Ha a munkáltató a teljes felmondási időre felmenti a munkavégzés alól a munkavállalót, akkor is a felmondási idő végével szűnik meg a munkaviszony? Vagy az utolsó munkában töltött nappal? Ha 07.31-én mond fel, akkor aznap kifizetheti a teljes felmentési időre járó bért is rögtön a munkáltató? Ezt augusztusi távolléti díjként számfejthetem 07.31-én? Köszönöm!
A magyar kkv-szektorban nem ritka, hogy egy vállalkozás (egyik, tipikusan többségi) tulajdonosa a tagság mellett ügyvezető is a cégben, sőt, a járulékterhek racionalizálása végett munkaviszonyban is áll a társasággal. Az ilyen vállalkozások sincsenek kizárva a kisvállalati adó választásának lehetőségéből, amennyiben a belépési és bent maradási feltételeket teljesítik. És az ilyen „céges mindenes” vállalkozók is elérhetik a nyugdíjkorhatárt.
Kevés a bádogos Magyarországon, sokan vállalnak külföldön munkát, a szakmai szervezet szerint pedig csak jelentős béremeléssel, 600 ezer forint körüli havi átlag nettóval lehetne a szakembereket Magyarországon tartani.
Tisztelt Szakértő! A nők kedvezményes nyugdíjba vonulásánál például a 6 órás munkaviszony ugyanolyan idővel jár, mintha 8 órás munkaviszonya lenne, természetesen a 6 órás munkaviszony bére eléri a minimálbér összegét. S ha valaki 6 órás munkaviszonyos 195 000 forint bruttó bérrel, s mellette katás egyéni vállalkozó, ahol fizeti az 50 000 forint katát, akkor mi lesz neki a nyugdíjalap? A 195 000 forint + 98 500 forint? És az évei hogy alakulnak 1 év egy évnek felel meg?
Bár sokszor hivatkozunk arra, hogy milyen nagy ütemben nőnek a magyar bérek, uniós összehasonlításban visszaestünk – írja az mfor.hu cikkére hivatkozva hvg.hu.
Tisztelt Szakértő! Szeretnénk egy volt munkavállalónak kifizetni egy nagyobb összeget (támogatásként, tűzeset miatt). Ezt feltételezem bérként kell leadózni. Ilyen esetben egyszerűen bérszámfejtésen keresztül kell megtenni? Levonhatjuk az összes adóterhet és ki kell állítani az igazolást a bevalláshoz, vagy ennél bonyolultabb az eljárás? Köszönöm előre is válaszukat.
A tanév befejezését követően sok diák vállal munkát, ezért érdemes áttekinteni a legfontosabb tudnivalókat. Ismertetjük a bérezésre és az egyes foglalkoztatási formákra (munkaviszony, megbízás, egyszerűsített foglalkoztatás, iskolaszövetkezet) vonatkozó adózási előírásokat.
A magyarországi munkaadók kevesebb munkabért fizetnek, mint amennyit a termelékenység alapján adhatnának – mondta a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerdán Budapesten, a Friedrich Ebert Alapítvány rendezvényén.
PSZ ősztől akciósorozatot indít, mert az eddigi tárgyalások nem vezettek eredményre.
Az apák kevesebb mint fele él a számukra biztosított gyermekgondozási szabadsággal gyermeke születése után – állapította meg egy szerdán publikált globális jelentés, amely arra is rámutatott, hogy a nők és férfiak fizetése közötti jelentős különbségnek is komoly szerepe van ebben.
Tisztelt Szakértő! Egyik dolgozónk 8 hónapos időtartamban heti 2-3 napra az EU egyik másik tagországában is látna el feladatokat. Erre az időszakra a dolgozó emelt bért kapna az extra feladatokért cserébe, illetve az utazása és szállása biztosítva lenne. A munkáltató ugyanúgy a magyarországi leányvállalatunk. Ilyen esetben elegendő a munkaszerződés közös megegyezéssel történő módosítása a bérére vonatkozóan? (A dolgozót nem kirendelik, a projektet és az ajánlatot önszántából vállalta el.) Az emelt bér mellett a napidíjat is fizetnünk kell a kint töltött napokra? Mi a megfelelő jogi és adózási eljárás ilyen rövid távú és heti néhány napot érintő külföldi munkavégzés esetén? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Adószakértő! Cégünknél bevett szokás, hogy az egyes osztályok vezetői a dolgozókat alkalmanként megvendégelik (pizzarendelés, éttermi vacsora). Eddig ezt elszámoltuk egyes meghatározott juttatásként. 2019-től ezt hogyan kellene helyesen elszámolni? Egyes meghatározottként, vagy bérként? Ha bérként, akkor lehetőség van-e arra, hogy ne kelljen felosztani pontosan a költségeket személyenként, hanem a meghívó béreként kerüljön számfejtésre? Előre is köszönöm válaszát!
A Demokratikus Koalíció csütörtökön együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá az Országos Nyugdíjas Parlament Egyesülettel.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk személygépkocsit kölcsönöz mondjuk 9 hónapi időtartamra. A kölcsönbeadó kft. mint tulajdonos és üzembentartó megfizeti a jármű után a cégautóadót. Ügyfelünk lehetővé teszi a kölcsönzött személygépkocsi magánhasználatát a munkavállalói részére. A jármű használatát menetlevél vezetésével igazolja. Véleményem szerint ügyfelünknek vagy számlát kellene a magánhasználatról kibocsátania, amely számla alapja az azonos típusú és gyártmányú gépkocsi általánosan (harmadik féltől) elérhető kölcsönzési díja. Vagyis mintha a munkavállaló harmadik féltől venné igénybe a járművet. Vagy bérként kellene számfejteni. (A bér alapja ebben az esetben is a harmadik fél általi kölcsönzési díj), mert a magánhasználat nem tartozik az szja-törvény 70. § és 71. § hatálya alá. Volt olyan vélemény is, hogy a cégautóadó a kölcsönbeadó (üzembentartó-tulajdonos) megfizetése mintegy a természetes személy magánhasználatához kapcsolódó adóinak és járulékainak vonzatát "kiváltja". (Nyilván adott esetben az áfa megosztását nem.) Tisztelettel Boronkay László
Tisztelt Szakértő! Idényjellegű munka esetén alkalmazunk egyszerűsített foglalkoztatásban munkavállalókat. Napi bejelentéssel jelentjük be őket, mert nem garantált, hogy a következő napon is megjelennek munkakezdéskor. A munka általában 3-6 napig tart, de előfordul, hogy hétvégére esik. A hétvégi napokra kell-e valamilyen pótlékot fizetni az idénymunkásnak? Továbbá, mivel bizonyos esetekben teljesítményalapú a bérezés, előfordul, hogy valaki a kötelezően fizetendő bér dupláját is megkeresi, valakinek viszont a bére nem éri el a kötelezően fizetendő minimumbért. Ez problémát jelent-e? Ki kell-e minden esetben fizetni a kötelezően fizetendő minimumbért az idénymunkás munkavállalónak?
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték