Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Győri Törvényszék 2. Pf. 20.430/2020/10. számú ítéletét – írja az alkotmanybirosag.hu.
Az Alkotmánybíróság 3041/2023. számú Ab határozatában megállapította, hogy az adózás rendjéről szóló 2017. évi Cl. törvény (Art.) 271. § (1) bekezdésének 2018. január 1. és 2022. február 10. napja között hatályos „és a megismételt” szövegrésze a Fővárosi Törvényszék előtt 108. k. 700 437/2022. ügyszám alatt folyamatban lévő perben nem alkalmazható.
Az Alkotmánybíróság (Ab) 27/2022. határozatában alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette a Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének a telekadóról szóló 14/2014. (VI. 2.) önkormányzati rendeletének 2. §-át , továbbá megállapította, hogy e paragrafus a Győri Törvényszék előtt 8.K.700.477/2021/6. számon folyamatban volt ügyben nem alkalmazható.
Két jogszabályhely alaptörvényellenességéről határozott az Alkotmánybíróság. Az AB határozatai a Magyar Közlöny 2022/168. számában találhatók.
Az Alkotmánybíróság 18/2022. AB határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy nem az Alaptörvény elveinek összehangolt értelmezéséből fakadó követelményeknek megfelelően szabályozta a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény szerinti halvédelmi hatósági eljárást és a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 246. §-ában foglalt orvhalászat miatt folytatható büntetőeljárást. Ezért az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2022. szeptember hó 30. napjáig tegyen eleget – olvasható az alkotmanybirosag.hu-n.
A 17/2022. Ab határozat szerint a Kúria Mfv. II. 10.065/2021/7. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért az Alkotmánybíróság megsemmisítette a döntést.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 71. § (4) és (5) bekezdése és 76. §-a egyes szövegrészeit, valamint a 75. § (3) bekezdés b) pontját – tette közzé az Alkotmánybíróság honlapján.
Az Alkotmánybíróság bírói kezdeményezésre indult eljárása során alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés útján történő értékesítésének szabályairól szóló 191/2014. kormányrendelet 5. § (1) bekezdés d) pontját, valamint a megsemmisített rendelkezés kapcsán alkalmazási tilalmat rendelt el.
Az Országgyűlés 2020. december 15-ei ülésnapján elfogadott, egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló törvény (T/13958. számú törvényjavaslat) „19. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása” című fejezete egyes rendelkezései tárgyában előterjesztett előzetes normakontroll során az Alkotmánybíróság alaptörvényellenesnek ítélte a jogszabálymódosítás egyik passzusát.
Az Alkotmánybíróság elutasította az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2017. december 31. napjáig hatályos 100. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és alkalmazhatóságának kizárására irányuló indítványt – olvasható az alkotmanybirosag.hu-n.
Nem ütközik a hátrányos megkülönböztetés tilalmába az, hogy egyes állami szolgálatban álló személyek foglalkoztatásuk ideje alatt nem kapnak nyugdíjat – döntött az Alkotmánybíróság.
Alaptörvény-ellenesek a Magyar Nemzeti Bank kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok, másrészt a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott alapítványok által kezelt adatok megismerését korlátozó törvényi rendelkezések és az azokat hatályba léptető rendelkezés is – szögezi le az Alkotmánybíróság a honlapján olvasható közleményében.
Az Alkotmánybíróság ma meghozott határozatában alaptörvény-ellenesnek ítélte, és megsemmisítette a Munka törvénykönyvének azt a rendelkezését, amely szerint a várandós, illetve az emberi reprodukciós eljárásban résztvevő nőt csak akkor illeti meg a felmondási védelem, ha állapotáról a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta a munkáltatóját.
Az Alkotmánybíróság (Ab) szerint a közös háztartásban, együtt nevelt gyermekek után ugyanannyi családi pótlék jár akkori is, ha az őket nevelő szülők házasságban, és akkor is, ha élettársi kapcsolatban élnek. Ennek biztosítása azonban hiányzik a családtámogatási törvény családi pótlékról szóló szabályaiból, ezért az Ab felhívta az Országgyűlést, hogy az alaptörvény-ellenességet előidézett hiányosságot december 31-ig orvosolja.
Az Alkotmánybíróság tegnapi határozata szerint alaptörvény-ellenes a közalkalmazott nők jubileumi jutalmazásának feltételeit előíró jogszabály, ezért megtiltotta alkalmazását.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték