155 találat a(z) bértámogatás cimkére

Új hitelkonstrukciók a munkahelyek megőrzése érdekében Cikk

Sokban egyszerűsödött, de a célját tekintve nem változott a munkahelyvédelmi bértámogatás – mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán.

Bértámogatás: már kétórás foglalkoztatás után is igényelhető lesz Cikk

Egyszerűsödik a munkahelyvédelmi bértámogatás igénylése, és bővül a kedvezményezettek köre, a támogatásokért egyszerűen és gyorsan, a https://nfsz.munka.hu/ holnapon elérhető űrlapok kitöltésével lehet jelentkezni – közölte mai sajtótájékoztatóján György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár. A támogatás napi 2 órás foglalkoztatás után is igénybe vehető lesz, miután a kieső munkaidő felső határa 75 százalékra nő. A vállalkozások ezen felül mindössze 0,1 százalékos kamattal, 9 havi bérre, 2 éves futamidejű, munkahelymegtartó hitelt is kérhetnek majd.

Bértámogatás Kérdés

Tisztelt Szakértő! 8 órás teljes munkaidős foglalkoztatásról 4 órás részmunkaidős foglalkoztatásra módosult a dolgozó munkaszerződése 2020. 04. 01-jétől. Bruttó bére 481 000 forintról 240 500 forintra változik. Számításunk szerint nettó bére az egyéni fejlesztési időre járó bérrel és a maximum bértámogatás összegével összesen 282 858 forint lesz az eredeti 319 865 forint helyett. Van-e a munkáltatónak ezen felül bérkiegészítési kötelezettsége, hogy a teljes munkaidős nettó összeget megkapja a dolgozó?

Bértámogatás Kérdés

Tisztelt Szakértő! A 105/2020. kormányrendelettel kapcsolatban maradt néhány tisztázatlan kérdésünk. Jól értelmezzük, hogy a 20T1041-es nyomtatványon jelenteni kell a munkaidő-csökkentést, ami ennek megfelelően munkaszerződés-módosítást is maga után von, mind munkaidő, mind pedig munkabércsökkenés tekintetében is? Ezzel párhuzamosan pedig a munkavállaló nyugellátásra jogosító szolgálati ideje is csökken? Korábban megjelent egy másik módosítás is, mely szerint a vészhelyzet kihirdetésének következtében fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalók esetében nem szűnik meg a biztosítottság, tehát nem kötelezettek egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére. Ebből következően nem szakad meg a folyamatos biztosításban töltött idejük, és a fizetés nélküli szabadság lejártát követően a táppénzre való jogosultságot úgy tekintjük, mintha folyamatos lenne a biztosítási jogviszonyuk? A 20T1041-es nyomtatványon sem kell jelenteni a biztosítás szüneteltetését? Illetve megjelent a SZÉP-kártyával kapcsolatos módosítás is, mely szerint nincs járulékfizetési kötelezettség szociális hozzájárulási adó tekintetében. Ez a kivás cégekre is vonatkozik, tehát kivát sem kell fizetni? Köszönjük segítségüket! Üdvözlettel: Hegedűs Andrea

ITM: már igényelhető a bértámogatás Cikk

A Gazdaságvédelmi Akcióterv kiemelt célja a munkahelyek védelme, helyreállítása és újak teremtése, a vállalkozások csütörtöktől pályázhatnak a munkahelyvédelmi bértámogatásra – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) csütörtökön az MTI-vel.

Bértámogatás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Jelenlegi helyzetben a bértámogatással kapcsolatban szeretnék kérdezni. Adott egy napi 8 órás munkavállaló, akinek napi 4 órára csökken a munkaideje a koronavírus-járvány miatt. A cég a támogatott tevékenységet folytat, így csak szja- és 4 százalékos egészségbiztosítási járulék levonásai kötelezettség van. Akkor is lehet igényelni bértámogatást? Vagy az egyik kizárja a másikat? Milyen számítással lehet kiszámolni a bértámogatás összegét, amelyet az állam átvállal, ha például nem tartozik a kedvezményes ágazat alá a cég, és normál járulékokat, szochót és szakképzési hozzájárulást számolunk? Köszönettel.

Csökkentett munkaidős foglalkoztatás: kockázatos a támogatás igénybevétele Cikk

A gazdasági mentőcsomag részeként április 16-án lépett hatályba az a kormányrendelet, amely a csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásának feltételeit tartalmazza. Mint a nevében is benne van, a támogatást olyan vállalkozásoknál vehetik igénybe, ahol az elkövetkező hónapokban – a járványügyi veszélyhelyzet következtében – a foglalkoztatást csak csökkentett munkaidőben tudják megoldani. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat összegezték a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői, akik szerint a munkáltatóknak nagyon át kell gondolniuk, hogy részt kívánnak-e venni ebben a támogatási programban.

105/2020. kormányrendelet Kérdés

Tisztelt Szakértő! A hivatkozott kormányrendelet 1. § d) pontja a munkaadó fogalmát az alábbi kivételekkel adja meg: d) munkaadó: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti munkáltató, kivéve az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 1. §-ában felsorolt szervezetek...stb. Kérdésem, hogy a fentiek alapján egy alapítvány munkavállalói esetében nem igényelhető a támogatás, a munkaidő csökkentése okán? Ha nem, akkor van-e egyéb formája az alapítványi munkavállalók kieső bére támogatásának? Köszönettel: Kornél

Csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás támogatása Kérdés

A 47/2020. kormányrendelet szerinti járulékcsökkentéssel érintett TEÁOR-besorolású munkaadó esetében a 105/2020. kormányrendelet szerinti csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásának alkalmazásával kapcsolatos a kérdésem: A rendelet 3. §-a szerint a támogatás mértéke a veszélyhelyzet kihirdetésének napja 2020.03.11. szerinti esedékességgel megállapított havi távolléti dij általános szabályok szerint megállapított szja-val és járulékokkal csökkentett összegének meghatározott százaléka, tehát nem a 03., már teljes hónapra a 47/2020. kormányrendelet szerint érvényes a járulékok közül kizárólag a 4% levonás (max. 7710 Ft) alapján megállapított? Ennek abban a szempontból is jelentősége van, hogy a rendelet 4. §-a szerint a munkaadó az egyéni fejlesztési időre járó munkabért olyan összegben köteles megállapítani, hogy a támogatás, a csökkentett foglalkoztatás idejére járó bér ezzel együtt elérje a munkavállaló távolléti díját. De mely szabályok szerint kell megállapítani a 2020.03.11. nettó távolléti díját? Egyébként is kérdés, hogy itt – gondolom – nettó összegről beszél a jogszabály, mivel a megfogalmazása nem egyértelmű, hiszen a távolléti díj alapesetben és az 1. § szerint is bruttó összeg, a támogatás a nettó összeghez adott támogatás, és a fejlesztési időre járó munkabér is eszerint egy nettó összeg lenne, de azt a bérszámfejtés során bruttó összegben kell számfejteni.

Bértámogatás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az új bértámogatással kapcsolatban néhány dolog tisztázatlan maradt számomra, melyben most a segítségét szeretném kérni: 1. Egyéni fejlesztési idő... Ez mit takar pontosan és ezt hogyan lehet igazolni. 2. Munkaidőkeret lejárt vagy lezárásra került... Tehát aki beadja a kérelmet, kellett, hogy alkalmazza a munkaidőkeretet? Aki nem bővített munkaidőkeretet az be sem adhat kérelmet? 3. Ahol már rendelet szerint kapnak járulékkedvezményt, kérhetik a támogatást? A felsorolásban nem látom kritériumnak, bár gondolom, miután egyéni elbírálás alá esik minden kérelem, majd a járási hivatal fogja ezt mérlegelni. 4. Valamint mihez képest nézik, hogy a rendelés vagy az árbevétel visszaesett, és ki vizsgálja, a NAV? És az előző hónapokhoz nézik? Az szezonális cégeknél ez nem reális. Vagy az előző évhez? Köszönöm.

105/2020. kormányrendelet Kérdés

Tisztelt Szakértők! Több kérdésem is lenne a fenti kormányrendelettel kapcsolatban. Egy utazásközvetítő cég szeretné igénybe venni a kedvezményt, amely az árbevételének több mint 90%-át elvesztette a veszélyhelyzet alatt, így is igénybe veheti-e? Valamint a cégnek országosan 8 városban van telephelye, és mindenhol vannak alkalmazottak ilyenkor, hogyan lehet beadni a kérelmet? Telephelyenként külön vagy esetlegesen egyben az összes munkavállalót? Szintén felmerülő kérdés még, hogy a cégnél március végén az alkalmazottakat áthelyezték 8 órás munkaidőből 6 órás munkaviszonyra, de így nem éri el a 30%-ot, ha úgy módosítják megint a munkaidőt, hogy elérje a 30-40-50%-ot, akkor ez így lehetséges-e? Valamint még egy dolog nem teljesen érthető, hogyha lejár a 3 hónap támogatás, akkor a munkáltatónak vállalnia kell kötelezően, hogy a munkavállalókat a támogatás lejártával visszahelyezi 8 órás foglalkoztatásba? Segítségüket köszönöm!

105/2020. (IV. 10.) kormányrendelet Kérdés

Tisztelt Szakértő! A fenti kormányrendeletben szereplő támogatás igénybevehető akkor is, ha a dolgozókat home office-ba küldte a munkáltató, de további lépéseket kell megtennie a munkahely megtartása miatt. A dolgozók egy részét a home office keretein belül 4 órás munkaidőben tudná továbbfoglalkoztatni. Így is jogosult lehet a munkáltató-munkavállaló a támogatásra? A kérdésem még az, hogy megteheti-e a munkáltató, hogy nem az összes, csak egy pár munkavállalót küld részmunkaidőbe, vagy ezt egységesen az összes dolgozóra alkalmaznia kell? Köszönöm válaszukat.

Indulnak a bértámogatási pályázatok, fontolgatják a katás foglalkoztatók megsegítését Cikk

Április 15-étől pályázhatnak a vállalkozások a kutatás-fejlesztési bértámogatásra, április 16-ától pedig az általános munkahelyvédelmi bértámogatásra – közölte Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a gazdasági élet képviselőivel tartott mai videokonferencián.

Járulékkedvezmény és bértámogatás Kérdés

Tisztelt Adózóna! Kaphat-e egy cég rövidített munkaidőre bértámogatást és járulékkedvezményt egyszerre? Válaszát előre is köszönöm.

105/2020. (IV. 10.) kormányrendelet Kérdés

Tisztelt Szakértő! A fenti kormányrendelet kapcsán az alábbi kérdéseben szeretném segítségét kérni: - a munkavállalók munkaszerződését napi 8-ról 4 órára csökkentjük, így a támogatás igénybevehető? Tehát napi 4 órás bért kell nekik fizetni? - számszerű példával bemutatva mit is jelent az egyéni fejlesztési időre fizetett munkabér? Az én értelmezésem szerint a munkaadó megfizeti a módosított munkaszerződés szerint a 4 órás munkabér nettó részét (plusz a járulékokat a NAV felé), illetve a kieső munkaidő (tehát szintén 4 óra) 30 százalékára is – ami az egyéni fejlesztési időt jelenti – megfizeti a bruttó bért és a munkaadói járulékokat? A kieső 4 óra munkaidő nettó összegét pedig a dolgozó megkapja az államtól. Ezt így jól értem? - ha a fenti logikám jó, akkor a 30% egyéni fejlesztési időt milyen jogcímen kell bérszámfejteni? Hisz a munkavállaló 4 órás bruttó bérre van bejelentve? Ennek tisztázásában is kérném segítségét. - "munkaidőbeosztási lehetőségeket" kimerített, ez pontosan mit takar? A jelenléti ívek bemutatásával kell ezt bizonyítani vagy milyen módon vajon? Köszönöm, várom megtisztelő visszejelzését!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Katás bevétel

Szipszer Tamás

adószakértő

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 november
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
hirdetÉs