Megállapítható-e adójogi szankció ügyintézési határidőn túl?

Megosztás Tetszik

Az adóhatóságnak az adóbírság kiszabásakor hivatalból mérlegelnie kell a határozathozatal időtartamát, és e mérlegelésről a döntése indokolásában számot kell adnia – állapítja meg alkotmányos követelményként IV/114/2020. számú határozatában az Alkotmánybíróság, írja a jogiforum.hu.

A határozatban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az adózás rendjéről szóló törvény adóbírság mérséklésére és a kiszabás mellőzésére vonatkozó szakaszának alkalmazásakor alkotmányos követelmény, hogy az adóhatóság az adóbírság kiszabásakor hivatalból mérlegelje a határozathozatal időtartamát. Amennyiben a hatóság azt állapítja meg, hogy az elsőfokú határozatát a törvényi határidőt túllépve, észszerűtlenül hosszú időt követően hozta meg, az adózónak okozott sérelemmel arányos mértékben mérsékelni köteles az adóbírság mértékét, vagy különösen indokolt esetben mellőzheti annak kiszabását, és e mérlegelésről számot kell adnia döntése indokolásában.

Az Alkotmánybíróság eljárásának alapjául szolgáló ügyben az indítványozót az adóhatóság adóbírság megfizetésére kötelezte, amely döntéssel szemben az indítványozó bírósághoz fordult.

Az indítványozó keresete nyomán eljáró bíróság a hatósági határozatot az adóbírság tekintetében hatályon kívül helyezte, amely ítélet ellen az adóhatóság terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet.

A Kúria a támadott felülvizsgálati ítéletében a bíróságok határozatait hatályon kívül helyezte és a felperes indítványozó keresetét elutasította.

Az indítványozó alkotmányjogi panaszában kifejtette, hogy álláspontja szerint az ügyintézési határidő lejártát követően az adóhatóság akkor sem alkalmazhat adóbírság szankciót, ha határozatát egyébként nem szankcionálásra irányuló eljárásban hozta, szerinte a Kúriának vizsgálnia kellett volna, hogy az adóhatóság már meghosszabbított határidőt mulasztott. A Kúria döntése így az indítványozó szerint sértette a tisztességes eljáráshoz való jogát.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az indítványozó ügyében a meghosszabbított ügyintézési határidő (hatvan, majd harminc nap) lejártát kilenc nappal követően hozott, adóbírságot tartalmazó adóhatósági határozatot hatályában fenntartó kúriai döntés nem áll ellentétben az észszerű határidőn belüli ügyintézéshez való joggal, mert az egyedi ügy konkrét körülményei között nem tekintendő észszerűtlenül hosszúnak a kilencvenkilenc napos ügyintézési időtartam. A támadott kúriai ítéletről nem volt megállapítható az indítvány alapján, hogy túlterjeszkedett volna az alkotmányos értelmezési tartományon, ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította, azonban alkotmányos követelményként fogalmazta meg: az adóhatóságnak az adóbírság kiszabásakor hivatalból mérlegelnie kell a határozathozatal időtartamát, és e mérlegelésről a döntése indokolásában számot kell adnia – olvasható a jogiforum.hu-n.