529 találat a(z) bér cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértők! A 2019. január 1-jétől hatályos szocho törvény alapján szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség keletkezik az osztalék után is. A szochofizetés felső határa a tárgyévi minimálbér huszonnégyszerese (3 576 ezer Ft). A példámban említett vállalkozás tulajdonosa és egyben ügyvezetője a cégben ügyvezetői feladatait munkaviszonyban látja el. Azaz a kiva szabályai szerint nem fizet szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást. A szochofizetés felső határa az osztalékadó számításánál is figyelembe vehető lenne, csakhogy az ő munkabére után nem fizetnek szociális hozzájárulási adót. Tehát a felvázolt esetben a tulajdonos az osztalék után 15 százalék személyi jövedelemadót és 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót fizet, amellyel sokkal rosszabb helyzetbe kerül, mint egy olyan cégtulajdonos, aki érvényesíteni tudja a szochofizetés felső határának korlátját. Amennyiben ezt jól gondolom, mi erre a megoldás? Köszönettel: Libra-Kanizsa Kft.

Cikk

Levélben kérik Orbán Viktor miniszterelnöktől a szakszervezetek a munka törvénykönyve módosításának visszavonását, a sztrájktörvény módosítását, valamint tisztességes béreket és rugalmas nyugdíjrendszert követelnek. A levelet az Innovációs és Technológiai Minisztérium épületében a minisztérium egyik munkatársa vette át Kordás Lászlótól, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnökétől.

Kérdés

T.Adózóna! Kérem állásfoglalásukat, hogy 2019. január 1-jétől a nyugdíjas munkavállaló részére kifizetett bér kivaalapot képez-e? Köszönettel: Ács Zoltánné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A 2019. évi cafeteria számfejtéssel szeretném a segítségét kérni. Cégünk nettó összegű keretet biztosít (havi nettó 32 000 forint) ennek a közterhét (2019-ben 15 százalék szja+19,5 százalék szocho) a munkáltató fizeti meg, természetesen a SZÉP-kártya esetén. Szeretnénk megtartani az önkéntes pénztári igényeket is. Törvényes-e, ha a 32.000 forintos keretösszeget számfejtem, és ennek az összegnek a nettó értékét utalom el a pénztárba? A munkáltató megfizeti a 32 000 Ft*1,18*21% közterhet. Vagy mivel bérként adózik, nincs 1,18-as szorzó? A munkavállaló nettója pedig, 32 000*66,5%. Ami módosulhat a fel nem használt járulék- és adókedvezménnyel. Köszönettel:

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Üzem megszűnése miatt felmondtunk a dolgozóknak. A felmondási idő 90 nap, a felmondási idő felét ledolgozza a dolgozó, ami 2018. december 31-én telik le. Ez az utolsó munkában töltött napja, akkor kell kifizetni minden bérét a végkielégítéssel együtt. A felmentési ideje még 45 napig tart, tehát a munkaviszonya 2019. február 14-éig tart. Kérdésem az lenne, hogy hogyan kell eljárni a 2019-es béremelés kapcsán? Ez érinti-e a dolgozót? Mivel december 31-én a jelenlegi bérminimummal számolom el. Ha jól gondolom nem kell megadni a 2019-re vonatkozó minimálbért? A másik kérdésem, hogy a Tbj nyilvántartásból mikor kell kijelentenem? Megtehetem december 31-én február 14-ei dátummal, (mivel a munkaviszonya csak akkor szűnik meg), vagy pedig csak február 14-én jelenthetem ki? Nagyon szépen köszönöm a segítségét! Üdvözlettel: Ildikó

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A letiltás munkabérből témakörben 2018. 10. 14-én olvastam válaszát. Ezzel kapcsolatosan merült fel kérdésem. Vállalkozásunk nemzetközi fuvarozással fogalakozik. Dolgozóinknak számfejtjük a német minimálbér óradíját, ha Németország területén végeznek munkát. Ez a díjazás tudomásom szerint nem adó- és járulékköteles. Letiltás szempontjából ez napidíjnak minősül-e? Vagy esetleg bérnek? Köszönöm válaszát, Németh Helga

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz. Háromhavi munkaidőkeretben dolgozó, havibéres munkavállaló hó közepén lép be, 2018. október 16-án. A hónapban általános munkarend szerint 22 munkanap van. A dolgozó október 23-ára nem volt beosztva, munkát nem végzett. Helyes-e, ha az időarányos bruttó bérét a havibér/22 nap x 10 nap (általános munkarend szerinti napok száma) alapján számolom ki? Helyes járok el, ha október 23-ára nem számfejtek fizetett ünnepnapot? (A munkavállaló ezzel nem ért egyet, szerinte az jár neki). Válaszát előre is köszönöm!

Cikk

Az átlagos órabéreket tekintve még mindig átlagosan 16,2 százalékkal kevesebbet keresnek a nők, mint a férfiak az Európai Unióban (EU) – közölte az Európai Bizottság. Magyarországon valamivel kedvezőbb a helyzet, a nemek közötti bérkülönbség 14 százalék.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem az évi 100 ezer forintig adható készpénzjuttatással kapcsolatos. Cégünk munkavállalóinak havi 8 ezer forint készpénzjuttatást nyújt ezen kereten belül. A decemberre járó, de 2019. január 10-éig elutalt összeg tekinthető még az idei év kifizetésének és fizethető/számfejthető a 2018-as szabályok szerint, vagy mivel már 2019-ben lesz kifizetve a jövő évi szabályozás értelmében bérként kezelendő, tehát a munkavállaló adót és járulékot köteles fizeteni utána? Válaszát előre is köszönöm.

Cikk

Magyarországon a munkavállalók kétharmadának bére nem éri el az átlagot, ami a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint 2018 májusában bruttó 327 486 forint volt – derül ki a Policy Agenda felméréséből. Ezen a helyzeten elsősorban az adórendszer átalakításával, többkulcsos adórendszer bevezetésével lehet segíteni – mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk hallgatói munkaszerződést köt kötelező gyakorlat letöltésére egy felsőoktatási hallgatóval, az egyetemmel együttműködési megállapodásunk is van. A hallgatói munkaszerződés szerint napi 4 órában foglalkoztatjuk a hallgatót, havi bruttó 110 ezer forint munkabér-kifizetés mellett. A munkabér havonta nem haladja meg a minimálbért, azonban ha arányosítjuk 8 órásra, akkor felette van. A kérdésünk a következő: szja-t, szochót kell-e számfejtenünk a hallgató bruttó bére után? Válaszukat előre is köszönöm!

Cikk

2018. júliusban a bruttó átlagkereset 326 700 forint volt, 12,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2018. január–júliusban a bruttó átlagkereset 324 700 forint, a nettó átlagkereset 216 000 forint volt, mindkettő egyaránt 12,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással, közölte a KSH.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Adókedvezmények hóközi kifizetésnél és fel nem használt kedvezmény kezelése

Dócziné Szabó Nikoletta

munkajogi és bérszámfejtési szakértő

NEXON

Adózóna előfizetéshez ingyenes kreditpont

Adózóna szerkesztőség

kérdések és válaszok

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink