További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ab-döntés a közigazgatási bíróságokról

  • MTI

Elutasította az Alkotmánybíróság (Ab) az önálló közigazgatási bíróságok felállításáról rendelkező törvényt támadó indítványt, mert megítélése szerint a törvény összhangban van az alaptörvénnyel.

„Önmagában a miniszteri igazgatás nem sérti sem a hatalommegosztás elvét, sem a bírói függetlenséget” - áll az Ab határozatáról szóló, a testület honlapján csütörtökön közzétett közleményben.

Az országgyűlési képviselők negyede indítványozta, hogy az Ab semmisítse meg a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt.

Az indítványozók szerint a szabályozás sérti a hatalommegosztás elvét és a kellő felkészülési idő, valamint az ítélkező bírák pártatlanságának, befolyástól mentes döntéshozatalának követelményét.

Az indítványozók érvelése szerint a bírói függetlenség elvét sérti, hogy az igazságügyi miniszter dönt a bírói pályázatokról és a költségvetési kérdésekről, és ő nevezi ki bírósági vezetőket.

Az indítvány benyújtása után az Országgyűlés a közigazgatási bíróságok függetlenségét biztosító további garanciákról szóló törvénnyel megváltoztatta, illetve kiegészítette a szabályozást.

Az Ab a módosított, kiegészített törvények vizsgálatánál abból indult ki, hogy a bírói függetlenség nem azonosítható a bírósági szervezet teljes igazgatási függetlenségével. A bírósági igazgatásnak több modellje létezik, így például a miniszteri modell, a bíró tanácsok általi igazgatás, valamint a vegyes modell és ezek különböző alfajai. Az Ab szerint az a döntő, hogy az igazgatás kizárólag a bíróságok szerkezeti működését érintse, és ne befolyásolja az ítélkezési tevékenységet, illetve ehhez kapcsolódóan a bíró és a bírósági szervezet függetlenségét.

Önmagában a miniszteri igazgatás nem sérti sem a hatalommegosztás elvét, sem a bírói függetlenséget. Mindaddig, amíg a miniszter igazgatási tevékenysége a szakmai működésre, az ítélkező tevékenységre nem gyakorol közvetlen befolyást, alaptörvény-ellenesség nem állapítható meg – mondta ki az Ab.

Az Ab megállapította, hogy a törvény biztosítja a bírói szervek részvételével megvalósuló, az igazságügyi miniszter egyoldalú politikai meghatározottságát semlegesítő ellensúlyt. Az Országos Közigazgatási Bírói Tanács (OKBT) Személyi Tanácsának a bíróvá válás folyamatában és egyes bírósági vezetők kinevezésénél, felmentésénél megfelelő jogosítványai vannak. A közigazgatási bíróságok igazgatásáért felelős miniszter költségvetési jogkörei közvetlenül az alaptörvényen alapulnak, a bírói szervek és vezetők közreműködése az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítását elősegítő ellensúlyként elegendő. A bírók beosztása és áthelyezése, kirendelése, a címadományozás szabályai kellő garanciákat tartalmaznak ahhoz, hogy érvényesüljön az ítélkezés függetlenségének elve.

A határozathoz a 15 tagú testületből három alkotmánybíró – Balsai István, Pokol Béla és Stumpf István – különvéleményt csatolt.

Az Ab határozata a testület honlapján olvasható.

Az Országgyűlés előtt van az a törvényjavaslat, amely határozatlan időre elhalasztja az önálló közigazgatási bíróságok felállítását.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Osztalék fizetése ingatlan vagyonnal

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Export adómentességének igazolása

Tüske Zsuzsanna

vámszakértő

Evas bt. beltagja

Széles Imre

tb-szakértő

2019 július
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X