Az Alkotmánybíróság (Ab) szeptember 27-én visszautasította az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 20. § (5) bekezdés b) pontja elleni alkotmányjogi panaszt (adóügyben hozott közigazgatási határozat).
A kisadózó vállalkozók tételes adójáról (kata) szóló új törvény megsemmisítését kérik az Alkotmánybíróságtól (Ab) a Momentum vezetésével az ellenzéki pártok – közölte a Momentum elnöke, frakcióvezetője szerdán.
Az Alkotmánybíróság 18/2022. AB határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy nem az Alaptörvény elveinek összehangolt értelmezéséből fakadó követelményeknek megfelelően szabályozta a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény szerinti halvédelmi hatósági eljárást és a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 246. §-ában foglalt orvhalászat miatt folytatható büntetőeljárást. Ezért az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2022. szeptember hó 30. napjáig tegyen eleget – olvasható az alkotmanybirosag.hu-n.
A 17/2022. Ab határozat szerint a Kúria Mfv. II. 10.065/2021/7. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért az Alkotmánybíróság megsemmisítette a döntést.
Rengeteg családot fosztottak meg, akár több millió forint csedtől az illetékes kormányhivatalok azzal, hogy azoknak a kismamáknak, akik a gyermekük születését megelőzően munkahelyet váltanak, és magas bejelentett fizetésük van, a nekik járó összegnél jóval kisebb csedet ítélnek meg, dacára a bíróságok – köztük az Alkotmánybíróság – többszöri elmarasztaló döntéseinek.
A kata a továbbiakban csak magánszemélyek számára szolgáltató vagy terméket értékesítő főállású egyéni vállalkozók számára lesz elérhető, kivéve a taxisokat, akiknek továbbra is megengedett lesz, hogy ne csak magánszemélyeket szolgáljanak ki, írja az index.
Az LMP az Alkotmánybíróság (Ab) előtt támadja meg a fakitermelésre vonatkozó kormányrendeletet – jelentette be Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke Budapesten, a Parlament épülete előtt tartott sajtótájékoztatón hétfőn.
A határozat értelmében kétszeres értékelés tilalmába ütközik az orvhalászat hatósági és büntetőjogi szabályozása, olvasható az Alkotmánybíróság honlapján.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 71. § (4) és (5) bekezdése és 76. §-a egyes szövegrészeit, valamint a 75. § (3) bekezdés b) pontját – tette közzé az Alkotmánybíróság honlapján.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a hajózási képesítésekről szóló 15/2001. KöVim rendelet 2021. szeptember 28-ától hatályos 9/C § c) pontjának „és a bizonyítványt kiállító államban lakóhellyel rendelkezik” szövegrésze alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. A testület megsemmisítette a rendelet korábban hatályos (teljesen megegyező) szövegét is.
Az Alkotmánybíróság bírói kezdeményezésre indult eljárása során alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés útján történő értékesítésének szabályairól szóló 191/2014. kormányrendelet 5. § (1) bekezdés d) pontját, valamint a megsemmisített rendelkezés kapcsán alkalmazási tilalmat rendelt el.
Nem lehet népszavazást tartani a Fudan egyetem és az álláskeresési járadék ügyében az Alkotmánybíróság (Ab) döntése szerint.
Az Alkotmánybíróság (Ab) 3110/2022. számú határozatában megsemmisítette a Fővárosi Törvényszék, valamint az azt helybenhagyó Kúria ítéletét, mely döntések kimondták, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) személyes adat törlését kérelem hiányában nem rendelheti el. Az érdekes döntés részleteit az alábbiakban mutatjuk be.
Elévülési kifogás, kiváltképp sikeres kifogás adóügyekben ritka, ugyanakkor a Szegedi Törvényszék előtti eljárások új dimenziókat sejtetnek, különösen az adómegállapítási jog nyugvása időtartamának számítását tekintve.
A Kúria a Kvk.II.39.260/2022/5. számú végzésében úgy döntött, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ által küldött hírlevelében az ellenzéket minősítő álláspontja azon kifejtésével, amely szerint „[...] felelőtlennek tartjuk és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére” a Kormányzati Tájékoztatási Központ megsértette a választási törvényben is nevesített esélyegyenlőség, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. A Kúria végzését az indítványozó alkotmányjogi panaszban támadta. Ismertetjük az Alkotmánybíróság döntését.
dr. Hajdu-Dudás Mária
ügyvéd
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték