Tisztelt Szakértő! A számviteli törvény 154/A §-a alapján a fióktelep a külföldi székhelyű vállalkozás beszámolóját köteles letétbe helyezni és közzétenni. Segítségét kérném külföldi székhelyű vállalkozás beszámolóját milyen módon, illetve milyen nyomtatványon tudja a magyarországi fióktelep közzétenni. Segítségét előre is köszönöm.
A gazdasági társaságnak külföldön fióktelepe létesült. Hogyan kell ezen fióktelep teljesítményeit a magyar beszámolóban megjeleníteni? Milyen számviteli és adózási szabályokkal kell dolgozni, ha Németországban létesült a társaság fióktelepe? (A társaság áfaalany, és a társasági adó hatálya alá tartozik.) Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A gazdasági társaság tulajdonosai a 2015. évről készült beszámolót elfogadó taggyűlésen nem tudtak dönteni a beszámolóról, így az adózott eredmény felhasználásról sem született döntés. A tulajdonosok döntése szerint egy könyvvizsgálóval felülvizsgáltatják a 2015. évi beszámolót, és ezen jelentés után újból napirendre tűzik a beszámoló elfogadását, az adózott eredményről történő döntést. Kérdésem az, hogy ha ezen eljárás elhúzódik, illetve a tagok nem tudnak dönteni a beszámolóról, akkor a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségét a társaság ügyvezetése miként tudja megoldani? Az adóhatósági ellenőrzésnek milyen kimenetei lehetnek, ha a tulajdonosi vita a beszámoló elfogadását véglegesen lehetetlenné teszi? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az Szt. 135. § (6) bekezdése alapján nem kell az előtársasági időszakról külön beszámolót készíteni, ha ezen időszak alatt a vállalkozó vállalkozási tevékenységét nem kezdte meg. Cégünknél a cégjegyzékbe történő bejegyzés napjáig az ügyvezető és cégvezető részére történt jövedelem-kifizetés, illetve egy fő könyvelő munkaviszonyban történő felvétele történt. Ez már a vállalkozási tevékenység megkezdésének számít, és emiatt kell előtársasági beszámolót készíteni? Válaszát köszönöm!
Egyszeres könyvvitelt vezető MRP szervezet (régi, nem a javadalmazási MRP) egyszerűsített mérleg- és eredménylevezetését kell-e valahol letétbe helyezni vagy közzétenni? Ha igen, akkor hová és hogyan?
Közeledik a civil szervezetek éves beszámolásának beküldési határideje. Összefoglaltuk, hogy az egyes szervezetekre milyen előírások vonatkoznak, továbbá hogy milyen új előírásokra kell ügyelni.
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérném, hogy mi a teendő a beszámolóval kapcsolatban, ha a tag január 4-én elhunyt, de hagyatéki tárgyalás még nem volt? Így hivatalos örökösök még nincsenek. Beadhatom a beszámolót? Ki lesz a beszámoló aláírására jogosult? Köszönöm.
Kft. saját tőkéje a jegyzett tőke alá csökkent; bt. beltagja elhunyt, és nem tudja aláríni a beszámolót, mi a teendő? – kérdezték olvasóink. dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó szakértőnk válaszolt.
Egy bel- és egy kültaggal működő bt. beltagja ez év januárjában elhunyt. Új beltag nem lépett be a bt.-be. Jogosult-e ebben az esetben a kültag a beszámoló elfogadására, valamint annak aláírására? A beszámolót mérlegképes könyvelő készítette.
Tisztelt Szakértő! 2015. évben kiválással alakult társaság mentesülhet-e a jövedelem-(nyereség)minimum kötelezettség alól a taotörvény 6. § (6) pontja szerint? Mi lesz a kiválással alakult társaság legelső beszámolójának a nyitó dátuma: a bejegyzésének vagy a társasági szerződés aláírásának a dátuma? Köszönettel.
Mikor kötelezett egy cég könyvvizsgálatra a 2015. évi, és majd a 2016. évi beszámolóra vonatkozóan?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy milyen jogszerű okkal/indokkal lehet egy tagnak visszautasítani (nem elfogadni) az egyébként szabályszerűen összeállított, könyvvizsgált beszámolót a tagok gyűlésén?
Tisztelt Szakértő! Egyesületünket 2015. október 14-én alapítottuk. Az ügyvéd úr kifelejtette az adószámigénylő lapot a kérelemből, így több levélváltás után 2016. január 7-én szerezte meg egyesületünk az adószámot. Nem tudom, hogyan kell beadni a beszámolónkat a tavalyi évre. 2015. 10. 14. - 2016. 01. 06. lenne az első beszámolónk üzleti éve? És innentől fogva pedig 2016. 01. 07. - 2016. 12. 31-ig lesz a következő beszámoló? Naplófőkönyvet vezetünk 2016 februárja óta, mert ténylegesen akkor kezdtük meg a tevékenységünket, közhasznúak nem vagyunk. A Pk.-141-es beszámoló sémát adnánk be nullásan. Beadhatom én, mint elnök az ügyfélkapumon keresztül? Vagy papíralapon kell? Mivel adószámunk csak 2016.01.07-én lett, tudunk beadni a tavalyi évre vonatkozóan TAONY nyomtatványt? Vagy azt nem kell benyújtanunk május 31-éig? Valamint az egyesületünk polgárőrségként üzemel. Saját autónk még nincs, de a szolgálatot az egyesületi tagok ellátják saját személygépjárműveikkel és az egyesület szeretné nekik kifizetni a járőrözés során felhasznált üzemanyag költségét, és szeretné az autók mágneses matricáinak, valamint a fényhíd, sziréna költségeit is elszámolni. Erre van valamilyen lehetőség? Hogyan járhatunk el helyesen? Tisztelettel köszönöm a segítségét!
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem 2015. 12. 21-én módosította a alapító okiratát, melyben megemelte a kft. tőkéjét 500 ezer forintról 3 millióra. A pénzt be is fizette még decemberben a bankszámlára törzstőke-befizetés címén. A cégbíróság viszont csak 2016. 01. 05-én hajtotta végre a bejegyzést. Hogyan kell szerepeltetni ezt a mérlegben? A jegyzett tőke értéke mennyi lesz a 2015. beszámolóban? És a jegyzett, de be nem fizetett tőke értéke? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Adott az alábbi helyzet: kft. és zrt. kapcsolt vállalkozások. Zrt. a kft. részére térítés nélkül pénzeszközt ad át, erről szerződés is készült, amelyben szabályozva van az, hogy az átvevő kft. értesíti a NAV-ot (Itv. 11. § (2) és 91. § (2) értelmében) arról, hogy a tranzakció illetékmentes (Itv. 17. § (1) n), így nem keletkezik illetékfizetési kötelezettsége. Az átadást a zrt.-nél rendkívüli ráfordításként kell elszámolni ugyan, de mivel a kft. nyilatkozik (Tao. tv. 3. sz. melléklet A/13.) zrt. felé, hogy az érintett adóévben az eredménye a juttatás nélkül sem lesz negatív, majd a beszámoló-készítést követően ugyanerről nyilatkozik, így a juttatás nem lesz adóalap-növelő tétel a zrt.-nél. Mivel a véglegesen átadott pénzeszköz szokásos piaci ára és annak ellenértéke sem értelmezhető, így dokumentációs kötelezettség nincs. Megítélésük szerint a vállalkozások kapcsolt jellegére tekintettel minősítheti az adóhatóság az ügyletet jogszerűtlennek vagy semmisnek? Okoz bármilyen különbséget az, hogy kapcsolt vállalkozások között jön létre az ügylet ahhoz képest, mint, ha nem kapcsolt vállalkozások között jönne létre? Válaszukat köszönöm.
Horváthné Szabó Beáta
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték