és kompenzációval rendezett bérleti díj a „lelakás” időszakában mikor minősül pénzforgalmi elszámolás szerint árbevételnek? (A felek megállapodása szerint a bérleti díjat a továbbiakban is havonta számlázza a bérbeadó. A számla fizetési módja kompenzálás.) Tekinthető-e a bevétel havi bevételnek, vagy csak a tulajdonszerzés napjával (az ingatlan földhivatali bejegyzése) válik pénzforgalmi tekintetben árbevételnek? Azaz melyik évi szja-bevallásban kell szerepeltetni a „lelakás” időszakára járó bérleti díjakat? • A kettős könyvvitelt vezető adóalany az építési költséget követelésként tartja nyilván, melyet havonta vet össze a kiállított számlákkal.
Tisztelt Szakértő! Azt értem, hogy a szolálati járandóságban részesülő egyéni katás kisadózóra nem érvényesek a tb-törvény szolgálati járandóságra vonatkozó előírásai. Azt is, hogy a befizetett adó után számolt összeg a jövedelem. Kérdés: katás bt.-ben kültagként egyéni kisadózó lehetek, ebben az esetben nem vagyok egyéni vállalkozó sem, ha jól értelmeztem. A jövedelmet adóbevallásnál hogyan tüntetem fel? Viszont azt nem értem, hogyan számoljak jövedelmet, és mi van akkor, ha a bevétel annál több? A katás bt.-ből nem jövedelmet, hanem "osztalékot" kapok (jobb szót nem találtam, ezért idézőjeles). Alkalmazottként foglalkoztatás jobb választás, ha a jövedelem ténylegesen a garantált és most is növelt bérminimum? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy mezőgazdasági őstermelő 450 millió forint értékben végez építési beruházást (sertéstelep, plusz technológia). A beruházást 2016-ban kezdte, és várhatóan 2019-ben helyezi üzembe, ekkor fogja megkezdeni az értékcsökkenési leírást. A beruházáshoz kapcsolódóan 2019. év végén várhatóan 186 millió forint támogatást fog kapni. Ha a teljes támogatás bevétel lesz 2019-ben, de az értékcsökkenési leírást a beruházás aktiválása után csak időarányosan számoljuk el, akkor 2019-ben nagy nyereség jelenne meg. Kérdésem az lenne, hogy lehetőség van-e őstermelő esetében arra, hogy a támogatást csak az értékcsökkenési leírással arányosan vegyük figyelembe bevételként, és így az évekre elosztva jelenne meg a nyereségben? Köszönettel: Erdélyi Andrea
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték