44 találat a(z) alapbér cimkére

Home office szabályozása: kérdések, amelyeket törvényben kell tisztázni Cikk

Az Mt. szabályozza ugyan a távmunka intézményét, azonban a vonatkozó rendelkezések a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott tevékenységre érvényesek, nem a manapság – kezdetben kényszerűségből elterjedt, majd a járványhelyzetben egyre inkább tért hódító, alkalomszerűen folytatott – otthoni munkavégzésre (home office). Jelenleg nem rendezi jogszabály az otthoni munkavégzést, így számos kérdést vet fel például az eszközhasználat, a munkavédelem, a kárfelelősség, a munkarend, és az infrastruktúra biztosítása is.

Alapbér fogalma bértámogatás esetén Kérdés

A csökkentett munkaidőre járó állami bértámogatás kapcsán szeretnénk a következőt kérdezni: Mit jelent az alapbér, amit a támogatással együtt a munkavállaló munkabérének el kell érnie [105/2020. kormányrendelet 4. § (3) d) pont)]; tehát amire a munkáltatónak ki kell egészítenie a bérét? – Ugyanúgy, mint a támogatásnál, az alapbérnek az általános szabályok szerint megállapított személyijövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett – általános szabályok szerinti nettó – összegét kell figyelembe venni? – Vagy a dolgozónak a kérelem benyújtásakor hatályos tényleges nettó alapbérére kell kiegészíteni a munkabérét, ami adókedvezmények esetén ettől eltérő összeg is lehet? Például egy családi adókedvezményben részesülő minimálbéres munkavállaló esetében: – a bruttó alapbére 161 ezer Ft, – általános szabályok szerinti nettó alapbére kb. 107 ezer Ft, ami a támogatás számításának alapja, – tényleges, a kérelem benyújtásának napján hatályos nettó alapbére 147 ezer Ft, a 2 gyerek után a családi adókedvezmény figyelembevételével. Az ő esetében melyik összeget kell nézni, amire ki kell egészíteni a munkabérét? A 05. 10-ei, erről szóló cikkük https://adozona.hu/koronavirus_jarvany/Csokkentett_munkaidore_jaro_bertamogatas_U7J9MS alapján számunkra ez nem világos. Segítségüket előre is köszönjük.

Alapbér Kérdés

Tisztelt Szakértő! Vendéglátással foglalkozó kft. a járványhelyzet kihirdetését követően kénytelen volt bezárni. Jelenleg nulla Ft a bevétele. Dolgozóit nem bocsájtotta el, megállapodott velük, hogy az alapbér 50 százalékának megfelelő állásidőt fizet. Májusban szeretne bértámogatást igényelni. A dolgozókat átjelentené 2 órás munkaviszonyba és ezután kérné a bértámogatást. Kérdésünk az lenne, hogy így is megteheti-e, hogy nem tud bevételszerző tevékenységet folytatni, illetve ha igen, akkor mi lesz a támogatás alapja, az eredeti 8 órás alapbér vagy a kérelem benyújtáskori 50 százalékos alapbér?

Munkaidő-csökkentés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkáltató a vészhelyzet alatt 2020.03.19-én a munkavállalók munkaidejét napi 8 óráról csökkentette napi 2 órára. Május 01-jétől szeretné igényelni a bértámogatást. A problémánk az új rendelkezés szerinti alapbérrel van. A kérelem benyújtásának időpontjában már a dolgozók a csökkentett alapbért kapják. Ebben az esetben mi lesz a támogatás alapja? Igényelhet egyáltalán támogatást ebben a formában a munkáltató és munkavállaló?

Bér nélküli állásidő Kérdés

Tisztelt Szakértő! A munkavállalónk állásidőn van, és mivel elháríthatatlan külső ok (járványhelyzetre hivatkozó hatósági tiltás miatt) miatt nem tudja a cég foglalkoztatni, nem jár neki alapbér. Ezen időszak alatt a munkáltató úgy döntött, hogy munkáltatói rendes felmondással megszünteti a munkavállaló munkaviszonyát. Kérdésünk, hogy a távolléti díj definíciójában szereplő esedékesség időpontjában érvényes alapbért hogyan kell értelmezni? Mivel a felmondás közlésekor és a felmondási időben is bér nélküli állásidőn van, az érvényes alapbére nulla? Vagy a munkaszerződésében meghatározott alapbért kell figyelembe venni? Válaszukat előre is köszönöm.

Bérszámfejtés koronavírus-járvány idején Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretnék megerősítést kérni, hogy jól értelmezzük-e az Mt.-ben és a jelenleg hatályos rendeletekben foglaltakat az alábbi esetekben. Vendéglátóüzletet működtet a vállalkozás, amely elvitelre, kiszállításra nem készít ételt, a 71/2020. kormányrendelet 2. §-a alapján 2020.03.28-tól nem üzemelhet. Ez a helyzet véleményem szerint megfelel az Mtv. 55. § (1) bekezdés j) pontjában leírt "elháríthatatlan oknak". Az állásidőnek erre az esetére nem jár alapbér a munkavállalónak, tekintettel arra, hogy az Mtv. 126. § (1) bekezdésében nem került felsorolásra az 55. § (1) bekezdés j) pontja. Amennyiben a munkáltató felmondással meg kívánja szüntetni az alkalmazottak munkaviszonyát, akkor a felmondási idő felére díjazás nélküli állásidő számfejtendő, és a felmondási idő másik felére járó felmentési időre ugyanúgy jár a távolléti díj, mint máskor? Vagy ez esetben nem jár a felmentési időre sem díjazás? Amennyiben olyan vendéglátó vállalkozásról van szó, amely elvitelre, kiszállításra működik, ott mi a helyzet akkor, ha a csekélyebb forgalom miatt a munkavállalók egy részének szintén nem tud a munkáltató munkát biztosítani? Ekkor az állásidőre jár díjazás vagy nem jár díjazás azoknak, akiknek nem kell dolgozni menni? Köszönöm a választ!

Állásidő Kérdés

Több eltérő válaszú cikket olvastam azzal kapcsolatban, hogy ha nem tudunk tovább termelni, mert az alapanyagbeszállítóink bezártak a járvány miatt, vagy a vevőink szintén bezártak, és nincs kinek kiszállítani, akkor ebben az esetben ez állásidő, azonban kell-e fizetni rá alapbért, mivel ez elháríthatatlan külső oknak minősül?

Táppénzalap meghatározása Kérdés

A 180 napi pénzbeli ellátás számításánál figyelembe vehető számítási időszakban bevallott jövedelem megállapításánál tört hónapra kell meghatározni a jövedelmet, akkor az ott kifizetett jutalmat is figyelembe kell venni? Például december hónapban volt alapbére a dolgozónak 149 000 forint, jutalom 60 000 forint. 20 naptári napi jövedelmet kell megállapítani a 180 naphoz. 149 000 + 60 000 = 209 000/31 = 6741,94 × 20 = 134 839, vagy 149 000/31 = 4806,45 × 20 = 96 129 forint. A többi hónap az teljes hónap volt.

Sikeres bérmegállapodás, tetemes béremelés az Auchan-nál Cikk

Megállapodott az Auchan Retail Magyarország a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével a 2020-as béremelésről. A 2020 során több mint 1,6 milliárd forint befektetést jelentő új javadalmazási rendszer a nem vezetői munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók esetében 17 százalékkal emeli a belépő béreket.

Távolléti díj: példákon keresztül mutatjuk, hogyan kell kiszámítani Cikk

A munkavállalót számos esetben illeti meg távolléti díj: ha szabadságon van, ha a betegszabadságát tölti, ebben „mérjük” a végkielégítést, a munkaidő-kedvezmény és a munkavégzés alóli felmentés tartamára is ezen díjazás jár.

Bérpótlékok: amikor halmozódhatnak, és amikor nem Cikk

Bérpótlék többféle jogcímen megilletheti a munkavállalót. Ezek alapvetően jól megférnek egymás mellett, léteznek azonban kivételek, amikor egyes pótlékok kizárják egymást. Táblázatos formában foglaltuk össze.

Nem adta meg a minimálbért, felügyeleti eljárás indulhat ellene Cikk

Munkaügyi eljárás, hatósági vizsgálatok elé nézhet a Spar áruházlánc, mivel úgy tűnik, több szakképzett dolgozójának munkaszerződésében a fizetés alapjául feltüntetett alapbér éveken át nem érte el a garantált bérminimum összegét, dacára a vonatkozó kormányrendelet előírásainak – írja a Magyar Nemzet, hozzátéve, hogy a szakminisztérium a munkavállalók javára foglalt állást a bérvitában.

Távolléti díj számítása Kérdés

Tisztelt Válaszadó! Teljes munkaidős üzletkötőnk munkaszerződése alapján havi időbérben részesül, az időbér azonos az alpbérrel, ezt minden hónapban megkapja.Az általa értékesített áruk árrése után a munkaszerződésben külön meghatározoitt százalékos kulccsal jutalékot kap. Ha nem értékesít adott hónapban, akkor csak az alapbérét kapja meg. Ebben az esetben mit kell figyelembe venni a távolléti díj számításánál? Válaszát köszönöm.

Távolléti díj számítása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Üzleteinkben dolgozó eladóink alapbérükön felül (ez kb. bruttó 200 000 Ft) teljesítményüktől függően mozgóbérben is részesülnek. Ez mindig utólag kerül elszámolásra és teljesítménytől függően 0-tól akár kb. bruttó 150 000 Ft-ig terjedhet az értéke. A dolgozók ezen felül vasárnapi pótlékban és a munkaidőkeret végén – amennyiben túlórájuk keletkezett – túlórapótlékban részesülnek. A kérdésem az lenne, hogy távolléti díj számításánál a mozgóbért is figyelembe kell venni, vagy csupán a pótlékokat. Megtisztelő válaszát előre is nagyon szépen köszönöm.

Alkalmi munka pótlékai Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdést tettem fel az alkalmi munka pótlékaira vonatkozóan, melyre választ is kaptam az alábbiak szerint: http://adozona.hu/kerdesek/2018_2_14_Alkalmi_munka_potlekai_hxn Megköszönve eddigi segítségét, kérem még a további felmerült kérdésemet is szíveskedjen megválaszolni: abban az esetben ha a munkavállaló készenléti munkakörben ( recepciós, portás, vagyonőr) van foglalkoztatva alkalmi munkára, ilyen esetben a munka törvénykönyve 117. § engedélyezi a napi 12 órás munkavégzést, tehát ezekben az eseteben is el kell számolni 8 óra után pótlékot a munkavállalónak vagy elegendő az alapbér számfejtése? Segítségét előre is köszönjük.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Könyvviteli szoftverváltás

Nagy Norbert

adószakértő

Nem egyezményes ország külföldi munkavállalója

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Kettős könyvvezetésből vissza egyszeresbe

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 november
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close