Reklámadó: uniós jogot sért a magyar bírságrendszer, de az adóztatás nem Cikk
Összeegyeztethetetlen az uniós joggal a magyar reklámadóhoz kapcsolódó szankciórendszer – állapította meg az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága a Google ügyében.
Összeegyeztethetetlen az uniós joggal a magyar reklámadóhoz kapcsolódó szankciórendszer – állapította meg az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága a Google ügyében.
Ahogyan távolodunk időben a GDPR alkalmazhatóvá válásától, úgy jelennek meg növekvő számban a tagállami hatóságok bírság szankciót is tartalmazó döntései. Ezeknek a döntéseknek az ismerete nem csupán a bírság mértéke szempontjából fontos iránymutatás, arra is figyelni kell, hogy a hatóságok mely szempontrendszer alapján vizsgálták az adatkezelők nemmegfelelését. Az alábbiakban egy marketingcélú adatkezeléssel összefüggő bírsághatározat kerül bemutatásra, amely az adott vállalkozásnak milliárdjaiba került.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a napokban közzétett tájékoztatója alapján a Hivatal mostantól fokozottabban figyel arra, ha a reklámokban gyerekeket közvetlenül a reklámozott áru megvételére buzdítják. Ebben az esetben ugyanis a felelős reklámozó, illetve reklám-és médiaügynökség milliós bírságra számíthat – hívja fel erre a figyelmet a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk eszközhasználati szabályzatában rögzítve van, hogy a céges gépkocsikat terhelő közlekedési bírságokat a társaság megfizeti a hatóságnak, de az autót vezető, a szabálysértést elkövető dolgozó kártérítési felelősséggel tartozik a társaság felé a bírság erejéig. A kifizetett bírságokat a társaság ezért kiszámlázza a dolgozónak, és annak értékét a következő munkabérből levonja. A társaság által megfizetett, valamint a továbbterhelt tétel adójogi megítélésével kapcsolatban is több kérdés felmerül: 1. Meg kell-e növelni a taoalapot a bírság összegével (feltételezve, hogy az jogerős határozaton alapul)? Helyes-e egyéb ráfordításként könyvelni a bírságot, a továbbterhelést pedig egyéb bevételként? Vagy az lenne a helyes, ha dolgozókkal szembeni követelésként könyvelnénk a kifizetett bírságot, amit a munkabérből történő levonás majd kiegyenlít? Köszönettel.
Több ezer faanyag-kereskedelmi ellenőrzést hajtottak végre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) erdészeti szakemberei az elmúlt három évben, amelyek nyomán 157 millió forint volt a kirótt bírság és az elkobzott bevétel együttes értéke, s összesen háromezer köbméter illegálisan kitermelt faanyagot foglaltak le – közölte Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára mai sajtótájékoztatóján.
A nem élelmiszert értékesítő, egyéb automata berendezések bejelentésének ellenőrzésekor azt tapasztalták az adóellenőrök, hogy az automatákat üzemeltető adózók jelentős része nem tünteti fel a regisztrációs számot a berendezéseken – hívja fel a figyelmet honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Rövid időn belül két olyan teherautó-sofőrt is tetten értek a NAV munkatársai Gyula közelében, akik a menetíró készüléket kijátszva próbálták pihenés nélkül elérni úti céljukat, olvasható a NAV oldalán.
Meghaladta a 140 millió forintot a Magyarországon működő cégekre kiszabott GDPR bírságok együttes összege. Leggyakrabban a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvet sértik meg a vállalatok. Az EY tapasztalata szerint a legtöbb szervezet a mai napig késik a GDPR-megfeleléshez szükséges IT-fejlesztések befejezésével, amivel további bírságokat kockáztatnak.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai egy szerb autó ellenőrzésekor 1403 doboz adózatlan cigarettát találtak Röszkén.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 350 millió forintra bírságolta a Magyar Telekomot, az összeg azonban csökkenthető a fogyasztóknak nyújtott kompenzációval. A Magyar Telekom közölte, hogy a döntést jogorvoslattal nem támadta meg, a megállapított jogsértést azonban nem ismeri el, az eljárásban felajánlásokat tett az érintett fogyasztók kompenzálására.
Rekordot döntött a MÁV bliccelésből származó bevétele 2019-ben: 103 millió forintot fizettek be a jegy nélkül utazók – közölte a vasúttársaság.
Az MNB 5 millió forint bírságot szabott ki a 4iG Nyrt.-re a bennfentesek jegyzékének jogsértő módon történő összeállítása miatt, s kötelezte e kibocsátót a jogszerű bennfentes jegyzék megküldésére. A Magyar Telekom Nyrt.-vel szemben pedig a bennfentes információ közzétételének késleltetésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt hozott intézkedést az MNB.
Másfél éve vált alkalmazhatóvá az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR), mégsem veszik ezt a vállalkozások kellően komolyan. Ennek következtében a tagállamokban növekvő mértékű bírságokkal találkozunk. Míg kezdetben a bírságok mértéke néhány kirívó esetet leszámítva alacsony volt, ma már jellemzően több tízmillió forintnak megfelelő összegre rúgnak az „egyszerű” vállalkozásokra kiszabott büntetések. Különösképpen bírságnövelő tényező, amikor a jogsértő vállalkozás „érzékeny” adatok kezelése során hibázik. Lássuk a legfrissebb döntéseket (a bírságokat forintban kifejezve, kerekítve mutatjuk)!
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy számos, képalkotó diagnosztikai termékeket (azaz, MRI-, CT- és röntgenberendezéseket) gyártó és forgalmazó vállalkozás tanúsított jogsértő magatartást az „Egészségügyi eszközök energia-megtakarítást célzó beszerzésének támogatása” elnevezésű EU-s pályázathoz kapcsolódó közbeszerzési eljárásokban. A GVH a cégekre összesen több mint 1,6 milliárd forintnyi bírságot szabott ki.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz jelentős számban érkeznek incidensbejelentések. A felfedett incidensek nagy része emberi mulasztáshoz kapcsolódik. Gyakran nem csupán a munkavállaló mulaszt, hanem a munkáltató (adatkezelő) is: nem jelenti be időben, nem vizsgálja ki megfelelően vagy nem orvosolja megfelelően az adatvédelmi incidenst. Nézzük, mit és hogyan kellene tenni!
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől