Tisztelt Szakértők! Abban szeretném a tanácsukat kérni, ha főállású társas vállalkozó betegállományban van, van-e lehetősége táppénzt igényelni? Járulékfizetésének eleget tesz a garantált bérminimumot alapul véve, de jövedelmet nem vesz ki, csak a járulékot fizeti. Még egy kérdés, hogy betegszabadsággal itt kell-e számolni? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk alkalmazottja 2016 októberében kórházba került súlyos szívbetegséggel, december óta folyamatosan otthonában folytatja a táppénzes állományát. Októberi kórházi tarózkodása első napjaira figyelembe lett véve a 2016. évi betegszabadsága, most, amikor új évet kezdünk akkor január 1-jétől ismét elkezdődik a 15 napi betegszabadság számítása, vagy folytatódik a táppénze és majd a következő betegségnél kezdődik a betegszabadság számítása? Szeretném megtudni, mi van a betegszabadság számításával, ha a dolgozó ledolgozza az ünnepnapot megelőző szabadnapot az előírt időben, de ő a szabadnapon kórházban van? Ez volt november 1-jén, amikor ledolgoztuk a hétfői október 31-ei napot előre. A betegszabadságot 31-ére kell-e számítani, vagy az szabadnapnak számít, tehát a munkanapra járó betegszabadságnak nem része?
Tisztelt Szakértő! A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 52. § (2)–(6) bekezdéseiben szabályozott a helyettesítési díj megállapíthatóságának kérdésköre, mely szerint a kormánytisztviselőt illetményén felül külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti azokban az esetekben: Nem jár helyettesítési díj, ha - a helyettesítés a kormánytisztviselő munkaköri kötelezettsége, kivéve, ha a helyettesítésre azért van szükség, mert a helyettesítésre okot adó munkakör nincs betöltve, feltéve, ha a helyettesítés időtartama a harminc napot meghaladja, illetve - a helyettesítés rendes szabadság miatt szükséges. A Kttv. 52. § (4) bekezdésének alkalmazása szempontjából tartós távollétnek minősül, ha a kormánytisztviselő – az évi rendes szabadságon vagy a tanulmányi célú mentesítésen túl – a feladatai ellátásában 30 napot meghaladó időtartamban akadályoztatva van, így különösen: - a keresőképtelenséget okozó betegség 30 napot meghaladó időtartama, - a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság stb. A kormánytisztviselőt a 144. § (3) bekezdése alapján illetmény illeti meg a) a szabadság, b) 79. § c)–g) és i) pontjaiban meghatározott esetekben, d) a munkaszüneti nap miatt kiesett időre. (4) Az illetmény 70%-a jár a betegszabadság tartamára Fentiekre tekintettel a betegszabadság idejére a helyettesítési díj kifizetésekor is a 144. § alapján szükséges eljárni?
Tisztelt Szakértő! Egy dolgozó 2016 decemberétől 2017-ben jelenleg is folyamatosan betegállományban van. Évi 15 nap betegszabadságát decemberben pont kimerítette. Kérdésem, hogy 2017 januárjában újrakezdődik-e a 15 nap betegszabadsága, vagy a decemberi 15 nap betegszabadság letelte után januárban már táppénz jár neki. Azaz, hogyan kell eljárni, ha a betegállomány egyik évről a másikra átnyúlik? Tisztelettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Betegszabadság és szülés előtt a csed alatt adható a cafeteria keretében a készpénz, illetve a SZÉP kártya? Válaszát köszönöm!
Kolléganőm felmondott a két ünnep között, 2016. 12. 22-én. Közölte, hogy a munkában töltött utolsó napja 2017. 01. 16 + 4 nap szabadság (idei arányos + a tavalyi). 2017. 01. 10-én bejelentette, hogy megbetegedett. Kérdésem az, hogy ilyen esetben időarányosan vagy a teljes betegség idejére el kell számolnom a betegszabadságot?
Ha a munkavállaló december 16-ától betegszabadságát tölti, 2017 évben újra indul a 15 nap betegszabadság és utána jár a táppénz 1 évig? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! A következő problémával fordulok Önökhöz. Munkavállalónk 2016.03.30-án előzetes letartóztatásba került. Munkaviszonyát nem szüntettük meg, a szabadságok kiadása után fizetés nélküli szabadságra vettük. Jelentettük, hogy szünetel a jogviszonya 2016.05.07. óta. December 8-án kiengedték az előzetes letartóztatásból lakhelyelhagyási tilalommal. A lakhely és a munkahely ugyanabban a kerületben található. 2016.12.09-től kiírta az orvos keresőképtelen állományba. A kérdésem az lenne, hogy 15 nap betegszabadság jár neki vagy arányosítani kell, levonva a fizetés nélküli szabadság időtartalmát?Illetve táppénz esetén (kifizetőhely vagyunk) mi lesz majd az irányadó időszak és a táppénz mértéke? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulóknak évente 10 nap betegszabadság jár, gondolom, ez naptári év, nem pedig tanév. Ha valaki nálunk 2016. szeptember elsejével (tanulói jogviszony kezdete) elkezdi a tanulmányait, akkor 2016. évre mennyi betegszabadság jár? Ha a fenti gondolatmenet jó, akkor számításom szerint 3 nap. Kérem, hogy pontosítsa, illetve egészítse ki az információimat a fenti témával kapcsolatban. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. heti 20 órában foglalkoztat munkavállalót, aki rehabilitációs ellátásban részesül. A Rehab. Szakigazgatási Szerv által 2013.07.hónapban meghozott határozat szerint C2 minősítési csoportba tartozik, egészségi állapot mértéke: 47%.(össz.egészségkárosodás: 53%) A határozatban szerepel még: ..."tartós foglalkozási rehabilitációt igényel", .... komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt" Munkabéréből 4+3% egészségbiztosítási járulék, 10% nyugdíjjárulék, 1,5% m.erőpiaci járulék, szja került levonásra. Kérdésem, hogy helyes-e a levonás számfejtése és ha beteg lenne a dolgozó jár-e részére betegszabadság, táppénz? Köszönettel: Reményi Gyné
Tisztelt Szakértő! A segítségét szeretném kérni. Cégünk megtéríti a dolgozók munkába járási költését (cégnévre szóló számla ellenében a MÁV bérlet 86 százalékát). Az egyik munkavállaló megvásárolta adott hóra szóló bérletét. Adott hóban a 22 munkanapból csupán hó elején 5 munkanapot dolgozott, majd 7 napot szabadságon, s 10 napot betegszabadságon töltött. Rákövetkező hónapban is megvette bérletét (hiszen remélte/tük, hogy gyorsan felgyógyul), ott 5 napot betegszabadságon, 10 napot táppénzen töltött, s a hó végén 6 munkanapot tudott jönni dolgozni. Azóta a kérdés napjáig is folyamatosan dolgozik. Belső szabályzatunk, illetve a munkaszerződése arra vonatkozólag nem tér ki, hogy kieső napok esetében hogyan jár a havi bérletjuttatás. Kérdésem: mi a helyes eljárás? A havi bérletkifizetését korrigáljuk és csak a ledolgozott munkanapokra jár neki a bérlet arányos része, vagy mivel a bérlettel elszámolt, arra nem korrekciót végrehajtani? Az adott munkavállalóról utólag kiderült, hogy a 7 nap szabadsága alatt reprodukciós eljáráson esett át. A további betegszabadsága nem ezen eljárásból adódott, hanem egyéb betegség miatt. Ez jelent-e más elbírálást a fenti témában? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Abban az esetben, ha a munkavállaló rendelkezik 1 hónap munkaviszonnyal, adható-e betegszabadság vagy táppénz? Korábbi munkaviszonnyal nem rendelkezik. Amennyiben nem jár betegszabadság vagy táppénz, milyen jogcímen lehet elszámolni a távollét idejét? Várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Sajnos nyugdíj előtt pár évvel egy kollégának eltört a lába, hosszabb ideig nem tud dolgozni, jelenleg már a 15 nap betegszabadságát kimerítette, kérdésem az lenne, hogy ha több hónapig van saját jogú táppénzen, amit régi nevén az OEP fizet, az beleszámít-e a szolgálati időbe? A cég a törvény szerinti 1/3 táppénz hozzájárulást fizeti a dolgozó után a NAV-nak.
Mit tegyen a munkáltató, ha a dolgozó megbetegszik, majd a betegszabadság elteltét követően táppénz helyett szabadság kiadását kéri? Szabadságként vagy keresőképtelen időszakként kell nyilvántartani azt a távolléti időszakot, amikor a munkavállaló – a munkáltató jóváhagyásával – szabadságra ment, azonban ezen időszak alatt beteg lesz?
Teljes munkaidős dolgozónak, ha átmeneti bányászjáradékot is kap, jár-e betegszabadság és táppénz?
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték