Tisztelt Szerkesztőség! Alapítvány megszüntetésével kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Mi a teendőnk, kinek kell bejelenteni, milyen bevallásokat kell elkészíteni, mik a határidők? Mi a teendője az alapítványnak és a könyvelőnek? Hova kell bejelenteni a megszűnést? Mivel még ilyen esettel nem találkoztunk, nem tudjuk, ilyenkor mi is a teendőnk. Segítségüket köszönjük. Üdv.
A tavalyi év végén volt nap, amikor négyesével jelentek meg a közlönyök, számos rendeletet módosítva. Ezek közül most a mikrogazdálkodói beszámoló új szabályait ismertetjük.
Előfordul, hogy az új könyvelő fedezi fel az elődje által elkészített mérleg, főkönyvi kivonat hibáját. Sőt, az is megeshet, hogy a szóban forgó beszámolóra a cégbíróságnak nem is lett volna szüksége. Mit tehet ilyenkor a könyvelő?
Továbbra is kellene magyar számvitel szerinti nyilvántartásokat és beszámolókat készíteniük az IFRS-re áttérőknek. Táblázatokban foglaltuk össze a két módszer közötti eltéréseket.
Megszüntetve megőrződik a helyi iparűzési adó alapjának mostani számítása egy darabig még azoknál a cégeknél is, amelyek áttérnek az IFRS szerinti beszámoló készítésére. Ráadásul egy átmeneti szabály miatt anyagilag is rosszabbul járhatnak.
Végelszámolás alatt álló cégnél mi a teendő a beszámoló zárása előtt? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia, okleveles adószakértő, mérlegképes könyvelő válaszolt.
A futamidőtől, a vállalkozások közti kapcsolattól is függ a tagi kölcsön megjelenítése a beszámolóban. Bemutatjuk azt is, hogy a tagi kölcsön különböző helyzetekben miként módosítja a társasági adó alapját.
Ha a kft. év végén december 31-ei időponttal áll át az euróban való könyvvezetésre, a szokásos adóbevallásokon kívül melyek ebben az időpontban esedékesek, milyen rendkívüli adóbevallást kell tennie a Tao bevalláson kívül (például járulék, áfa stb.)? Hogyan kell teljesíteni, milyen tartalommal és milyen devizában a "devizára áttérés" ok-kal megjelölt beszámolót, azon kívül hogy a szokásos éves beszámolót közzé teszi?
Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz: Ügyfelünk, egy áfaalany gazdasági társaság (kft.) az ügyvezető tulajdonos (magánszemély) tulajdonában levő tanyát felújította. A használat szívességi használattal történt. A kft nem fizetett a használatért. Az épületen jelentős felújítás történt, amely még nem fejeződött be, és termelési célú tárgyi eszközöket, továbbá fűnyíró traktort is beszereztek. Az ingatlant falusi turizmusként is szeretnék működtetni a későbbiekben. Az ingyenes használat elfogadható-e ez esetben? A beruházási költségek elszámolhatók-e, a beruházás áfája levonásba helyezhető? Mi lenne a helyes megoldás? A beruházás már az előző adóévben elkezdődött, és a 2014. évi beszámolót, bevallást már benyújtottuk.
A kiegészítő mellékletben tévesen került feltüntetésre a mérlegképes könyvelő neve és regisztrációs száma. A beszámoló beküldésre került. Hogyan lehet visszavonni, illetve módosítani a kiegészítő mellékletet? A beszámoló egyéb adatai helyesek. Köszönettel: Szűcsné Urbán Ágnes
Tisztelt Szakértő! Kérem sürgős válaszát az alábbi kérdésre: Közhasznú egyesület elvesztette közhasznúságát 2014. 06.15-én. Ő milyen beszámolót készít, közhasznút vagy normál beszámolót, vagy mindkettőt (adott időszakra közhasznút, a megszűnés utáni időszakról normál)? Köszönöm válaszát!
A mérleg forduló napja és a mérlegkészítés napja kozött székhelyváltozás, adószámban területi illetékességi változás következett be. Kérdés: a fordulónapi adatokkal, vagy a megváltozott adatokkal kell közzétenni a beszámolót?
Tisztelt Szakértő! Társasági adóbevallás készítésénél merült fel az a kérdés bennünk, hogy még a mai napig érvényben van az a törvény, ami kötelezően előírja a devizás tételek értékelését? Gondolok itt arra, hogy a 2014. 12. 31-ei nappal a devizás követelések, devizás bankszámlák stb. ténylegesen nyilvántartott értékét a 12. 31-ei árfolyamon kell a könyvekben nyilvántartanunk, illetve a beszámolóban beállítanunk? Vagy ez már nem hatályos? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az, hogy az idei évtől lépett életbe a törvény, hogy az ügyvédi irodáknak is közzé kell tenniük a beszámolójukat, az azt jelenti, hogy már a 2014. évi beszámolót is, vagy csak a 2015. évi beszámolóra érvényes elsőként a szabály?
Tisztelt Szakértő! A bt. egyetlen beltagja elhunyt, egyetlen kültagja súlyos beteg, már cselekvőképtelen. Amíg a hagyatéki tárgyalás nem történik meg, addig az örökösöknek sincs joguk a társaság beszámolóját közzétenni, adóbevallását beküldeni. Hogyan lehetne mind a NAV, mind a cégbíróság felé beküldeni a bevallásokat, beszámolókat, ha jelenleg senkinek sincs hozzá érvényes ügyfélkapuja? Ilyenkor hogyan történik a beszámoló elfogadása? Csak a hagyatéki tárgyalás után az örökösök tehetik ezt meg, vagy jóváhagyás nélkül kell majd beküldeni az örökösök ügyfélkapujával? Természetesen az örökösök átveszik a tulajdonrészt majd a hagyatékiban...
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték