Tisztelt Szakértő! Érdeklődni szeretnék, hogy ha egy dolgozó például március 1-jétől szeptember 30-áig áll határozott idejű jogviszonyban, hogyan kell megállapítani helyesen részére az arányos betegszabadságot? Köszönöm szépen válaszát!
Tisztelt Szerkesztő! A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalónak a betegszabadság idejére fizetett díja beszámítható-e a szociális hozzájárulási adó, illetve a kiva alapjánál?
Tisztelt Szakértő! Megbízási jogviszonyban álló, rendszeres, 123 ezer forint havi jövedelemmel rendelkező személy ideiglenesen munkaképtelen lett, de a megbízó nem hajlandó neki fizetni semmit a kieső időre. Ebben az esetben a megbízottnak jár-e betegszabadság vagy táppénz? Üdvözlettel: Szabó Attila
Mind a betegszabadság, mind a táppénz előfeltétele, hogy a dolgozó keresőképtelen legyen. A keresőképtelenség fennállását minden jogviszonyban külön-külön kell megállapítani.
Tisztelt Szakértő! Dolgozónk 2 havi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozik. A szabadságát órában tartjuk nyilván és a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a munkavégzés alól. 2019. 03-04 munkaidő kerete 160ó+160ó=320 óra. 2019. 03. 01-03. 10 között munkarendje szerint ledolgozott: 4x12 órát=48 órát ( 03,04,07,08 napokon). (Munkaidőkeret erre az időszakra az általános munkarend szerint 6 munkanap: 6x8=48 óra) 2019. 03. 11-étől beteg lett, ezért 03. 11-étől 03. 28-áig kiveszi a 10x12óra=120 óra éves betegszabadságát a beosztás szerinti munkanapjain (11-12, 15-16, 19-20, 23-24, 27-28 napokon). (Munkaidőkeret erre az időszakra az általános munkarend szerint 13 munkanap: 13x8=104 óra.) A 2019. 03. 29 - 03. 31. közötti időszakra táppénzes állományba kerül: a három napból 29-30 szabad 31 munkanap, tehát beosztás szerint 1x12óra táppénz. (Munkaidőkeret erre az időszakra az általános munkarend szerint 1 munkanap: 1x8=8 óra.) Dolgozónk egész április hónapban keresőképtelen marad. Kérdésem az, hogy a betegen töltött munkaidő beleszámít-e a munkaidőkeretbe, vagy a munkaidőkeretet csökkenteni kell a távollét idejével? Fenti esetben dolgozónak keletkezett-e túlmunkája? Jól gondolom-e, hogy fenti esetben a munkaidőkeretet csökkenteni kell a távollét tartamának idejével? Vagyis 320 ó- 104 ó betegszabadság – 8 ó táppénz – 160 ó áprilisi táppénz = 48 óra. Tehát 48 óra a két havi munkaidőkerete, melyből ledolgozott 03. 01 - 03. 10. között 48 órát, így nem keletkezett túlórája. Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Dolgozónk 2019.02.17-én kórházban elhalálozott. A betegszabadság 2019. 02. 15-én lejárt (15 nap) 16-a szombat, 17-e vasárnap volt. Kérdésem: ebben az esetben szombatra és vasárnapra jár a táppénz? A kórház csak zárójelentést adott ki. Ez elfogadható betegség igazolására? Válaszát előre is köszönöm szépen. Reményik Anikó
Azzal kapcsolatban szeretnék segítséget kérni, hogy az éven áthúzódó táppénz elszámolását melyik paragrafus egyértelműsíti. Munkavállalónk ugyanis kétségbe vonja, hogy a 2018-ban megkezdett keresőképtelenségét januárban táppénzként kell elszámolnunk. Szerinte január első 15 napjára betegszabadságot kellett volna kapnia, és kéri a pontos törvényi hivatkozást, hogy mi alapján kapott táppénzt. Keresőképtelensége 2018 októberében indult, 8-as kóddal, melyről időközönként megkapjuk a továbbra is keresőképtelenségről szóló orvosi igazolásokat. (2018 novembere óta nem vált keresőképessé egy napra sem.) Az első 15 munkanapra betegszabadság került elszámolásra (mivel 2018-ban teljes éves keretre volt jogosult), azt követően pedig táppénzt állapítottunk meg. Azóta azt számfejtünk részére (a novemberben megállapított táppénzalappal). Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! 1. Munkavállaló munkaviszonyát megszüntettük (hiányzás miatt, eltűnt a munkavállaló), a kilépőpapírjait rendben megküldtük a részére. Azonban a kilépő papírok megküldése után 3 héttel juttatott el hozzánk egy orvosi igazolást. Ebben az esetben kötelesek vagyunk befogadni az orvosi igazolást, és a számfejtést módosítani, és esetleg egy járulékkülönbözet elszámolását kezdeményezni? 2. A munkavállaló munkaviszonyát megszüntettük (szintén eltűnés, hiányzás miatt), azonban a kilépőpapírok megküldése előtt tudomásunkra hozta, hogy beteg, és orvosi igazolással rendelkezik. A munkavállaló többszöri írásbeli felszólításra sem küldte meg az orvosi igazolásait. Ebben az esetben a Mt. szerinti 5 napos kiléptetés mennyire erős? Kötelesek vagyunk megvárni az orvosi igazolás beérkezését, és addig nem adjuk ki a papírokat, és nem fizetjük ki részére a helyes munkabért? Vagy ebben az esetben az 5 napos szabály az erősebb, és a rendelkezésünkre álló okiratok alapján számolunk el egymással? Ha akár hetekkel vagy hónapokkal később küldi meg az orvosi igazolását, szükséges visszamenőleg módosítani a számfejtést? Betegszabadság esetében kevesebb munkabér járna, tehát vissza kellene követelni a munkabért. Mi a teendő? Köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Hallgatói munkaszerződés alapján foglalkoztatunk duális képzésben részesülő egyetemi hallgatót. A szakmai gyakorlatot biztosítjuk részére együttmüködési megállapodás alapján. Díjazásként minden hónapban a minimálbér 65 százalékát fizetjük. Kérdésem az lenne, hogy ha a gyakorlat ideje alatt beteg, jogosult-e betegszabadságra, vagy csak igazolt távollétnek minősül a betegség ideje? Évi 20 nap szabságra jogosult. Kösznöm válaszát.
Többször lehet hallani olyan esetekről, amikor a beteg nem kap keresőképtelenségi igazolást az orvosától, mert táppénzre már nem jogosult, holott továbbra sem tudja ellátni a munkáját ellátni. Cikkünkben részletezzük, mikor és hogyan kell a keresőképtelenséget igazolni – kitérve az idén hatályba lépett új szabályra is –, továbbá bemutatjuk, miként alakul a biztosítási jogviszony a keresőképtelenség alatt.
Tisztelt Szakértő! 2019-től a nyugdíjas dolgozóink tb jogviszonya a munkaviszony szempontjából megszűnt, cégünk a rendelkezések szerint kijelentette őket. Kérdés: ez esetben betegszabadság jár nekik (15 nap/év), vagy mivel tb jogviszonyuk megszűnt, se táppénz, se betegszabadság nem illeti meg őket? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Saját jogú nyugdíjas alkalmazottnak betegsége alatt jár-e betegszabadság 2019. évben? Mértéke: 70%? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Nyugdíjas munkavállaló segédmunkás munkakörben, teljes munkaidőben dolgozik. Havi bére 138 000 forint. A távollétei az alábbiak szerint alakultak: – Betegszabadság 12.01.-12.13. – Igazolt távollét 12.14.-12.21. – Fizetett munkaszüneti nap 12.25.-12.26. – Rendes szabadság 12.27.-12.28. Az lenne a kérdésem, hogy mekkora a szociális hozzájárulási adó összege a szakképzettséget nem igénylő munkakör miatti kedvezmény figyelembe vételét követően? Lehetséges, hogy csak a munkaszüneti napra és a fizetett szabadság juttatására lehet a kedvezményt érvényesíteni, a betegszabadságra kifizetett bér összegére pedig nem? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az, hogy annak a munkavállalónak, aki december 9-étől kórházban van, és megelőzően még nem vett igénybe betegszabadságot, december 25-26-ára is betegszabadságot számolok el? Köszönettel: Urbán Vera
Munkavállaló decemberben kimeríti a 15 munkanap betegszabadságot, kb. várhatóan februárig folyamatosan betegállományban lesz. Újrakezdődik-e a 15 munkanap betegszabadság folyamatos, előző évben kezdődött táppénz esetén?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték