2026. szeptember 21-én az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek minősítette az önkormányzatokat terhelő úgynevezett szolidaritási hozzájárulás egyes lényeges rendelkezéseit, mely révén ezen intézmény jelen formájában nem tartható fenn a továbbiakban. Az AB-határozatot a Magyar Közlöny október 2-án megjelent 145. számában hirdették ki.
Nem tették lehetővé, hogy az Országos Bírói Tanács véleményezze, visszamenőleges hatállyal kell alkalmazni, a döntésekről vitának nincs helye – ezeket sérelmezte az Alkotmánybíróság, amikor megsemmisítette a szolidaritási adóról szóló kormányrendelet több passzusát, alaptörvény-ellenesnek ítélve azokat.
A perbeli telekadómérték indokolatlanul eltúlzott, mivel az általános adóügyi elévülési ciklus alatt az adó mértéke felemészti a perbeli ingatlan értékét, állapítja meg az Alkotmánybíróság a III/2738/2025. számú ügyben hozott határozatában.
2025. október 20-án, a Magyar Közlöny 122. számában jelent meg a 12/2025. Ab határozat, mely 2025. december 31. napjával megsemmisíti az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 39/A § (1) bekezdésében a „kizárólag ugyanannál a foglalkoztatónál” szövegrészt, annak alaptörvény-ellenességére hivatkozva. A tudnivalókat az alábbiakban részletezzük.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény egy szövegrészét alaptörvény-ellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság, mert ebben a csedre jogosult anyák között tesz indokolatlan különbséget a jogalkotó, olvasható az Alkotmánybíróság honlapján.
Az Alkotmánybíróság (Ab) 2024. december 3-án kelt határozatában megállapította a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szoctv.) 39. § (1) bekezdés a) pont az „a szülőnek az ellátásra való jogosultságát a gyermekre tekintettel korábban már megállapították, de” fordulata alaptörvény-ellenességét, megsemmisítését, valamint alkalmazásának kizárását – olvasható az Ab honlapján közzétett határozatban.
Az Alkotmánybíróság Határozatai 2024. évi 19. számában, augusztus 23-án közzétett 15/2024. AB határozat a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény szálláshely-szolgáltatást igénybe vevők adatszolgáltatásával kapcsolatos rendelkezései kapcsán mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapít meg.
Az Alkotmánybíróság (Ab) alaptörvény-ellenesnek nyilvánította az egyes élelmiszerek kiskereskedelmi árának maximumát megállapító kormányrendelet (árrendelet) 3. § (2) bekezdés b) pontját – írja honlapján az Ab.
A Magyar Közlöny 2024. évi 48. számában két, alaptörvény-ellenességet megállapító AB határozat is megjelent április 30-án.
Az Alkotmánybíróság döntése értelmében alaptörvény-ellenes az a veszélyhelyzeti rendelkezés, amely szerint az idegenhonos fafajokból álló állomány kitermelése után az erdő felújítása során nem szükséges a természet védelméről szóló törvény rendelkezései szerinti fa fajok cseréjét elvégezni, szerkezetváltást végrehajtani annak érdekében, hogy a Magyarországon nem honos invazív fajokat visszaszorítsuk, olvasható az Alkotmánybíróság honlapján.
Alaptörvény-ellenes a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvény több pontja – tartalmazza az Alkotmánybíróság (Ab) honlapján pénteken közzétett határozat, közölte az MTI.
Háromnapos ülést tart a héten az Országgyűlés, amely kedden ismét tárgyalja az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényt, amelyet a köztársasági elnök a jogszabály júliusi elfogadása után normakontrollra küldött – közölte az MTI.
Az Alkotmánybíróság (Ab) 2023. 09. 27. napján alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) egyik rendelkezését. Az ügy tanulságait az alábbiakban mutatjuk be.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Budapest Főváros IV. Kerület Újpest Önkormányzata Képviselőtestületének a települési adóról szóló 29/2015. önkormányzati rendeletének 2016. január 1-jétől 2018. december 31-ig hatályos 7. § a) és b) pontja az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésébe, valamint a XXX. cikk (1) bekezdésébe ütközően alaptörvény-ellenes volt – olvasható az Alkotmánybíróság határozatai 2023. évi 17. számában.
A 9/2023. AB határozat szerint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 183. § (1) bekezdés második mondata alaptörvény-ellenes.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték