Munkaviszonyt megszüntető közös megegyezés ügyében döntött a Kúria Cikk
A Kúria friss döntésében (BH2024.117.) a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének szabályait vizsgálta. Cikkünkben az ügy tanulságait foglaljuk össze.
A Kúria friss döntésében (BH2024.117.) a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének szabályait vizsgálta. Cikkünkben az ügy tanulságait foglaljuk össze.
Egy friss döntésében (BH2024.111.) a Kúria azt vizsgálta, hogyan lehet megállapítani, hogy egy adat közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak minősül-e. Cikkünkben az ügy lényegét mutatjuk be.
A vállalatok csak úgy érthetik meg és fordíthatják le a saját helyzetükre a NIS2 követelményrendszerét, ha azt egy szervezeti egységek felett álló információbiztonsági irányítási rendszerként kezelik. Ebben pedig fontos szerepe van a GDPR-on edződött HR-nek. Nem véletlen, hogy egyes cégeknél éppen a HR szakemberek teszik meg az első lépést szakértők bevonására a NIS2 (Network and Information Security V2) felkészülés során. Kóczé Péter a Grant Thornton nemzetközi üzleti és adótanácsadó cég Digitál üzletágának vezetője, NIS2 mentor osztja meg a felkészülés eddigi tapasztalatait – írja a hrportal.hu.
Egyre több vevő aggódik amiatt, hogy a vásárláskor megadott adatai kiszivárognak, ami a kereskedőket is lépésre kényszeríti – mutat rá az EY legfrissebb, 30 ország több mint 23 ezer fogyasztójának megkérdezésével készült nemzetközi kutatásából.
Összehangolt ellenőrzések keretében vizsgálják az európai felügyeleti hatóságok a honlapok sütihasználatát. Míg számos tagállami hatóságnak e tekintetben részletes iránymutatás áll rendelkezésre, Magyarországon az nem rendelkezik erről a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, így más tagállami hatóságok idegen nyelvű döntései segítségével kell tájékozódni. Cikkünkkel ezt igyekszünk megkönnyíteni, ismertetjük a legfontosabb tudnivalókat.
A NOYB osztrák jogvédő csoport csütörtökön felszólította a nemzetközi adatvédelmi szervezeteket, hogy azonnal lépjenek fel a Meta amerikai internetes óriásvállalat ellen, miután a cég az Európai Unióban fel akarja használni a felhasználók személyes adatait a mesterséges intelligencia (MI) technológiája számára – közölte az MTI.
Az Európai Unió elfogadta a mesterséges intelligencia (MI) rendeletet (EU AI Act), amely hamarosan hatályba lép, illetve belátható időn belül alkalmazhatóvá is fog válni. Addig is van azonban számos olyan, már létező jogi kötelezettség, amelyre a vállalkozásoknak ügyelniük szükséges. Cikkünkben ezeket gyűjtöttük csokorba a német adatvédelmi hatóságok közös MI iránymutatása alapján.
Yettel feltöltőkártyás ügyfeleket célzó, csaló weboldal bukkant fel az interneten, melynek célja, hogy megszerezzék az egyenlegfeltöltést kezdeményező ügyfelek bankkártya-adatait – figyelmeztet közleményében a mobiltelefon-társaság.
[1] Az alperes a hivatalból indult adategyeztetési eljárásban 2021. november 30-án meghozott határozatában megállapította, hogy a felperes az 1980. szeptember 1. és 2020. december 31. közötti időszakban 39 év 179 nap nyugdíjjogosultság elbírálásához figyelembe vehető szolgálati idővel rendelkezik. A döntésben a felperesnek az önkéntes tűzoltóságnál egyéb jogviszony keretében történő foglalkoztatásából származó jövedelme nem került rögzítésre, ezzel összefüggésben a határozat a társadalombizto...
Az Európai Parlament 2024. március 13-án megszavazta az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvényét, az EU AI Act-et. A szabályozás a mesterségesintelligencia-alkalmazásokat gyártó, illetve felhasználó vállalkozásokra egyaránt vonatkozik, fontos szerepet játszik a marketing és értékesítés, a vezetőidöntés-támogatás, a saját termékek és szolgáltatások fejlesztése, az informatikai folyamatok automatizálása, az ügyfélszolgálati tevékenységek, a kockázatelemzés és -kezelés területén, továbbá a HR folyamatok digitalizációjában. Az EU AI Act több szempontból is hasonlít a GDPR szabályozási rendszerére. A szabályozás alkalmazhatóságát egy hosszabb, 36 hónapos felkészülési idő előzi meg. Ez azonban – eltérően a GDPR-tól – nem jelenti azt, hogy 3 évig a szabályozással nem lesz dolgunk. Bizonyos rendelkezéseket ugyanis már 6 hónap elteltével alkalmazni szükséges. Ezt követően a végső alkalmazási időpontig az egyes szabályozási egységek fokozatosan válnak alkalmazhatóvá. További hasonlóságot jelent a kockázatalapú megközelítés, illetve a kiszabható bírságok rendkívüli mértéke is.
Betegség miatt nem vállalta egy könyvelő 2024. évre cégek könyvelését. Az érintett céggel könyvviteli és adózási szolgáltatáshoz kapcsolódó adatkezelési és adatfeldolgozási szerződést írt alá a könyvelő. Az új könyvelő e-mailben kéri az alkalmazottak iratait, a könyvelt adatállományt. Ha a régi könyvelő adatot szolgáltat az újnak, nem sérti meg a vonatkozó jogszabályt? Kinek köteles átadni a volt partnercég iratanyagát? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.
Ez az indokolás a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján közzétételre kerül.
A törvénytervezet nemzetünk szempontjából fontos két meghatározó eleme, versenyképességünk erősítése és nemzeti szuverenitásunk védelme érdekében került előkészítésre.
Versenyképesség nélkül az ország és a magyar gazdaság ...
A Kult. tv.
lép.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény
lép.
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény
lép.
A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény
...
[1] A felperes 2022. április 22-én az alperes bíróságtól elektronikus úton a következő közérdekű adatok kiadásának a teljesítését kérte: küldje meg a 2022. május 3-ára bejegyzett tárgyalások listáját (a bíró neve, ügyszám/év, az ügy tárgya, kezdési időpont).
[2] Az alperes 2022. május 2-án küldött levelével az adat megismerése iránti igény teljesítését megtagadta. Állította, hogy nem rendelkezik a kért formában és tartalommal az adatokkal, nincsenek összesített kötelező, illetve statisztikai...
Az Európai Parlament 2024. március 13-án megszavazta az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvényét, az EU AI Act-et. A szabályozás a mesterségesintelligencia-alkalmazásokat gyártó, illetve felhasználó vállalkozásokra egyaránt vonatkozik, fontos szerepet játszik a marketing és értékesítés, a vezetőidöntés-támogatás, a saját termékek és szolgáltatások fejlesztése, az informatikai folyamatok automatizálása, az ügyfélszolgálati tevékenységek, a kockázatelemzés és -kezelés területén, továbbá a HR folyamatok digitalizációjában. Az EU AI Act több szempontból is hasonlít a GDPR szabályozási rendszerére. A szabályozás alkalmazhatóságát egy hosszabb, 36 hónapos felkészülési idő előzi meg. Ez azonban – eltérően a GDPR-tól – nem jelenti azt, hogy 3 évig a szabályozással nem lesz dolgunk. Bizonyos rendelkezéseket ugyanis már 6 hónap elteltével alkalmazni szükséges. Ezt követően a végső alkalmazási időpontig az egyes szabályozási egységek fokozatosan válnak alkalmazhatóvá. További hasonlóságot jelent a kockázatalapú megközelítés, illetve a kiszabható bírságok rendkívüli mértéke is.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől