195 találat a(z) bértámogatás cimkére

Kérdés

A csökkentett munkaidőre járó állami bértámogatás kapcsán szeretnénk a következőt kérdezni: Mit jelent az alapbér, amit a támogatással együtt a munkavállaló munkabérének el kell érnie [105/2020. kormányrendelet 4. § (3) d) pont)]; tehát amire a munkáltatónak ki kell egészítenie a bérét? – Ugyanúgy, mint a támogatásnál, az alapbérnek az általános szabályok szerint megállapított személyijövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett – általános szabályok szerinti nettó – összegét kell figyelembe venni? – Vagy a dolgozónak a kérelem benyújtásakor hatályos tényleges nettó alapbérére kell kiegészíteni a munkabérét, ami adókedvezmények esetén ettől eltérő összeg is lehet? Például egy családi adókedvezményben részesülő minimálbéres munkavállaló esetében: – a bruttó alapbére 161 ezer Ft, – általános szabályok szerinti nettó alapbére kb. 107 ezer Ft, ami a támogatás számításának alapja, – tényleges, a kérelem benyújtásának napján hatályos nettó alapbére 147 ezer Ft, a 2 gyerek után a családi adókedvezmény figyelembevételével. Az ő esetében melyik összeget kell nézni, amire ki kell egészíteni a munkabérét? A 05. 10-ei, erről szóló cikkük https://adozona.hu/koronavirus_jarvany/Csokkentett_munkaidore_jaro_bertamogatas_U7J9MS alapján számunkra ez nem világos. Segítségüket előre is köszönjük.

Kérdés

Tisztelt Tanácsadó! Egy kft. tagja ügyvezetői tevékenységet is végez, de nem munkaviszonyban, hanem mint társas vállalkozó, és ebben a kft.-ben van eladói munkakörben 8 órás, heti 40 órás munkaviszonyos szerződése. A járvány miatt – mivel nincs bevétele a cégnek – a napi 8 órás munkaidőt le kellett csökkenteni napi 3 órásra. A kft.-ben dolgozó összes dolgozóval is ez történt, mivel a cég anyagi helyzete így is két hónapra ad fedezetet a kötelezettségek teljesítésére. A 70%-os bértámogatást is igényelte a cég. A gondom az ügyvezetői (társas vállalkozói) tevékenységgel van, mivel nincs meg a 36 órás munkaviszony. Amennyiben megkapják a dolgozók a bértámogatást, és az ügyvezetőnek nincs meg a 36 órás munkaviszonya, milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik? Mivel nem adóelkerülés a cél, hanem az életben maradás, mit kell tenni, hogy a társas vállalkozó után ne kelljen megfizetni a minimálbér után a kötelező járulékokat, vagy ebben a helyzetben egyáltalán kell fizetni járulékokat? Az ügyvezetőnek van egy másik bt.-je ahol beltag, és mivel nincs 36 órás munkaviszonya, akkor ott meg kell fizetnie a minimálbér után a járulékokat? (Az sem működik, mivel nincs bevétele.) Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

https://adozona.hu/kerdesek/2020_5_5_Bertamogatas_a_vendeglatasban_xmi Tisztelt Szakértő! Felhívtam telefonon a kormányhivatalt (Győr), az ügyintéző hölgy, aki a bértámogatásokkal foglalkozik, azt a választ adta ugyanerre a kérdésre, hogy a kedvezményezett ágazatokban a magasabb nettó bérre adható meg a támogatás. Nagyon eltérő álláspontokat kapok e téren. Tudna ebben segíteni? Kinek az álláspontja fogadható el?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A bértámogatás miatt nagyon sok munkáltató csökkenti a dolgozók munkaidejét heti 30, illetve 20 órára. Munkaidő-csökkentés történik egy olyan alkalmazottal, akinek van egy kft.-je, ahol egyszemélyes tag. Eddig heti 36 órát elérő munkaviszony melletti tag volt. Három hónapig csak heti 30 órás munkaviszonya lesz. Ebben az esetben a kft.-ben meg kell fizetnie a járulékot? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy vendéglátássál foglalkozó kft., amely a vészhelyzet kihirdetését követően kénytelen volt bezárni. Azóta sem folytatja tevékenységét. Dolgozóit azonban nem küldte el. Közös megállapodást kötöttek a dolgozókkal, hogy április hónapra a bejelentett munkaidejük megtartása mellett az alapbérük 50 százalékát kapják meg állásidőként. Ez meg is történt. Időközben módosult a bértámogatási rendszer és a könnyített feltételek mellett a kft. úgy döntött, hogy május 1-jétől a dolgozókat az eredeti alapbérük szerint fizeti ki és megpályázza közösen a dolgozókkal a bértámogatást, mégpedig úgy, hogy a dolgozók napi munkaidejét 8 óráról csökkenti 2 órára. Kérdésünk az alapbér meghatározása lenne. A rendelet úgy írja, hogy a kérelem benyújtásának napján érvényes alapbért lehet figyelembe venni. A kérelem benyújtásának napján tehát a dolgozók az eredeti alapbérüket kapják meg. Bezavarhat-e , hogy az április hónap az 50 százalékos alapbérrel lett részükre kifizetve? Valamint a nettó bér meghatározásakor figyelembe kell-e venni a vendéglátás területén igénybe vehető nyugdíj- és egészségbiztosítási kedvezményt? Tehát a jelenleg hatályos nettó bérrel lehet számolni a kérelemben?

Kérdés

Tisztelt szakértő! Egy fogorvosi tevékenységet végző kft.-nél március 15-én a munkavállalók munkaidejét 1 órára csökkentették. Május 1-jétől a napi munkaidejüket 2 órára módosították. Van-e akadálya annak hogy a csökkentett munkaidőre járó bértámogatást igénybe vegyék? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A munkáltató megigényelte a bértámogatást, mert most a dolgozót csak heti 10 órában foglalkoztatja. Ezt be kell jelenteni a T1041 nyomtatványon, illetve módosítani kell a munkaszerződést – de gondolom, csak akkor, ha a kormányhivatal ezt a támogatást megítélte, vagy akkor is, ha még nem született döntés? Köszönöm a segítséget.

Kérdés

A társaság főtevékenysége vendéglátás, így márciustól a munkavállalók járulékkedvezményben, a munkáltatók adókedvezményben részesültek. 2020. áprilistól egyes munkavállalóknak csökkent az óraidőkeretük, ezáltal az alapbérük. Kérdésem, hogy ezen dolgozók részére igényelhető-e a bértámogatás április 1-jétől.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következőkben kérném a segítségét: A 2020. április 29-én hatályba lépett csökkentett munkaidőről szóló kormányrendelet értelmében azoknál a vállalkozásoknál, amelyeknél járulékkedvezményre jogosultak, hogyan történik a nettó bér számítása a támogatást érintve? Szükséges-e vagy választható, hogy a munkaidő-csökkentés miatt a dolgozó bruttó bérét is a csökkentéshez igazítani? Számít-e valamit, hogy a kérelem benyújtását megelőző napig a dolgozó fizetési nélküli szabadságon volt? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Nyugdíjasként napi 8 órában dolgozom. Most cégünk kénytelen 4 órára csökkenteni a munkaidőt, és a munkabér is a felére csökkent. Kérdésem az, hogy nyugdíjas munkavállalónak is igényelhető bértámogatás?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Nagykereskedelmi tevékenységet végző vállalkozásnál több éve kutatás fejlesztés keretében integrált rendszer kidolgozása folyik. A beszámolókban ezzel kapcsolatos események megjelennek, az immateriális javak között elszámolásra kerül az eddig még el nem készült projekt tárgyévi költsége. A munkában több munkatárs is részt vállal, akik munkaköri besorolása különböző, de nem kutató-fejlesztő munkakör. Lehetséges-e a jelenleg hatályos 103/2020. kormányrendelet alapján a K+F feladatokban részmunkaidőben dolgozó munkavállalókra támogatást igényelni? Milyen módon szükséges azt bizonyítani, hogy a munkavállalók a K+F munkát végzik? Segítségüket köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérem, erősítse meg, hogy jól értelmezem-e a 105/2020. kormányrendelet 1. § d) pontját, miszerint az egyesületek, alapítványok mint munkáltatók ki vannak zárva a részmunkaidős bértámogatás igénylői köréből! Üdvözlettel: P. Zsuzsa

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Jogdíj bevételnek tekinthető-e?

Szipszer Tamás

adószakértő

Átalányadóból kiesés

Szipszer Tamás

adószakértő

Áfamegosztás szochokedvezmény igénybevétele esetén

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 május
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Együttműködő partnereink