Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a hajózási képesítésekről szóló 15/2001. KöVim rendelet 2021. szeptember 28-ától hatályos 9/C § c) pontjának „és a bizonyítványt kiállító államban lakóhellyel rendelkezik” szövegrésze alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. A testület megsemmisítette a rendelet korábban hatályos (teljesen megegyező) szövegét is.
Az Alkotmánybíróság bírói kezdeményezésre indult eljárása során alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés útján történő értékesítésének szabályairól szóló 191/2014. kormányrendelet 5. § (1) bekezdés d) pontját, valamint a megsemmisített rendelkezés kapcsán alkalmazási tilalmat rendelt el.
Nem lehet népszavazást tartani a Fudan egyetem és az álláskeresési járadék ügyében az Alkotmánybíróság (Ab) döntése szerint.
Az Alkotmánybíróság (Ab) 3110/2022. számú határozatában megsemmisítette a Fővárosi Törvényszék, valamint az azt helybenhagyó Kúria ítéletét, mely döntések kimondták, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) személyes adat törlését kérelem hiányában nem rendelheti el. Az érdekes döntés részleteit az alábbiakban mutatjuk be.
Elévülési kifogás, kiváltképp sikeres kifogás adóügyekben ritka, ugyanakkor a Szegedi Törvényszék előtti eljárások új dimenziókat sejtetnek, különösen az adómegállapítási jog nyugvása időtartamának számítását tekintve.
A Kúria a Kvk.II.39.260/2022/5. számú végzésében úgy döntött, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ által küldött hírlevelében az ellenzéket minősítő álláspontja azon kifejtésével, amely szerint „[...] felelőtlennek tartjuk és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére” a Kormányzati Tájékoztatási Központ megsértette a választási törvényben is nevesített esélyegyenlőség, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. A Kúria végzését az indítványozó alkotmányjogi panaszban támadta. Ismertetjük az Alkotmánybíróság döntését.
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény értelmében az egészségügyi dolgozók közalkalmazotti jogviszonya egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakult át. A sérelmezett rendelkezés alapján, ha az egészségügyi szolgálati munkaszerződés határidőben nem került megkötésre, az érintett közalkalmazotti jogviszonya 2021. március 1-jével megszűnt. Ebben az esetben az érintett – a szolgálati idő hosszától függően – csökkentett összegű (1, 2 vagy 3 havi) végkielégítésre jogosult. Ezt a rendelkezést támadták az Alkotmánybíróság (Ab) előtt. Az indítványról szóló döntést az alábbiakban ismertetjük.
Az Alkotmánybíróság több mint egy évig nem foglalkozott a beadvánnyal, de most megtárgyalta és elutasította, írja a hvg.hu.
Az Alkotmánybíróság visszautasította a munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló 598/2021. kormányrendelet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszokat, mert a kifogásolt jogszabályi rendelkezés nem közvetlenül hatályosul, hanem a munkáltatónak a munkaügyi bíróságon megtámadható intézkedése révén – írja honlapján az Alkotmánybíróság.
Alaptörvény-ellenesség miatt megsemmisítette az Alkotmánybíróság (Ab) az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 271. § (1) bekezdésének „és a megismételt” szövegrészét, azaz azt a rendelkezését, amely a megismételt adóhatósági eljárásokban az elévülési idő meghosszabbodását tette lehetővé.
Nem alkotmányellenes az egészségügyi dolgozók védőoltásra kötelezése – mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) a honlapján pénteken közzétett határozatában.
Elutasította az Alkotmánybíróság a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. kormányrendelet egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat – derül ki a testület honlapján közzétett tájékoztatásból. A nagyszámú indítványozó által támadott rendelkezések a védettségi igazolvánnyal rendelkezők számára az azzal nem rendelkező személyekhez képest többletjogosítványokat adtak.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság állampolgári bejelentést kapott több tárca vonatkozásában azt illetően, hogy azok a jogszabályok hatásvizsgálati anyagait mint közérdekű anyagokat nem bocsátották az igénylők rendelkezésére. A hatóság az érintett tárcákat jelentésben marasztalta el.
Alaptörvény-ellenesek a bérlakástörvény azon rendelkezései, amelyek vételi jogot biztosítanának azoknak a bérlőknek is, akik 25 évnél nem régebben bérelnek állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, műemléképületben lévő lakást – mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) csütörtökön közzétett határozatában.
A 2021. július 21-én, a 138. számú Magyar Közlönyben megjelent 24/2021. AB határozat szerint az Országgyűlés az Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdésének sérelmét okozó mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 187. § (1) bekezdés b) pontjával összefüggésben nem a normavilágosság alkotmányos követelményének megfelelően szabályozta a cselekmény elkövetési magatartását.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték