876 találat a(z) bevétel cimkére
Óraadók, bérbeadók: közeleg az adóelőleg-fizetési határidő
Cikk
Számos magánszemélynek a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig adóelőleget kell fizetnie. Közéjük tartoznak azok, akik az egyéni vállalkozói és az őstermelői tevékenység keretén kívüli önálló tevékenységet folytatnak (például óraadók, bérbeadók, tervezők), és jellemzően nem kifizetőtől származik az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelmük, vagy a kifizető bármely oknál fogva nem tudja, vagy nem köteles levonni az előleget. Adóelőleget kell fizetniük azoknak a magánszemélyeknek is, akik nem önálló tevékenységére tekintettel nem magyarországi kifizetőtől kapják jövedelmüket. Adóelőleget az összevonandó jövedelem után kell fizetni.
Katás ügyvéd bevétele
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kisadózó ügyvéd esetében bevételnek számít-e az ügyvéd számlájára az ügyfél által utalt azon összeg, amiből az eljárási illetéket egyenlíti ki az ügyvéd? Köszönettel
Mezőgazdasági őstermelő eszközértékesítésének adókötelezettsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági őstermelő ügyfelem 2017. szeptember hónapban értékesítette a korábbi években (2014, 2015. év) beszerzett és beszerzéskor egy összegben értékcsökkenésként elszámolt eszközeinek egy részét.(Traktor, pótkocsi.) Ügyfelem tanácsadója szerint az értékesítéskor nem keletkezett jövedelem és adófizetési kötelezettség, mivel az értékesített eszközök beszerzésének időpontja 3 éven túl történt. Véleményem szerint az értékesítés bevétele adóköteles bevétel. Kérdésem: Jól értelmezem-e a jogszabályt? Ha igen, a 17SZJA bevallás melyik sorába kell beállítani az értékesítés ellenértékeként kapott bevételt? -17SZJA-A lap 9.sor? -17SZJA-04 lap 163.sor? -17SZJA-12-02 lap 15.sor? Válaszukat előre is köszönöm: Oltványi S
Társasági adó lakásszövetkezetnél
Kérdés
Lakásszövetkezet társasági adó megállapításával kapcsolatban szeretném a segítségét kérni a jogszabályok helyes értelmezésére. A tao-törvény 6 sz, melléklete szerint jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek: 1. a lakásszövetkezeti tevékenység; cégbíróságon bejegyzett fő tevékenysége:6820,08 Mint egyéb szervezetnek minősülő nonprofit szervezet vonatkozik-e rá a tao-törvény 9. §-ában felsorolt kitételek? A törvény 9. § (1) bekezdése még nevesíti a lakásszövetkezetet, de a továbbiakban nem utal rá. Adómentesség 20. § (1) Nem kell az adót megfizetnie a) a lakásszövetkezetnek, ha - a gazdálkodására vonatkozó külön jogszabályok előírása szerint és a 9. § (1a)-(1b) bekezdésében, továbbá a 6. számú mellékletben foglaltakat figyelembe véve nyilvántartott - vállalkozási tevékenységből származó, a 9. § (3) bekezdés c) pontja szerinti összeggel növelt bevétele legfeljebb 10 millió forint, de nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát, A lakásszövetkezet vállalkozási tevékenységet nem végez. Közös helyiséget üzlet céljára adja ki, nem tulajdonosoknak. Éves bevétele az alábbiak szerint alakul: Közös költség bevétel : 9163 e Ft Bérleti dij bevétel : 2067 e Ft A bérbe adott ingatlannal kapcsolatban költsége nem merült fel. Különösen aggaszt az a tény is, hogy a lakásszövetkezet alapszabályában a bérleti díj a bevételt vállalkozási bevételnek minősítette.
Családi gazdaság bevételének megosztása, járulékalap
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági őstermeléssel foglalkozó családi gazdaságnak 3 tagja van. A családi gazdaság 2017. évi bevétele 10 832 e Ft volt, ebből 2 317 e Ft a bevételként elszámolt támogatás. A gazdaság tagjai külön-külön rendelkeznek adószámmal, azonban csak a családi gazdaság vezetője általános szabályok szerinti áfaalany, míg a másik két tag az áfa alanyi adómentes. A személyi jövedelemadó elszámolásnál tételes költségelszámolást alkalmaznak. A kérdésem az, hogy ebben az esetben három részre lehet osztani a családi gazdaság bevételeit és költségeit, vagy az áfaalany vezetőnek kell bevallani a teljes bevételt és költséget? Az én értelmezésem szerint, mivel a családi gazdaság nem minden tagja választott azonos adózási módot a személyi jövedelemadóban és az áfában, ezért az áfaalany vezető nevén kell bevallani a teljes bevételt. Helyes ez így? További kérdésem, hogy a családi gazdaság egyik tagjának (nem az áfaalany vezető) megszűnt a munkaviszonya, nem rendelkezik biztosítással. T1041. sz. adatlapon bejelentésre került mint biztosított mezőgazdasági őstermelő. Nem egyértelmű számomra, hogy mi lesz a járulékalapja, amit a 1858. sz. bevalláson be kell vallania. Nulla forint, mivel az ő nevére nem került őstermelői bevétel elszámolásra vagy függetlenül attól, hogy a családi gazdaság bevétele nem került megosztásra az szja-bevallásban, a járulékalapja a bevétel rá eső egy harmad része, 3 610 e Ft lesz? Köszönettel: Szécsi László
Vadásztársaság közhasznú tevékenysége
Kérdés
Az egyesület alapszabályában az alábbi tevékenységek vannak felsorolva: élőhely gazdálkodás, vadeltartó képesség fejlesztése, vadlétszám kialakjtása, fejlesztése, vadgazdálkodási létesítmények kialakítása, fenntartása, vadgazdálkodás, vadászat összehangolása a környezet és természetvédelem érdekeivel, szakmai és gazdasági kapcsolatok kiépítése, hatékony érdekképviselet. Célja: Vadgazdálkodási, vadászati, természetvédelmi feladatok ellátása, tagok részére kulturált vadászati lehetőség biztosítása. 1. Bevétele származik a vadászatok tartásából, biztosításából. 2. Bevétele keletkezik például agancsmustra lebonyolításából, rendezvények megtartásából 3. Bevétele keletkezik az elfogott állatok értékesítéséből vadfeldolgozónak. Ezzel kapcsolatban a kérdésem: Véleményem szerint mindhárom bevétele szorosan kapcsolódik az alapító okiratban meghatározott célokhoz, tevékenységekhez. Közhasznú tevékenység a környezet-, természet, és állatvédelem. Ennek megfelelően mindhárom tevékenységből származó bevételt minősíthetem alapcél szerinti közhasznú tevékenység árbevételének? Vagy csak a vadászat a cél szerinti közhasznú bevétel, és a rendezvények, illetve az állatok értékesítése alapcél szerinti, de nem közhasznú tevékenység bevétele? Mi alapján tudom eldönteni, hogy egy tevékenység közhasznú-e vagy sem? Ugye fel se merül a vállalkozási tevékenység ebben az esetben? Válaszukat előre is köszönöm!
Évi több száz milliárd forintot hozhatnak a NAV új módszerei
Cikk
Az adóhivatal által a 2010-es kormányváltás óta bevezetett új módszerek évente több száz milliárd forintos pluszbevételt hozhatnak az államkasszának – nyilatkozta Tállai András a Magyar Időknek.
Csapda: adóköteles a visszavásárolt, majd eladott lakás utáni jövedelem
Cikk
Jelentős adófizetési kötelezettséggel kell számolnia annak, aki a bedőlt devizahitele miatt a Nemzeti Eszközkezelőnek eladott lakását visszavásárolja, és azt hamarosan eladja, például azért, hogy a megromlott anyagi helyzetét rendbe hozza. Ismertetjük a jogszabályokat.
Kata főállású munkaviszony mellett
Kérdés
http://adozona.hu/kata_kiva/Munkaviszonnya_minositett_katas_jogviszony__IP2DST Kérdésem az lenne, ha valaki rendelkezik egy főállással és emellett szeretne például tanácsadói feladatot ellátni csak egy cégnél, aki évente több, mint 1 millió forintot fizetne neki, akkor ezt nem főállású katás vállalkozás keretében lehetne-e csinálni anélkül, hogy a NAV rejtett munkaviszonyt tételezne fel, hiszen egy munkaviszony máshol már fennáll, ahol fizetik a járulékokat? Köszönöm.
Családi járulékkedvezmény külföldi jövedelem uán
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A magánszemély külföldön szerez bevételt (munkaviszonyban) és a kettős adóztatási egyezmény alapján a bevétel külföldön adóztatandó. Szja belföldön nem terheli a jövedelmet, de járulékot kell fizetni utána. A kérdésünk az lenne, hogy a megfizetett járulékokból érvényesíthető-e a családi járulékkedvezmény? Válaszukat előre is köszönjük.
Gépjárműadó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A vállalkozásnak több gépjármű van nyilvántartásában, viszont egy gépjármű nem szerepel (valamiért elfelejtették bekönyveltetni), az önkormányzat kiküldi a befizetni valókat, a teljes összeget kiegyenlitik. Ebben az esetben mi a helyes eljárás, ha elő írom a cégnek költségként, majd egyéb bevételként befizeti a tulajdonos és adóalap-növelő tételként is kezelem? Vagy csak simán átvezetem mint rövid lejáratú kölcsön? Üdvözlettel.
Munkaviszonnyá minősített katás jogviszony – adók és bírságok
Cikk
Ha a NAV úgy ítéli meg, hogy a katás megbízási vagy vállalkozási jogviszonyunk burkolt munkaviszony, tekintélyes adó- és bírságfizetési kötelezettséget állapít meg. Ebben az esetben ugyanis a munkaviszony minden adóját és járulékát és a bírságokat is meg kell fizetni.
Katabevétel megállapítása, téves utalás
Kérdés
Tisztelt Szekértő! Egyéni vállalkozó, kata alanya. Szolgáltatást végez, amiről az áfatörvény 58, paragrafusa szerinti időszakos elszámolású ügyletként számol el, e szerint állítja ki a számlákat. Hogyan kell megállapítani a 2017. évi bevételt? 1; Olyan számla esetében, amelynél az elszámolási időszak 2017.11.27-12.01., a számla kelte: 2017.12.19., az áfateljesítés időpontja és a fizetési határidő egyaránt: 2018.01.01., az ellenérték jóváírásának napja is 2018. évi, melyik év katás bevétele lesz a fenti számla nettó összege? 2; Beleszámít-e a 2017. évi bevételbe az olyan bankszámlán jóváírt összeg, amelyet a vevő – tévesen – duplán utalt el az adott számlához kapcsolódóan? A téves utalást az egyéni vállalkozó 2018-ban visszautalta. Segítségét előre is köszönöm!
Mezőgazdasági őstermelés költségelszámolás 4 millió forint bevételi értékhatár alatt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A mezőgazdasági őstermelők adózásával kapcsolatosan kérnék Öntől segítséget. Az szja-törvény 78/A § (4) bekezdése a 4 millió forint bevételt meg nem haladó mezőgazdasági kistermelő „nemleges nyilatkozat” -a alapján, a bevétel 20 százalékát kitevő, tevékenységével összefüggésben felmerült, az szja-törvény 3. számú mellékletében költségként elismert kiadás igazolására, a nevére kiállított számlákkal rendelkezik. Konkrét kérdésem az, a törvény számlát, számlákat említ, de a 3. számú mellékletben felsorolt költségekhez sok esetben nem tartozik, tartozhat számla, ezen költségeket a 20 százalék költséghányadba bele lehet-e számítani vagy csak ténylegesen a valóban névre kiállított, számlán számlázott költségeket. Ilyenek költségek például, amelyek nem számlán találhatók: - adásvételivel megvásárolt kis értékű eszköz, - befizetett eü. hozzájárulás, - befizetett iparűzési adó, gépjárműadó. - alkalmi foglalkoztatás, bére, közterhe és még lehetne a felsorolást folytatni a „számlák” nélküli költségekről. Köszönöm válaszukat.
Szocho őstermelőnél
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Főállású őstermelő kötelezett-e szociális hozzájárulás fizetésére, amennyiben 2017. évi bevétele 1 000 000 forint volt?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
