48 találat a(z) alapbér cimkére

Így adóznak a diákmunkások Cikk

A nyári munkát vállaló diákok a közteherviselés szempontjából felnőttnek számítanak. Bejelentésükre, adózásukra – a diákszövetkezeten keresztül vállalt munka kivételével – ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint más munkavállalók esetébe – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Bérpótlék Kérdés

Utazás a munkavégzés helyére: amikor beleszámít a munkaidőbe Cikk

A munkavállalók – változó munkahelyen – gépi földmunkát végeznek, akár 150 kilométerre a telephelytől. Ilyenkor rögtön az adott munka helyszínére mennek, hárman-négyen egy autóval. Az utazás két-három órát is igénybe vesz naponta. Az utazás a munkaidő része? Mit lehet, vagy kell erre az időre fizetni? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

Kúriai döntés: munkatársa feladatait is ellátta – ekkor vált volna magasabb alapbérre jogosulttá Cikk

Abban az esetben, ha a munkavállaló rendes munkaidejében más munkatárs munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, az ellátott munkakörre vonatkozó magasabb alapbérre akkor válik jogosulttá, ha ennek a feladatellátásnak az időtartama meghatározható, és saját munkakörétől elválasztható, olvasható a Kúria összefoglalójában.

Home office szabályozása: kérdések, amelyeket törvényben kell tisztázni Cikk

Az Mt. szabályozza ugyan a távmunka intézményét, azonban a vonatkozó rendelkezések a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott tevékenységre érvényesek, nem a manapság – kezdetben kényszerűségből elterjedt, majd a járványhelyzetben egyre inkább tért hódító, alkalomszerűen folytatott – otthoni munkavégzésre (home office). Jelenleg nem rendezi jogszabály az otthoni munkavégzést, így számos kérdést vet fel például az eszközhasználat, a munkavédelem, a kárfelelősség, a munkarend, és az infrastruktúra biztosítása is.

Alapbér fogalma bértámogatás esetén Kérdés

A csökkentett munkaidőre járó állami bértámogatás kapcsán szeretnénk a következőt kérdezni: Mit jelent az alapbér, amit a támogatással együtt a munkavállaló munkabérének el kell érnie [105/2020. kormányrendelet 4. § (3) d) pont)]; tehát amire a munkáltatónak ki kell egészítenie a bérét? – Ugyanúgy, mint a támogatásnál, az alapbérnek az általános szabályok szerint megállapított személyijövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett – általános szabályok szerinti nettó – összegét kell figyelembe venni? – Vagy a dolgozónak a kérelem benyújtásakor hatályos tényleges nettó alapbérére kell kiegészíteni a munkabérét, ami adókedvezmények esetén ettől eltérő összeg is lehet? Például egy családi adókedvezményben részesülő minimálbéres munkavállaló esetében: – a bruttó alapbére 161 ezer Ft, – általános szabályok szerinti nettó alapbére kb. 107 ezer Ft, ami a támogatás számításának alapja, – tényleges, a kérelem benyújtásának napján hatályos nettó alapbére 147 ezer Ft, a 2 gyerek után a családi adókedvezmény figyelembevételével. Az ő esetében melyik összeget kell nézni, amire ki kell egészíteni a munkabérét? A 05. 10-ei, erről szóló cikkük https://adozona.hu/koronavirus_jarvany/Csokkentett_munkaidore_jaro_bertamogatas_U7J9MS alapján számunkra ez nem világos. Segítségüket előre is köszönjük.

Alapbér Kérdés

Tisztelt Szakértő! Vendéglátással foglalkozó kft. a járványhelyzet kihirdetését követően kénytelen volt bezárni. Jelenleg nulla Ft a bevétele. Dolgozóit nem bocsájtotta el, megállapodott velük, hogy az alapbér 50 százalékának megfelelő állásidőt fizet. Májusban szeretne bértámogatást igényelni. A dolgozókat átjelentené 2 órás munkaviszonyba és ezután kérné a bértámogatást. Kérdésünk az lenne, hogy így is megteheti-e, hogy nem tud bevételszerző tevékenységet folytatni, illetve ha igen, akkor mi lesz a támogatás alapja, az eredeti 8 órás alapbér vagy a kérelem benyújtáskori 50 százalékos alapbér?

Munkaidő-csökkentés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkáltató a vészhelyzet alatt 2020.03.19-én a munkavállalók munkaidejét napi 8 óráról csökkentette napi 2 órára. Május 01-jétől szeretné igényelni a bértámogatást. A problémánk az új rendelkezés szerinti alapbérrel van. A kérelem benyújtásának időpontjában már a dolgozók a csökkentett alapbért kapják. Ebben az esetben mi lesz a támogatás alapja? Igényelhet egyáltalán támogatást ebben a formában a munkáltató és munkavállaló?

Bér nélküli állásidő Kérdés

Tisztelt Szakértő! A munkavállalónk állásidőn van, és mivel elháríthatatlan külső ok (járványhelyzetre hivatkozó hatósági tiltás miatt) miatt nem tudja a cég foglalkoztatni, nem jár neki alapbér. Ezen időszak alatt a munkáltató úgy döntött, hogy munkáltatói rendes felmondással megszünteti a munkavállaló munkaviszonyát. Kérdésünk, hogy a távolléti díj definíciójában szereplő esedékesség időpontjában érvényes alapbért hogyan kell értelmezni? Mivel a felmondás közlésekor és a felmondási időben is bér nélküli állásidőn van, az érvényes alapbére nulla? Vagy a munkaszerződésében meghatározott alapbért kell figyelembe venni? Válaszukat előre is köszönöm.

Bérszámfejtés koronavírus-járvány idején Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretnék megerősítést kérni, hogy jól értelmezzük-e az Mt.-ben és a jelenleg hatályos rendeletekben foglaltakat az alábbi esetekben. Vendéglátóüzletet működtet a vállalkozás, amely elvitelre, kiszállításra nem készít ételt, a 71/2020. kormányrendelet 2. §-a alapján 2020.03.28-tól nem üzemelhet. Ez a helyzet véleményem szerint megfelel az Mtv. 55. § (1) bekezdés j) pontjában leírt "elháríthatatlan oknak". Az állásidőnek erre az esetére nem jár alapbér a munkavállalónak, tekintettel arra, hogy az Mtv. 126. § (1) bekezdésében nem került felsorolásra az 55. § (1) bekezdés j) pontja. Amennyiben a munkáltató felmondással meg kívánja szüntetni az alkalmazottak munkaviszonyát, akkor a felmondási idő felére díjazás nélküli állásidő számfejtendő, és a felmondási idő másik felére járó felmentési időre ugyanúgy jár a távolléti díj, mint máskor? Vagy ez esetben nem jár a felmentési időre sem díjazás? Amennyiben olyan vendéglátó vállalkozásról van szó, amely elvitelre, kiszállításra működik, ott mi a helyzet akkor, ha a csekélyebb forgalom miatt a munkavállalók egy részének szintén nem tud a munkáltató munkát biztosítani? Ekkor az állásidőre jár díjazás vagy nem jár díjazás azoknak, akiknek nem kell dolgozni menni? Köszönöm a választ!

Állásidő Kérdés

Több eltérő válaszú cikket olvastam azzal kapcsolatban, hogy ha nem tudunk tovább termelni, mert az alapanyagbeszállítóink bezártak a járvány miatt, vagy a vevőink szintén bezártak, és nincs kinek kiszállítani, akkor ebben az esetben ez állásidő, azonban kell-e fizetni rá alapbért, mivel ez elháríthatatlan külső oknak minősül?

Táppénzalap meghatározása Kérdés

A 180 napi pénzbeli ellátás számításánál figyelembe vehető számítási időszakban bevallott jövedelem megállapításánál tört hónapra kell meghatározni a jövedelmet, akkor az ott kifizetett jutalmat is figyelembe kell venni? Például december hónapban volt alapbére a dolgozónak 149 000 forint, jutalom 60 000 forint. 20 naptári napi jövedelmet kell megállapítani a 180 naphoz. 149 000 + 60 000 = 209 000/31 = 6741,94 × 20 = 134 839, vagy 149 000/31 = 4806,45 × 20 = 96 129 forint. A többi hónap az teljes hónap volt.

Sikeres bérmegállapodás, tetemes béremelés az Auchan-nál Cikk

Megállapodott az Auchan Retail Magyarország a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével a 2020-as béremelésről. A 2020 során több mint 1,6 milliárd forint befektetést jelentő új javadalmazási rendszer a nem vezetői munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók esetében 17 százalékkal emeli a belépő béreket.

Távolléti díj: példákon keresztül mutatjuk, hogyan kell kiszámítani Cikk

A munkavállalót számos esetben illeti meg távolléti díj: ha szabadságon van, ha a betegszabadságát tölti, ebben „mérjük” a végkielégítést, a munkaidő-kedvezmény és a munkavégzés alóli felmentés tartamára is ezen díjazás jár.

Bérpótlékok: amikor halmozódhatnak, és amikor nem Cikk

Bérpótlék többféle jogcímen megilletheti a munkavállalót. Ezek alapvetően jól megférnek egymás mellett, léteznek azonban kivételek, amikor egyes pótlékok kizárják egymást. Táblázatos formában foglaltuk össze.