518 találat a(z) bér cimkére
Csúcsfizetés kell a bádogosoknak – közölte egy szakmai szervezet
Cikk
Kevés a bádogos Magyarországon, sokan vállalnak külföldön munkát, a szakmai szervezet szerint pedig csak jelentős béremeléssel, 600 ezer forint körüli havi átlag nettóval lehetne a szakembereket Magyarországon tartani.
40 éves munkaviszony
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A nők kedvezményes nyugdíjba vonulásánál például a 6 órás munkaviszony ugyanolyan idővel jár, mintha 8 órás munkaviszonya lenne, természetesen a 6 órás munkaviszony bére eléri a minimálbér összegét. S ha valaki 6 órás munkaviszonyos 195 000 forint bruttó bérrel, s mellette katás egyéni vállalkozó, ahol fizeti az 50 000 forint katát, akkor mi lesz neki a nyugdíjalap? A 195 000 forint + 98 500 forint? És az évei hogy alakulnak 1 év egy évnek felel meg?
Kisebb béremelkedést mért az EU, mint a KSH
Cikk
Bár sokszor hivatkozunk arra, hogy milyen nagy ütemben nőnek a magyar bérek, uniós összehasonlításban visszaestünk – írja az mfor.hu cikkére hivatkozva hvg.hu.
Volt munkavállalónak kifizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretnénk egy volt munkavállalónak kifizetni egy nagyobb összeget (támogatásként, tűzeset miatt). Ezt feltételezem bérként kell leadózni. Ilyen esetben egyszerűen bérszámfejtésen keresztül kell megtenni? Levonhatjuk az összes adóterhet és ki kell állítani az igazolást a bevalláshoz, vagy ennél bonyolultabb az eljárás? Köszönöm előre is válaszukat.
A diákmunka feltételei. Bér, adózás, foglalkoztatási forma
Cikk
A tanév befejezését követően sok diák vállal munkát, ezért érdemes áttekinteni a legfontosabb tudnivalókat. Ismertetjük a bérezésre és az egyes foglalkoztatási formákra (munkaviszony, megbízás, egyszerűsített foglalkoztatás, iskolaszövetkezet) vonatkozó adózási előírásokat.
Szakszervezetek: alacsony a bér, rosszak a munkakörülmények Magyarországon
Cikk
A magyarországi munkaadók kevesebb munkabért fizetnek, mint amennyit a termelékenység alapján adhatnának – mondta a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerdán Budapesten, a Friedrich Ebert Alapítvány rendezvényén.
Akciósorozatra készül a Pedagógusok Szakszervezete
Cikk
PSZ ősztől akciósorozatot indít, mert az eddigi tárgyalások nem vezettek eredményre.
Sok apa kihagyja ezt a lehetőséget. Szakadék a nemek között
Cikk
Az apák kevesebb mint fele él a számukra biztosított gyermekgondozási szabadsággal gyermeke születése után – állapította meg egy szerdán publikált globális jelentés, amely arra is rámutatott, hogy a nők és férfiak fizetése közötti jelentős különbségnek is komoly szerepe van ebben.
Külföldi ingázás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik dolgozónk 8 hónapos időtartamban heti 2-3 napra az EU egyik másik tagországában is látna el feladatokat. Erre az időszakra a dolgozó emelt bért kapna az extra feladatokért cserébe, illetve az utazása és szállása biztosítva lenne. A munkáltató ugyanúgy a magyarországi leányvállalatunk. Ilyen esetben elegendő a munkaszerződés közös megegyezéssel történő módosítása a bérére vonatkozóan? (A dolgozót nem kirendelik, a projektet és az ajánlatot önszántából vállalta el.) Az emelt bér mellett a napidíjat is fizetnünk kell a kint töltött napokra? Mi a megfelelő jogi és adózási eljárás ilyen rövid távú és heti néhány napot érintő külföldi munkavégzés esetén? Válaszát előre is köszönöm!
Céges vacsora elszámolása
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Cégünknél bevett szokás, hogy az egyes osztályok vezetői a dolgozókat alkalmanként megvendégelik (pizzarendelés, éttermi vacsora). Eddig ezt elszámoltuk egyes meghatározott juttatásként. 2019-től ezt hogyan kellene helyesen elszámolni? Egyes meghatározottként, vagy bérként? Ha bérként, akkor lehetőség van-e arra, hogy ne kelljen felosztani pontosan a költségeket személyenként, hanem a meghívó béreként kerüljön számfejtésre? Előre is köszönöm válaszát!
Nyugdíjemelés: vegyes indexálást javasol a DK
Cikk
A Demokratikus Koalíció csütörtökön együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá az Országos Nyugdíjas Parlament Egyesülettel.
Cégautóadó és a magánhasználat
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk személygépkocsit kölcsönöz mondjuk 9 hónapi időtartamra. A kölcsönbeadó kft. mint tulajdonos és üzembentartó megfizeti a jármű után a cégautóadót. Ügyfelünk lehetővé teszi a kölcsönzött személygépkocsi magánhasználatát a munkavállalói részére. A jármű használatát menetlevél vezetésével igazolja. Véleményem szerint ügyfelünknek vagy számlát kellene a magánhasználatról kibocsátania, amely számla alapja az azonos típusú és gyártmányú gépkocsi általánosan (harmadik féltől) elérhető kölcsönzési díja. Vagyis mintha a munkavállaló harmadik féltől venné igénybe a járművet. Vagy bérként kellene számfejteni. (A bér alapja ebben az esetben is a harmadik fél általi kölcsönzési díj), mert a magánhasználat nem tartozik az szja-törvény 70. § és 71. § hatálya alá. Volt olyan vélemény is, hogy a cégautóadó a kölcsönbeadó (üzembentartó-tulajdonos) megfizetése mintegy a természetes személy magánhasználatához kapcsolódó adóinak és járulékainak vonzatát "kiváltja". (Nyilván adott esetben az áfa megosztását nem.) Tisztelettel Boronkay László
Egyszerűsített foglalkoztatás bére
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Idényjellegű munka esetén alkalmazunk egyszerűsített foglalkoztatásban munkavállalókat. Napi bejelentéssel jelentjük be őket, mert nem garantált, hogy a következő napon is megjelennek munkakezdéskor. A munka általában 3-6 napig tart, de előfordul, hogy hétvégére esik. A hétvégi napokra kell-e valamilyen pótlékot fizetni az idénymunkásnak? Továbbá, mivel bizonyos esetekben teljesítményalapú a bérezés, előfordul, hogy valaki a kötelezően fizetendő bér dupláját is megkeresi, valakinek viszont a bére nem éri el a kötelezően fizetendő minimumbért. Ez problémát jelent-e? Ki kell-e minden esetben fizetni a kötelezően fizetendő minimumbért az idénymunkás munkavállalónak?
Osztalék és szociális hozzájárulási adó
Kérdés
Mekkora összegű szociális hozzájárulási adót kell levonnia a kifizetőnek az osztalékban részesülőtől abban az esetben, hogyha a munkabére 200 ezer Ft/hó és bruttó 2 millió Ft osztalékban részesül? Az osztalékban részesülő a 2018. évi LII törvény 29. § (2) bekezdésében foglaltak szerint nyilatkozott, hogy eléri az adófizetési felső határt. Megítélésünk szerint ennyi információ nem elegendő a kifizető részére, hiszen nem fogja tudni, hogy az osztalékból mekkora összeg szükséges az adófizetési felső határ eléréséhez. Helyes-e az a megoldás, hogy a magánszemély a nyilatkozatában nem csupán azt a tényt tünteti fel, hogy a törvényben meghatározott jövedelmei elérik az adófizetési felső határt, hanem nyilatkozatában közli a a várható éves bruttó bére összegét is, így az osztalék kifizetésekor csak a különbözetként felmerülő osztalékjövedelmet kell figyelembe venni az osztalékadó megállapításánál? Az előző számbeli példánál maradva, ha a természetes személy nem ad nyilatkozatot és a kifizető levonja a 2 000 000 Ft osztalékból a szociális hozzájárulási adót, akkor a magánszemély az éves szja bevallásában a felső határt meghaladóan levont adó összegét érvényesíteni tudja? Vannak olyan szakmai vélemények, melyek szerint az osztalék kifizetésekor a felső határnál figyelembe vehető jövedelmek közül csak a már megfizetett szocho-alapot veheti figyelembe a kifizető. Ebben az esetben ugyanazon bruttó osztaléknál más összeg kerül kifizetésre, attól függően, hogy mikor történik meg a kifizetés.
Katás ügyvédi iroda
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Katás ügyvédi iroda – könyveit kettős könyvvitel szabályai szerint vezeti – tagja után havonta fizetett katát és az ennek megfelelő bruttó bért, levonásokat hogyan, és milyen összegben könyveli? köszönettel
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
