Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy a bértámogatás igényelhető-e, ha egy kft.-ben, a munkavállalónak munkaviszony keretében 8 óráról 4 órára csökkent a munkaideje és vele arányosan a munkabére is, de ebben a kft.-ben 50%-ban tulajdonosi jogviszonyban áll. Valamint katás egyéni vállalkozó is, és egy bt.-ben kültag. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A 105/2020, valamint a 141/2020. kormányrendelet alapján a személyes közreműködést munkaviszonyban ellátó betéti társaság beltagja és kültagja igényelheti-e a bértámogatást? A munkaidő-csökkenést be kell-e jelenteni a 20T1041-es adatlapon?
Tisztelt Szakértő! A csökkentett munkaidős foglalkoztatás esetén, ha például 8 óráról 4 órára csökken a munkaidő, akkor már nem kötelező megállapodni az egyéni fejlesztési időben? Ez esetben nem kell a munkavállalónak megkapni legalább a támogatás időtartamára a csökkentés előtti nettó bérét? Valamint, ha 6 óráról 4 órára csökken, ebben az esetben viszont szükséges a fejlesztési időben történő megállapodás? Válaszukat előre is köszönöm!
Magyarországon számos munkavállaló dolgozik az egyszerűsített közteherviselésre vonatkozó szabályozás (ekho) szerint, amely alapján a munkabér adózására vonatkozó általános szabályok helyett a munkabér minimálbért meghaladó összege után összesen 15 százalék ekhót kell fizetnie a munkavállalónak, személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulékok helyett. Tipikusan ilyenek a médiában, a sport- és reklámszakmában betöltött állások vagy az előadóművészet, de akár egyes IT-szakemberek is ebbe a körbe tartozhatnak. A járvány okozta gazdasági visszaesés őket is érintheti. Jogosan merül fel, hogy vajon az ekhós munkavállalók után igényelhetnek-e a munkáltatók támogatást a csökkentett munkaidőre? – teszi fel a kérdést közleményében a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda.
Mikrogazdálkodó kft. tagja a társasági szerződés szerint munkaviszonyban látja el a feladatát. Rajta kívül a kft.-nek egy alkalmazottja van, 6 órás foglalkoztatással. A cég tevékenysége elsősorban futóversenyekre gyártott egyedi pólók és egyéb kiegészítők készítésére szakosodott, mely tevékenységet jelenleg a járványhelyzet lehetetlenné tesz. Az árbevétel-kiesés 70% körüli. Ráadásul a forgalmi szezon legerősebb hónapjai esnek ki. Ebben az esetben van-e lehetőség bértámogatás igénylésére, és ha igen, akkor kinek a bérére?
Vonatkoznak-e a vészhelyzetre tekintettel bevezetett bértámogatási szabályok – 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet – az olyan ágazatban működő munkáltatókra és az általuk foglakoztatott munkavállalókra, amely esetekben a munkáltató ténylegesen olyan fő tevékenységet végez, amelyet a 61/2020. (III. 26.) Korm. rendelet 1. § (10) bekezdése tartalmaz, vagyis az előzőekben megjelölt 1. § (1) és (2) bekezdések hatálya alá tartoznak?
Új rendeletével enyhített a kormány a koronavírus-járvány okozta foglalkoztatási nehézségek miatt igénybe vehető bértámogatás feltételein, azonban a szabályozásban továbbra is vannak hiányok és értelmezési nehézségek.
Sokban egyszerűsödött, de a célját tekintve nem változott a munkahelyvédelmi bértámogatás – mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán.
Egyszerűsödik a munkahelyvédelmi bértámogatás igénylése, és bővül a kedvezményezettek köre, a támogatásokért egyszerűen és gyorsan, a https://nfsz.munka.hu/ holnapon elérhető űrlapok kitöltésével lehet jelentkezni – közölte mai sajtótájékoztatóján György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár. A támogatás napi 2 órás foglalkoztatás után is igénybe vehető lesz, miután a kieső munkaidő felső határa 75 százalékra nő. A vállalkozások ezen felül mindössze 0,1 százalékos kamattal, 9 havi bérre, 2 éves futamidejű, munkahelymegtartó hitelt is kérhetnek majd.
Tisztelt Szakértő! 8 órás teljes munkaidős foglalkoztatásról 4 órás részmunkaidős foglalkoztatásra módosult a dolgozó munkaszerződése 2020. 04. 01-jétől. Bruttó bére 481 000 forintról 240 500 forintra változik. Számításunk szerint nettó bére az egyéni fejlesztési időre járó bérrel és a maximum bértámogatás összegével összesen 282 858 forint lesz az eredeti 319 865 forint helyett. Van-e a munkáltatónak ezen felül bérkiegészítési kötelezettsége, hogy a teljes munkaidős nettó összeget megkapja a dolgozó?
Tisztelt Szakértő! A 105/2020. kormányrendelettel kapcsolatban maradt néhány tisztázatlan kérdésünk. Jól értelmezzük, hogy a 20T1041-es nyomtatványon jelenteni kell a munkaidő-csökkentést, ami ennek megfelelően munkaszerződés-módosítást is maga után von, mind munkaidő, mind pedig munkabércsökkenés tekintetében is? Ezzel párhuzamosan pedig a munkavállaló nyugellátásra jogosító szolgálati ideje is csökken? Korábban megjelent egy másik módosítás is, mely szerint a vészhelyzet kihirdetésének következtében fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalók esetében nem szűnik meg a biztosítottság, tehát nem kötelezettek egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére. Ebből következően nem szakad meg a folyamatos biztosításban töltött idejük, és a fizetés nélküli szabadság lejártát követően a táppénzre való jogosultságot úgy tekintjük, mintha folyamatos lenne a biztosítási jogviszonyuk? A 20T1041-es nyomtatványon sem kell jelenteni a biztosítás szüneteltetését? Illetve megjelent a SZÉP-kártyával kapcsolatos módosítás is, mely szerint nincs járulékfizetési kötelezettség szociális hozzájárulási adó tekintetében. Ez a kivás cégekre is vonatkozik, tehát kivát sem kell fizetni? Köszönjük segítségüket! Üdvözlettel: Hegedűs Andrea
A Gazdaságvédelmi Akcióterv kiemelt célja a munkahelyek védelme, helyreállítása és újak teremtése, a vállalkozások csütörtöktől pályázhatnak a munkahelyvédelmi bértámogatásra – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) csütörtökön az MTI-vel.
Tisztelt Szakértő! Jelenlegi helyzetben a bértámogatással kapcsolatban szeretnék kérdezni. Adott egy napi 8 órás munkavállaló, akinek napi 4 órára csökken a munkaideje a koronavírus-járvány miatt. A cég a támogatott tevékenységet folytat, így csak szja- és 4 százalékos egészségbiztosítási járulék levonásai kötelezettség van. Akkor is lehet igényelni bértámogatást? Vagy az egyik kizárja a másikat? Milyen számítással lehet kiszámolni a bértámogatás összegét, amelyet az állam átvállal, ha például nem tartozik a kedvezményes ágazat alá a cég, és normál járulékokat, szochót és szakképzési hozzájárulást számolunk? Köszönettel.
A gazdasági mentőcsomag részeként április 16-án lépett hatályba az a kormányrendelet, amely a csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásának feltételeit tartalmazza. Mint a nevében is benne van, a támogatást olyan vállalkozásoknál vehetik igénybe, ahol az elkövetkező hónapokban – a járványügyi veszélyhelyzet következtében – a foglalkoztatást csak csökkentett munkaidőben tudják megoldani. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat összegezték a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői, akik szerint a munkáltatóknak nagyon át kell gondolniuk, hogy részt kívánnak-e venni ebben a támogatási programban.
Tisztelt Szakértő! A hivatkozott kormányrendelet 1. § d) pontja a munkaadó fogalmát az alábbi kivételekkel adja meg: d) munkaadó: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti munkáltató, kivéve az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 1. §-ában felsorolt szervezetek...stb. Kérdésem, hogy a fentiek alapján egy alapítvány munkavállalói esetében nem igényelhető a támogatás, a munkaidő csökkentése okán? Ha nem, akkor van-e egyéb formája az alapítványi munkavállalók kieső bére támogatásának? Köszönettel: Kornél
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték