A társadalombiztosítási nyugellátást szabályozó törvény szerint a munkáltatónak a 2025. január 1-jét követően keletkezett és a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló iratokat nem kell megőriznie. Ez a változás tehát kizárólag a 2025. január 1. napjától keletkezett iratokra vonatkozik. Adódik a kérdés, hogy ezeket a dokumentumokat nem is kell megőrizni? A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a 10/2025. számú számviteli kérdésben válaszol.
[1] A szabályozás célja, hogy meghatározza a telephely biztonsági tanúsítvány és az egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítvány kiadásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékének, beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának, visszatérítésének, valamint felhasználásának szabályait.
[2] A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 37/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 9. § (1) ...
Az Európai Unió 2016-ban fogadta el a 2016/679. számú általános adatvédelmi rendeletet (GDPR), mely azóta is meghatározó része az egyes vállalkozások jogi megfelelési tevékenységének. Habár a GDPR rendelkezései első ránézésre jól követhetők, a gyakorlatban sok esetben jelent gondot az értelmezésük.
Megjelent az EU hivatalos lapjában az Európai Egészségügyi Adattérről (EHDS) szóló 2025/327. számú rendelet. Az EHDS átfogó keretet biztosít a tagállamokban az elektronikus egészségügyi adatokhoz való hozzáféréshez és azok felhasználásához. A szabályozás célja alapvetően az, hogy az uniós polgárok javára fokozza az innovációt és a versenyképességet az egészségügyi ágazatban. Az egyes államok kimaradhatnak a közös szabályozásból, de az sok jót nem ígér a betegek számára.
Kiberbiztonsági tananyaggal bővült a március 3-án elindult tizenegyedik PÉNZ7 pénzügyi és vállalkozói témahét, amelyen idén megduplázódott a regisztrált intézmények száma – jelentette be Vékony Anett, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyi szabályozásért felelős helyettes államtitkára az új tananyag részét képező könyv bemutatóján.
Nem minden esetben sérti az eltérő bánásmód a diszkrimináció általános tilalmát. Az egyenlő bánásmód követelményének sérelme csupán abban az esetben következik be, ha a sérelem egy, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség biztosításáról szóló törvényben nevesített védett tulajdonsághoz kapcsolódik. Ilyen védett tulajdonság lehet például az életkor, nem, egészségi állapot stb. A jogszabály ugyanakkor az úgynevezett egyéb helyzetet is elismeri védett tulajdonságként. Utóbbi tartalma nem nyilvánvaló. Ezen hivatkozási alap használhatóságát érinti egy nemrégiben hozott Kúria-ítélet (BH2025.20.)
A holland kormány betiltja a kínai DeepSeek mesterségesintelligencia(MI)-chatbot használatát hivatalnokok számára kémkedési aggályok miatt – jelentette be csütörtökön Zsolt Szabó digitalizációért felelős államtitkár, közölte az MTI.
Jó ideje pletykálnak arról, hogy az okoseszközök lehallgathatják használóikat, és a háttérben személyes adatokat gyűjthetnek róluk. Az összeesküvés-elméletek korában eleinte sokan hitetlenkedve hallgatták ezt, egészen addig, ameddig az első jogi eljárások meg nem indultak. Az Egyesült Államokban az Apple 95 millió dollár megfizetését vállalta a potenciális jogsértésért, amit egyébként nem ismert el.
Az ügyfelek megszólítására vonatkozó adatok gyűjtése objektíve nem elengedhetetlen, különösen, ha annak célja a kereskedelmi kommunikáció személyre szabása, olvasható az Európai Unió Bírósága C-394/23. számú ügyben hozott ítéletében.
[1] A felperes 2011. október 20-tól közalkalmazotti, majd 2021. március 1-jétől egészségügyi szolgálati jogviszonyban állt az alperessel egészségügyi ügyvitelszervező munkakörben. Munkaköri feladatait képezte többek között az általános ügyviteli feladatok ellátása, a betegnyilvántartási rendszer kezelése, a kórlapok nyilvántartása és kezelése, a zárójelentések rögzítése, adatgyűjtés ágazati statisztikákhoz, a napi egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó adminisztratív és dokumentatív feladatok ell...
1. A Kormány
1.1. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 33. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva elrendeli a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. Az NGM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek és kiadások cím, 2. Az NGM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások alcímnek a 6. Tő...
Hat és fél évvel ezelőtt lépett hatályba a személyes adatok kezelését és védelmét szabályozó 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR), attól fogva kiemelkedő jelentőségre tett szert a jogos érdek jogalap. Ennek alkalmazása kapcsán azonban ez idáig kevés fogódzó volt, mivel a GDPR szabályait autentikusan értelmező Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) mind ez idáig nem nyilvánított véleményt a kérdésben. Nemrégiben viszont a testület közzétett egy iránymutatás-tervezetet, amit november közepéig lehetett véleményezni; cikkünkben összefoglaltuk a fontosabb megállapításait.
A Kormány
1. egyetért a digitális platformokon keresztül szerzett jövedelemmel kapcsolatos automatikus információcseréről szóló illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) bemutatott szövegével;
2. felhatalmazza a pénzügyminisztert vagy az általa kijelölt személyt a Megállapodás bemutatott szövegének - a megerősítés fenntartásával történő - végleges megállapítására;
3. felhívja a külgazdasági és külügyminisztert, hogy a Megállapodás szövegének véglege...
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Az Országgyűlés a 2023. év végén fogadta el a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának eg...
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Az Országgyűlés a 2023. év végén fogadta el a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának eg...
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték