Tisztelt Szakértő! Kérem, erősítse meg, hogy jól értelmezem-e a 105/2020. kormányrendelet 1. § d) pontját, miszerint az egyesületek, alapítványok mint munkáltatók ki vannak zárva a részmunkaidős bértámogatás igénylői köréből! Üdvözlettel: P. Zsuzsa
Mától elérhető az új, módosított, egyoldalas formanyomtatvány a munkahelyvédelmi bértámogatás igényléséhez, amelynek segítségével még egyszerűbben kérvényezhető a támogatás – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).
Tisztelt Szakértő! A fenti rendeletben az általános szabályok szerint megállapított nettó bérről írnak. Van egy ágazati mentességet élvező kivás cégem, ahol az időarányosan csökkentett nettó bér magasabb az általános szabályok szerint megállapított nettó bérnél, de természetesen kisebb, mint a 8 órás bér. A kérdésem az, hogy jár-e nekik támogatás a csökkent nettó bérre, vagy mivel magasabb, mint az általános szabály szerint megállapított nettó bér, nem lehet támogatást igényelni. Előre is köszönöm válaszukat
Tisztelt Szakértő! Azok a vendéglátóipari egységek, szállodák, akik a vészhelyzet kihirdetése óta zárva vannak, nulla forint bevétellel rendelkeznek, de dolgozóikat nem küldték el, állásidőt vagy napi néhány órás bejelentésben bért fizetnek nekik, kérhetnek bértámogatást? Ők jogosultak rá? A nulla forint árbevétel, és az, hogy fizikailag nem tudnak munkát adni kizáró ok?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy a bértámogatás igényelhető-e, ha egy kft.-ben, a munkavállalónak munkaviszony keretében 8 óráról 4 órára csökkent a munkaideje és vele arányosan a munkabére is, de ebben a kft.-ben 50%-ban tulajdonosi jogviszonyban áll. Valamint katás egyéni vállalkozó is, és egy bt.-ben kültag. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A 105/2020, valamint a 141/2020. kormányrendelet alapján a személyes közreműködést munkaviszonyban ellátó betéti társaság beltagja és kültagja igényelheti-e a bértámogatást? A munkaidő-csökkenést be kell-e jelenteni a 20T1041-es adatlapon?
Tisztelt Szakértő! A csökkentett munkaidős foglalkoztatás esetén, ha például 8 óráról 4 órára csökken a munkaidő, akkor már nem kötelező megállapodni az egyéni fejlesztési időben? Ez esetben nem kell a munkavállalónak megkapni legalább a támogatás időtartamára a csökkentés előtti nettó bérét? Valamint, ha 6 óráról 4 órára csökken, ebben az esetben viszont szükséges a fejlesztési időben történő megállapodás? Válaszukat előre is köszönöm!
Magyarországon számos munkavállaló dolgozik az egyszerűsített közteherviselésre vonatkozó szabályozás (ekho) szerint, amely alapján a munkabér adózására vonatkozó általános szabályok helyett a munkabér minimálbért meghaladó összege után összesen 15 százalék ekhót kell fizetnie a munkavállalónak, személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulékok helyett. Tipikusan ilyenek a médiában, a sport- és reklámszakmában betöltött állások vagy az előadóművészet, de akár egyes IT-szakemberek is ebbe a körbe tartozhatnak. A járvány okozta gazdasági visszaesés őket is érintheti. Jogosan merül fel, hogy vajon az ekhós munkavállalók után igényelhetnek-e a munkáltatók támogatást a csökkentett munkaidőre? – teszi fel a kérdést közleményében a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda.
Mikrogazdálkodó kft. tagja a társasági szerződés szerint munkaviszonyban látja el a feladatát. Rajta kívül a kft.-nek egy alkalmazottja van, 6 órás foglalkoztatással. A cég tevékenysége elsősorban futóversenyekre gyártott egyedi pólók és egyéb kiegészítők készítésére szakosodott, mely tevékenységet jelenleg a járványhelyzet lehetetlenné tesz. Az árbevétel-kiesés 70% körüli. Ráadásul a forgalmi szezon legerősebb hónapjai esnek ki. Ebben az esetben van-e lehetőség bértámogatás igénylésére, és ha igen, akkor kinek a bérére?
Vonatkoznak-e a vészhelyzetre tekintettel bevezetett bértámogatási szabályok – 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet – az olyan ágazatban működő munkáltatókra és az általuk foglakoztatott munkavállalókra, amely esetekben a munkáltató ténylegesen olyan fő tevékenységet végez, amelyet a 61/2020. (III. 26.) Korm. rendelet 1. § (10) bekezdése tartalmaz, vagyis az előzőekben megjelölt 1. § (1) és (2) bekezdések hatálya alá tartoznak?
Új rendeletével enyhített a kormány a koronavírus-járvány okozta foglalkoztatási nehézségek miatt igénybe vehető bértámogatás feltételein, azonban a szabályozásban továbbra is vannak hiányok és értelmezési nehézségek.
Sokban egyszerűsödött, de a célját tekintve nem változott a munkahelyvédelmi bértámogatás – mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán.
Egyszerűsödik a munkahelyvédelmi bértámogatás igénylése, és bővül a kedvezményezettek köre, a támogatásokért egyszerűen és gyorsan, a https://nfsz.munka.hu/ holnapon elérhető űrlapok kitöltésével lehet jelentkezni – közölte mai sajtótájékoztatóján György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár. A támogatás napi 2 órás foglalkoztatás után is igénybe vehető lesz, miután a kieső munkaidő felső határa 75 százalékra nő. A vállalkozások ezen felül mindössze 0,1 százalékos kamattal, 9 havi bérre, 2 éves futamidejű, munkahelymegtartó hitelt is kérhetnek majd.
Tisztelt Szakértő! 8 órás teljes munkaidős foglalkoztatásról 4 órás részmunkaidős foglalkoztatásra módosult a dolgozó munkaszerződése 2020. 04. 01-jétől. Bruttó bére 481 000 forintról 240 500 forintra változik. Számításunk szerint nettó bére az egyéni fejlesztési időre járó bérrel és a maximum bértámogatás összegével összesen 282 858 forint lesz az eredeti 319 865 forint helyett. Van-e a munkáltatónak ezen felül bérkiegészítési kötelezettsége, hogy a teljes munkaidős nettó összeget megkapja a dolgozó?
Tisztelt Szakértő! A 105/2020. kormányrendelettel kapcsolatban maradt néhány tisztázatlan kérdésünk. Jól értelmezzük, hogy a 20T1041-es nyomtatványon jelenteni kell a munkaidő-csökkentést, ami ennek megfelelően munkaszerződés-módosítást is maga után von, mind munkaidő, mind pedig munkabércsökkenés tekintetében is? Ezzel párhuzamosan pedig a munkavállaló nyugellátásra jogosító szolgálati ideje is csökken? Korábban megjelent egy másik módosítás is, mely szerint a vészhelyzet kihirdetésének következtében fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalók esetében nem szűnik meg a biztosítottság, tehát nem kötelezettek egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére. Ebből következően nem szakad meg a folyamatos biztosításban töltött idejük, és a fizetés nélküli szabadság lejártát követően a táppénzre való jogosultságot úgy tekintjük, mintha folyamatos lenne a biztosítási jogviszonyuk? A 20T1041-es nyomtatványon sem kell jelenteni a biztosítás szüneteltetését? Illetve megjelent a SZÉP-kártyával kapcsolatos módosítás is, mely szerint nincs járulékfizetési kötelezettség szociális hozzájárulási adó tekintetében. Ez a kivás cégekre is vonatkozik, tehát kivát sem kell fizetni? Köszönjük segítségüket! Üdvözlettel: Hegedűs Andrea
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték