1125 találat a(z) bírság cimkére

Cikk

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 108 millió forintra bírságolta az Uniqa Biztosító Zrt.-t a nem megfelelő állománykezelés, a gyenge belső kontrollrendszer és egyéb hiányosságok miatt – közölte a jegybank, hozzátéve, hogy a hiányosságok alapvetően nem érintik a biztosító jövőbeni megbízható működését.

Cikk

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 29,5 millió forint bírságot szabott ki az Equilor befektetési szolgáltatóra a belső működés szabályozottságának hiányosságai, az informatikai területen feltárt problémák, valamint a pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással szembeni gyenge védelmi rendszer miatt – közölte a jegybank.

Cikk

Egy peren kívüli egyezség keretében 170 millió dollár (50 milliárd forint) pénzbírságot kell fizetnie a Google-nak, mert a tulajdonában lévő YouTube videómegosztó portál állítólag gyerekek személyes adatait gyűjtötte reklám célokra szüleik belegyezése nélkül – közölte szerdán az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC).

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy autókereskedő cég személygépkocsik bérbe adásával is foglalkozik. A bérleti szerződés alapján a bérbe vevőt terhelő, de a bérbe adó nevére érkezett bírságokat a cég minden esetben átszámlázza a bérbe vevő vállalkozásnak vagy magánszemélynek. Kérdésünk: a bérbe adó cégnél a nevére szóló (de minden esetben szerződés alapján továbbszámlázott) hatósági bírságot lehet-e átmenő tételként 36-os számlacsoportba könyvelni, vagy kötelező egyéb ráfordításként kezelni? (A bevételi oldala ennek megfelelően K36 vagy egyéb bevétel.) Ha egyéb ráfordításként számoljuk el, adóalapot növel a Tao. előírásai szerint, noha megtéríti a bérbevevő a bírságokat. Van-e különbség a számviteli elszámolásban, az adóalap megállapításában, ha cégautó után kivetett bírságot téríttet meg a vállalkozás a saját dolgozójával, vagy a bérbe adott autó után megfizetett bírságot hárítja át a bérbe vevőre? Válaszát tisztelettel megköszönöm: B. Ilona

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérném a segítségét. A kft. egyszerűsített foglalkoztatási formával, méghozzá alkalmi munkával is foglalkoztat munkavállalókat. A kérdésem az lenne, ha a kft. – tévesen – harmadik országbeli munkavállalót foglalkoztat alkalmi munkával, vagy akkor foglalkoztat alkalmi munkavállalót, amikor a meghatározott adónemben (például szociális hozzájárulási adó) való köztartozásai meghaladták a 300 ezer forintot, és ezt utólag nem teljesíti az adóhatóságnál, akkor esetleges ellenőrzés során a különbözetként megállapított adó-, járulékterhek és bírság mellett azért is megbírságolható, mert be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatott? Vagy az utóbbit nem lehet megállapítani, mivel a munkavállaló be volt jelentve, csak téves “jogviszonyra”? Segítségét előre is köszönöm!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Több munkakör rögzítése szerződésben

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Vagyoni hozzájárulás mezőgazdasági szövetkezet részére

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 január
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink