598 találat a(z) adatvédelem cimkére

BH 2024.6.148 Jogszabályok és jogi tartalmak

[1] Az alperes a hivatalból indult adategyeztetési eljárásban 2021. november 30-án meghozott határozatában megállapította, hogy a felperes az 1980. szeptember 1. és 2020. december 31. közötti időszakban 39 év 179 nap nyugdíjjogosultság elbírálásához figyelembe vehető szolgálati idővel rendelkezik. A döntésben a felperesnek az önkéntes tűzoltóságnál egyéb jogviszony keretében történő foglalkoztatásából származó jövedelme nem került rögzítésre, ezzel összefüggésben a határozat a társadalombizto...

Megjelent a „Mesterségesintelligencia-szabályozás az EU-ban (AI Act)” című webinárium videófelvétele Cikk

Az Európai Parlament 2024. március 13-án megszavazta az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvényét, az EU AI Act-et. A szabályozás a mesterségesintelligencia-alkalmazásokat gyártó, illetve felhasználó vállalkozásokra egyaránt vonatkozik, fontos szerepet játszik a marketing és értékesítés, a vezetőidöntés-támogatás, a saját termékek és szolgáltatások fejlesztése, az informatikai folyamatok automatizálása, az ügyfélszolgálati tevékenységek, a kockázatelemzés és -kezelés területén, továbbá a HR folyamatok digitalizációjában. Az EU AI Act több szempontból is hasonlít a GDPR szabályozási rendszerére. A szabályozás alkalmazhatóságát egy hosszabb, 36 hónapos felkészülési idő előzi meg. Ez azonban – eltérően a GDPR-tól – nem jelenti azt, hogy 3 évig a szabályozással nem lesz dolgunk. Bizonyos rendelkezéseket ugyanis már 6 hónap elteltével alkalmazni szükséges. Ezt követően a végső alkalmazási időpontig az egyes szabályozási egységek fokozatosan válnak alkalmazhatóvá. További hasonlóságot jelent a kockázatalapú megközelítés, illetve a kiszabható bírságok rendkívüli mértéke is.

A nap kérdése: átadhatja-e a régi könyvelő közvetlenül az újnak egy cég könyvelési iratait? Cikk

Betegség miatt nem vállalta egy könyvelő 2024. évre cégek könyvelését. Az érintett céggel könyvviteli és adózási szolgáltatáshoz kapcsolódó adatkezelési és adatfeldolgozási szerződést írt alá a könyvelő. Az új könyvelő e-mailben kéri az alkalmazottak iratait, a könyvelt adatállományt. Ha a régi könyvelő adatot szolgáltat az újnak, nem sérti meg a vonatkozó jogszabályt? Kinek köteles átadni a volt partnercég iratanyagát? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.

Végső előterjesztői indokolás az oktatási, családügyi, kulturális tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2024. évi XIII. törvényhez - Indokolások Tára 2024/43. Jogszabályok és jogi tartalmak

Ez az indokolás a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján közzétételre kerül.
A törvénytervezet nemzetünk szempontjából fontos két meghatározó eleme, versenyképességünk erősítése és nemzeti szuverenitásunk védelme érdekében került előkészítésre.
Versenyképesség nélkül az ország és a magyar gazdaság ...

2024. évi XIII. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak

A Kult. tv.






lép.

























A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény




















lép.












A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény












lép.




















A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény



















...

BH 2024.5.111 Jogszabályok és jogi tartalmak

[1] A felperes 2022. április 22-én az alperes bíróságtól elektronikus úton a következő közérdekű adatok kiadásának a teljesítését kérte: küldje meg a 2022. május 3-ára bejegyzett tárgyalások listáját (a bíró neve, ügyszám/év, az ügy tárgya, kezdési időpont).
[2] Az alperes 2022. május 2-án küldött levelével az adat megismerése iránti igény teljesítését megtagadta. Állította, hogy nem rendelkezik a kért formában és tartalommal az adatokkal, nincsenek összesített kötelező, illetve statisztikai...

Mesterségesintelligencia-szabályozás az EU-ban (AI Act) – webinárium Cikk

Az Európai Parlament 2024. március 13-án megszavazta az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvényét, az EU AI Act-et. A szabályozás a mesterségesintelligencia-alkalmazásokat gyártó, illetve felhasználó vállalkozásokra egyaránt vonatkozik, fontos szerepet játszik a marketing és értékesítés, a vezetőidöntés-támogatás, a saját termékek és szolgáltatások fejlesztése, az informatikai folyamatok automatizálása, az ügyfélszolgálati tevékenységek, a kockázatelemzés és -kezelés területén, továbbá a HR folyamatok digitalizációjában. Az EU AI Act több szempontból is hasonlít a GDPR szabályozási rendszerére. A szabályozás alkalmazhatóságát egy hosszabb, 36 hónapos felkészülési idő előzi meg. Ez azonban – eltérően a GDPR-tól – nem jelenti azt, hogy 3 évig a szabályozással nem lesz dolgunk. Bizonyos rendelkezéseket ugyanis már 6 hónap elteltével alkalmazni szükséges. Ezt követően a végső alkalmazási időpontig az egyes szabályozási egységek fokozatosan válnak alkalmazhatóvá. További hasonlóságot jelent a kockázatalapú megközelítés, illetve a kiszabható bírságok rendkívüli mértéke is.

Milyen mértékben illeti meg a közszereplőt a magánélete védelméhez való jog? Cikk

A Kúria a BH2024.50. számú döntésében azt vizsgálta, hogy a közszereplőt, volt közszereplőt milyen mértékben illet meg a magánélet védelméhez való jog, illetve, hogy a magánéletének részletei mennyiben tarthatnak közérdeklődésre számot. Cikkünkben az ügy tanulságait foglaltuk össze.

Adatvédelmi hozzáférési jog biztosítása: összehangolt ellenőrzést indít az EU-s testület Cikk

Az Európai Adatvédelmi Testület (European Data Protection Board) összehangolt ellenőrzési akciói keretében idén a GDPR 15. cikkében nevesített hozzáférési jog betartására fókuszál. Cikkünkben ismertetjük az akció kereteit, illetve azt, miben rejlik a hozzáférési jog lényege.

Döntött az EU Bírósága: a jogellenesen kezelt adatot hivatalból is töröltetheti a felügyeleti hatóság Cikk

Jogszerűen kötelezte az adatkezelőt a személyes adatok törlésére a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) – állapította meg az Európai Unió Bírósága (EUB) egy magyarországi ügyet érintő előzetes döntéshozatali eljárásban (C-46/23.) Cikkünkben bemutatjuk az ügy tanulságait.

Magyar adatvédelmi ügyben döntött az Európai Unió Bírósága Cikk

A személyes adatok védelme: a tagállami felügyeleti hatóság elrendelheti a jogellenesen kezelt adatok törlését, még az érintett előzetes kérelme hiányában is, olvasható az Európai Unió Bírósága C-46/23. számú ügyben hozott ítéletéből. Az ilyen törlés az e személytől gyűjtött, és a más forrásból származó adatokra is kiterjedhet.

Visszaélés, zsarolás lopott adatokkal: fontos GDPR-kérdésben döntött az EU Bírósága Cikk

Az adatvédelmi incidensekhez kapcsolódó felelősségre vonatkozó fontos kérdéseket vizsgált meg az Európai Unió Bírósága (EUB) a C-340/21. számú ügyben. A felelősség megállapítása adott esetekben csillagászati mértékű adatvédelmi bírságot vagy sérelemdíjat is vonhat maga után. Cikkünkben ismertetjük a döntés széles körben érvényes tanulságait.

NIS2 vagy GDPR? Vagy mindkettő? Cikk

A NIS2 (Network and Information Systems Directive, version 2) irányelvet valószínűleg ma még igen kevesen említik meg a cégvezetők közül, amikor információvédelemről esik szó, pedig 2024. október 18-tól már ezt az új információbiztonsági keretrendszert is működtetniük kell az érintett cégeknek – írja blogjában a Grant Thornton.

Megugrott a GDPR-bírságok mértéke Európában Cikk

Tavaly rekordösszegű bírságot szabtak ki az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) megsértése miatt Európában, a bírságok összértéke 36 százalékkal 1,78 milliárd euróra nőtt – állapította meg a DLA Piper jelentése.

4/2024. (I. 31.) NGM rendelet Jogszabályok és jogi tartalmak