394 találat a(z) büntetőjog cimkére

BH 1989.9.347 Jogszabályok és jogi tartalmak

A városi bíróság végzésében megállapította, hogy a terhelt elkövette a devizagazdálkodás megsértésének vétségét, ezért őt 1 évi időtartamra próbára bocsátotta, kötelezte 8480 forint elkobzás alá eső érték megfizetésére, végül - a vádindítványban foglaltakkal egyezően - a vámhivatalnál őrzött vámáruk lefoglalását megszüntette, és azokat a terhelt részére kiadta, egyszersmind azonban a kiadásra vonatkozó rendelkezést visszatartotta az elkobzás alá eső érték megfizetéséig.
A megállapított tényá...

BH 1989.8.325 Jogszabályok és jogi tartalmak

A legfőbb ügyész a békési "V" Mgtsz ellen 2 280 782 Ft bírságalap figyelembevételével gazdasági bírság kiszabását indítványozta, mert az eljárás alá vont engedély nélküli tevékenységgel és fiktív számlák kiállításával ilyen összegű jogtalan bevételre tett szert.
Az eljárás alá vont nem vitatta, hogy a szegedi építőipari ágazata a gazdasági bírság kiszabása iránti indítvány alapjául szolgáló cselekményt elkövette. Azzal védekezett, hogy a cselekményekből a szövetkezetnek nem keletkezett haszn...

BH 1989.8.305 Jogszabályok és jogi tartalmak

A kerületi bíróság a tárgyi eljárás során hozott végzésével az I. r. és a II. r. érdekeltektől a vámhatóság által lefoglalt és a vámáruraktárban őrzött 22 db szovjet gyártmányú kéttárcsás villanyköszörűgép tekintetében a lefoglalást megszüntette és 11 darabot az I. r., míg 11 db-ot a II. r. érdekelt részére kiadni rendelt.
A megállapított tényállás lényege a következő.
Az ügyészség határozatával az I. r. és a II. r. érdekeltekkel szemben a Btk. 312. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti c...

BH 1989.6.221 A vámjogi rendelkezések szerint ki nem adható vámáru esetében a méltányosságból legfeljebb a vámeljárás lefolytatását rendelheti el [Btk. 312. § (1) bek. a) pont, 314. § (3) és (5) bek., 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM sz. r. 2. sz. mell. (Utasforg. Vámtarifa) 4. és 5. pont] Jogszabályok és jogi tartalmak

Az elsőfokú bíróság a tárgyalás mellőzésével hozott végzést hatályban fenntartva az érdekelttől a 120 000 forint értékű multifunkciós memóriabővítő kártyát elkobozta. Az ügyész a csempészet vétsége miatt indult eljárást megrovás alkalmazása mellett megszüntette.
E végzés ellen az érdekelt és jogi képviselője fellebbezett az elkobzás mellőzése végett.
A másodfokú bíróság az érdekelt fellebbezését az alábbiak szerint alaposnak találta.
Az ügyben eljárt ügyész a vámáru kiadását és az érdekelt...

BH 1989.4.142 Jogszabályok és jogi tartalmak

A kerületi bíróság a külföldi állampolgárságú vádlott bűnösségét jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett devizagazdálkodás megsértésének bűntettében állapította meg, ezért 230 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egy napi tétel összegét 100 forintban állapította meg.
Az eljárás során lefoglalt 283 900 forintból 14 000 forintot a vádlott élettársának kiadni, míg a fennmaradó 269 900 forintot elkobozni rendelte, a külföldi fizetőeszközök közül 277 USD-t és 270 CHT-t elkobozta, míg a 8400 ...

BH 1989.3.93 Jogszabályok és jogi tartalmak

A városi bíróság a terheltet devizagazdálkodás megsértésének bűntette, magánokirat-hamisítás vétsége és csempészet vétsége miatt halmazati büntetésül 120 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. Az egy napi tételre eső összeget 80 forintban határozta meg, egyben a bűnjelként lefoglalt képmagnót elkobozta, és azt a vámhivatal rendelkezésére bocsátotta azzal, hogy a terhelt által kifizetett 6750 forint vámot részére vissza kell téríteni.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A terhelt Bécsb...

BH 1989.1.8 Jogszabályok és jogi tartalmak

A városi bíróság, illetve a megyei bíróság az I. r. és a II. r. terheltek bűnösségét társtettesként elkövetett adócsalás bűntettében állapította meg, és ezért az I. r. és a II. r. terhelteket büntetéssel sújtotta.
A megállapított tényállás lényege a következő.
Az I. r. terhelt a társasház építőközösségének közös képviselője, míg házastársa - a II. r. terhelt - annak a társadalombiztosítási ügyeit intézte. A terheltek a kiadások csökkentése érdekében az építkezésen dolgozó alkalmi munkások e...

53/1983. (XII. 10.) PM rendelet Jogszabályok és jogi tartalmak

BH 1981.3.86 Jogszabályok és jogi tartalmak

A járásbíróság a terheltet bűnösnek mondotta ki 2 rb. folytatólagosan kisebb kárt okozó csalás vétségében és magánokirathamisítás vétségében, ezért halmazati főbüntetésül 5 hónapi szabadságvesztésre, továbbá 4000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A terhelt mint a VOLÁN Vállalat gépkocsivezetője a vállalat tehergépkocsijával árut szállított a FŰSZÉRT Vállalat boltjai részé...

4/1980. (VI. 24.) EüM-BM együttes rendelet Jogszabályok és jogi tartalmak

BH 1979.12.401 Jogszabályok és jogi tartalmak

A járásbíróság az I. r. terheltet vámbűntett miatt 3 hónapi - a végrehajtás tekintetében 1 évi próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztésre ítélte, s a tőle lefoglalt vámárukból a 230 gramm súlyú, 80 500 forint értékű aranytárgyat elkobozta, míg a 131,5 gramm súlyú, 46 025 forint értékű összecsomózott arany nyakláncot és arany függelékeket az I. r. terhelt részére kiadni rendelte.
A megállapított tényállás szerint az I. r. és a II. r. terheltek együtt utaztak az olaszországi Triesztb...

T/... számú törvényerejű rendelet javaslata indokolással - a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról Jogszabályok és jogi tartalmak

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) - amint ez általánosan követett jogalkotói gyakorlat - nem rendelkezik hatálybalépésének időpontjáról és az ezzel egyidejűleg hatályukat vesztő jogszabályokról, valamint arról sem, hogy rendelkezései a hatálybalépés előtt keletkezett, illetőleg a folyamatban levő ügyekben mennyire irányadóak. Ennek megállapítása külön jogszabály feladata. A tervezet ennek megfelelően
a) rendelkezik a Btk. hatálybalépésének időpontjáról, a hatályuka...

1979. évi 5. törvényerejű rendelet Jogszabályok és jogi tartalmak

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 1979. július hó 1. napján lép hatályba.

Az (1) bekezdés nem érinti az 1947. évi XVIII. törvénnyel becikkelyezett párizsi békeszerződés 6. cikke a) pontjának a háborús bűnök, valamint a béke vagy az emberiesség ellen elkövetett bűnök elkövetőinek kiadására vonatkozó rendelkezését.
Ha valamely jogszabály a 2. § (1) bekezdésében hatályon kívül helyezett jogszabályra, illetve rendelkezésre utal, ehelyett a Btk., vagy...

T/... számú törvényjavaslat indokolással - a Büntető Törvénykönyvről Jogszabályok és jogi tartalmak

A Büntető Törvénykönyv a bűnözés elleni küzdelem alapvető jogi eszköze. Meghatározza a bűncselekményeket és az elkövetőikkel szemben alkalmazható büntetéseket és intézkedéseket.
1. Magyarországon száz éve van büntető törvénykönyv.
Az 1873. évi V. törvénycikkel elfogadót első magyar büntető törvénykönyv magán viselte a liberálkapitalizmus jogalkotásának és a korabeli büntetőjogi felfogásnak minden jegyét. Fő célkitűzése természetesen a kapitalista állami, társadalmi és gazdasági rend védelme...

1/1968. (V. 12.) BM-EüM együttes rendelet Jogszabályok és jogi tartalmak