A Gazdaságvédelmi Akcióterv kiemelt célja a munkahelyek védelme, helyreállítása és újak teremtése, a vállalkozások csütörtöktől pályázhatnak a munkahelyvédelmi bértámogatásra – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) csütörtökön az MTI-vel.
Tisztelt Szakértő! Jelenlegi helyzetben a bértámogatással kapcsolatban szeretnék kérdezni. Adott egy napi 8 órás munkavállaló, akinek napi 4 órára csökken a munkaideje a koronavírus-járvány miatt. A cég a támogatott tevékenységet folytat, így csak szja- és 4 százalékos egészségbiztosítási járulék levonásai kötelezettség van. Akkor is lehet igényelni bértámogatást? Vagy az egyik kizárja a másikat? Milyen számítással lehet kiszámolni a bértámogatás összegét, amelyet az állam átvállal, ha például nem tartozik a kedvezményes ágazat alá a cég, és normál járulékokat, szochót és szakképzési hozzájárulást számolunk? Köszönettel.
A gazdasági mentőcsomag részeként április 16-án lépett hatályba az a kormányrendelet, amely a csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásának feltételeit tartalmazza. Mint a nevében is benne van, a támogatást olyan vállalkozásoknál vehetik igénybe, ahol az elkövetkező hónapokban – a járványügyi veszélyhelyzet következtében – a foglalkoztatást csak csökkentett munkaidőben tudják megoldani. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat összegezték a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői, akik szerint a munkáltatóknak nagyon át kell gondolniuk, hogy részt kívánnak-e venni ebben a támogatási programban.
Tisztelt Szakértő! A hivatkozott kormányrendelet 1. § d) pontja a munkaadó fogalmát az alábbi kivételekkel adja meg: d) munkaadó: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti munkáltató, kivéve az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 1. §-ában felsorolt szervezetek...stb. Kérdésem, hogy a fentiek alapján egy alapítvány munkavállalói esetében nem igényelhető a támogatás, a munkaidő csökkentése okán? Ha nem, akkor van-e egyéb formája az alapítványi munkavállalók kieső bére támogatásának? Köszönettel: Kornél
A 47/2020. kormányrendelet szerinti járulékcsökkentéssel érintett TEÁOR-besorolású munkaadó esetében a 105/2020. kormányrendelet szerinti csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásának alkalmazásával kapcsolatos a kérdésem: A rendelet 3. §-a szerint a támogatás mértéke a veszélyhelyzet kihirdetésének napja 2020.03.11. szerinti esedékességgel megállapított havi távolléti dij általános szabályok szerint megállapított szja-val és járulékokkal csökkentett összegének meghatározott százaléka, tehát nem a 03., már teljes hónapra a 47/2020. kormányrendelet szerint érvényes a járulékok közül kizárólag a 4% levonás (max. 7710 Ft) alapján megállapított? Ennek abban a szempontból is jelentősége van, hogy a rendelet 4. §-a szerint a munkaadó az egyéni fejlesztési időre járó munkabért olyan összegben köteles megállapítani, hogy a támogatás, a csökkentett foglalkoztatás idejére járó bér ezzel együtt elérje a munkavállaló távolléti díját. De mely szabályok szerint kell megállapítani a 2020.03.11. nettó távolléti díját? Egyébként is kérdés, hogy itt – gondolom – nettó összegről beszél a jogszabály, mivel a megfogalmazása nem egyértelmű, hiszen a távolléti díj alapesetben és az 1. § szerint is bruttó összeg, a támogatás a nettó összeghez adott támogatás, és a fejlesztési időre járó munkabér is eszerint egy nettó összeg lenne, de azt a bérszámfejtés során bruttó összegben kell számfejteni.
Tisztelt Szakértő! Az új bértámogatással kapcsolatban néhány dolog tisztázatlan maradt számomra, melyben most a segítségét szeretném kérni: 1. Egyéni fejlesztési idő... Ez mit takar pontosan és ezt hogyan lehet igazolni. 2. Munkaidőkeret lejárt vagy lezárásra került... Tehát aki beadja a kérelmet, kellett, hogy alkalmazza a munkaidőkeretet? Aki nem bővített munkaidőkeretet az be sem adhat kérelmet? 3. Ahol már rendelet szerint kapnak járulékkedvezményt, kérhetik a támogatást? A felsorolásban nem látom kritériumnak, bár gondolom, miután egyéni elbírálás alá esik minden kérelem, majd a járási hivatal fogja ezt mérlegelni. 4. Valamint mihez képest nézik, hogy a rendelés vagy az árbevétel visszaesett, és ki vizsgálja, a NAV? És az előző hónapokhoz nézik? Az szezonális cégeknél ez nem reális. Vagy az előző évhez? Köszönöm.
Tisztelt Szakértők! Több kérdésem is lenne a fenti kormányrendelettel kapcsolatban. Egy utazásközvetítő cég szeretné igénybe venni a kedvezményt, amely az árbevételének több mint 90%-át elvesztette a veszélyhelyzet alatt, így is igénybe veheti-e? Valamint a cégnek országosan 8 városban van telephelye, és mindenhol vannak alkalmazottak ilyenkor, hogyan lehet beadni a kérelmet? Telephelyenként külön vagy esetlegesen egyben az összes munkavállalót? Szintén felmerülő kérdés még, hogy a cégnél március végén az alkalmazottakat áthelyezték 8 órás munkaidőből 6 órás munkaviszonyra, de így nem éri el a 30%-ot, ha úgy módosítják megint a munkaidőt, hogy elérje a 30-40-50%-ot, akkor ez így lehetséges-e? Valamint még egy dolog nem teljesen érthető, hogyha lejár a 3 hónap támogatás, akkor a munkáltatónak vállalnia kell kötelezően, hogy a munkavállalókat a támogatás lejártával visszahelyezi 8 órás foglalkoztatásba? Segítségüket köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A fenti kormányrendeletben szereplő támogatás igénybevehető akkor is, ha a dolgozókat home office-ba küldte a munkáltató, de további lépéseket kell megtennie a munkahely megtartása miatt. A dolgozók egy részét a home office keretein belül 4 órás munkaidőben tudná továbbfoglalkoztatni. Így is jogosult lehet a munkáltató-munkavállaló a támogatásra? A kérdésem még az, hogy megteheti-e a munkáltató, hogy nem az összes, csak egy pár munkavállalót küld részmunkaidőbe, vagy ezt egységesen az összes dolgozóra alkalmaznia kell? Köszönöm válaszukat.
Április 15-étől pályázhatnak a vállalkozások a kutatás-fejlesztési bértámogatásra, április 16-ától pedig az általános munkahelyvédelmi bértámogatásra – közölte Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a gazdasági élet képviselőivel tartott mai videokonferencián.
Tisztelt Adózóna! Kaphat-e egy cég rövidített munkaidőre bértámogatást és járulékkedvezményt egyszerre? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A fenti kormányrendelet kapcsán az alábbi kérdéseben szeretném segítségét kérni: - a munkavállalók munkaszerződését napi 8-ról 4 órára csökkentjük, így a támogatás igénybevehető? Tehát napi 4 órás bért kell nekik fizetni? - számszerű példával bemutatva mit is jelent az egyéni fejlesztési időre fizetett munkabér? Az én értelmezésem szerint a munkaadó megfizeti a módosított munkaszerződés szerint a 4 órás munkabér nettó részét (plusz a járulékokat a NAV felé), illetve a kieső munkaidő (tehát szintén 4 óra) 30 százalékára is – ami az egyéni fejlesztési időt jelenti – megfizeti a bruttó bért és a munkaadói járulékokat? A kieső 4 óra munkaidő nettó összegét pedig a dolgozó megkapja az államtól. Ezt így jól értem? - ha a fenti logikám jó, akkor a 30% egyéni fejlesztési időt milyen jogcímen kell bérszámfejteni? Hisz a munkavállaló 4 órás bruttó bérre van bejelentve? Ennek tisztázásában is kérném segítségét. - "munkaidőbeosztási lehetőségeket" kimerített, ez pontosan mit takar? A jelenléti ívek bemutatásával kell ezt bizonyítani vagy milyen módon vajon? Köszönöm, várom megtisztelő visszejelzését!
A 2020. április 10-én, a 71. számú Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabályváltozások keretében jelentek meg a csökkentett munkaidős foglalkoztatás állami támogatására vonatkozó részletszabályok. A szabályozás lényegét az alábbiakban mutatjuk be, azzal, hogy a pontos részletek vonatkozásában a 105/2020. (IV. 10.) kormányrendelet rendelkezéseinek megtekintése sem mellőzhető.
A rövidített munkaidőben dolgozóknak a kormány által kedden beígért 70 százalékos állami támogatás kizárólag a kieső munkaidő bérköltségére vonatkozik, a folyósításnak számos – az érintetteknek nem tetsző – feltétele lesz, derült ki a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF).
Átvállalják a munkáltatóktól a bérköltség egy részét, ez a bértámogatás speciális magyar formája lesz – közölte Orbán Viktor miniszterelnök a ma bejelentett gazdaságvédelmi intézkedéscsomag első elemeként. A következő négy évben fokozatosan visszahozzák a 13. havi nyugdíjat.
Tisztelt Szakértő! Elérkezett a katabevallás ideje és szeretném tudni, hogy a vállalkozó válási, illetve a munkaügyi központ által folyósított bértámogatást bevételként kell figyelembe venni vagy sem. Segítségüket köszönöm. Üdvözlettel: Pné
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték