Kibertámadás áldozata lett a Crédit Mutuel Arkéa francia bank, a kár összege mintegy 100 millió euróra rúg az előzetes becslések szerint, de a pénzintézet megpróbálja visszaszerezni – közölte az MTI.
A mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásával a problémák is egyre jobban napvilágra kerülnek. Kiderült, hogy az MI tévedhet, sőt akár többször is egymás után. Arra is előkerültek adatok, hogy az MI utasítások hiányában, autonóm módon is cselekedni képes, sőt a tévedéseit el is leplezheti. A fenti problémakört mutatjuk be példákon keresztül annak érdekében, hogy a tetemes bírságok, kárigények elkerülhetők legyenek. A megfelelési ellenőrzés ugyanis az alkalmazó felelőssége. Mielőtt tehát egy vállalkozás, munkahely a mesterséges intelligencia segítségét is bevonná, ennek hatásait értékelni szükséges.
Egyre több vállalkozás utasítja arra az alkalmazottakat, hogy a munkavégzésük során használjanak mesterséges intelligenciát. Habár ez nagyon hasznos lehet, kockázatokat is rejt. Nézzük, mire érdemes figyelni munkajogi szempontból!
Marketing adatkezelések területén a hozzájárulás jogalap alkalmazása meglehetősen gyakori. Ez lehet az alapja például a hírlevélküldésnek, amikor valamely adatkezelő arra kér előzetes hozzájárulást természetes személyektől, hogy a termékeiről, szolgáltatásairól tájékoztató anyagokat, ajánlatokat küldhessen. A hozzájárulás érvényességét az határozza meg, hogy az érintett személyt pontosan miről tájékoztatják. Ehhez nyújt segítséget a folyamatban lévő C-317/25. számú uniós bírósági jogeset, amelyet gyakorlati oldalról mutatunk be cikkünkben.
A közös képviselő, illetve a társasház adatvédelmi kötelezettségeire vonatkozó ügyben döntött nemrégiben a Kúria; az ítélet valamennyi társasházat potenciálisan érinti. Cikkünkben az általános tanulságokkal együtt ismertetjük a döntés részleteit.
A publikus mesterségesintelligencia-eszközökbe irányuló adatforgalom 39,7 százaléka érzékeny információkat tartalmaz a Cyberhaven több milliárd adatmozgást vizsgáló kutatása szerint.
Legutóbb a magukat Magyarország Ügyészségének kiadó támadók tevékenysége világított rá, hogy a legkisebb hazai vállalatok is valódi veszélyben érezhetik az adataikat. Főleg mert azóta újabb, még profibb hullám is indult – írja a hvg.hu
A generatív mesterséges intelligencia (MI) rohamos terjedése egyre több vállalkozást késztet arra, hogy a mindennapi munkafolyamataikba is beépítsék – kihasználván az MI munkafolyamatokat gyorsító, illetve munkavállalókat helyettesítő hatását – az olyan eszközöket, melynek segítségével e-maileket és szerződéseket lehet fogalmazni, összefoglalókat lehet készíteni, előadásokat lehet szerkeszteni, de akár adatok is rendszerezhetők vele. Ilyen eszköz a Microsoft 365 Copilot, a Microsoft irodai alkalmazásaiba épített MI-asszisztens. A már Magyarországon is elterjedt alkalmazás adatvédelmi szempontból azonban korántsem tekinthető egyszerű informatikai fejlesztésnek: érdemes figyelembe venni az adatvédelmi problémákat és kockázatokat.
A GDPR számos vállalkozás számára kötelezővé teszi adatvédelmi tisztviselő (Data Protection Officer: DPO) kijelölését. Milliós adatvédelmi bírságot eredményezhet, ha senkit nem neveznek ki a posztra, vagy összeférhetetlen személyt jelölnek ki. Érdemes így megvizsgálni, hogy milyen személy alkalmas erre a feladatra, mik a feladatai, illetve milyen egyéb szempontokra kell figyelni. Segítséget nyújt ebben egy kifejezetten gyakorlati szempontokat vizsgáló francia iránymutatás, amelynek az adatvédelmi terület uniós esetjogi alapja miatt Magyarországon is közvetlen jelentősége van.
A mesterséges intelligencia egyre több HR-folyamatban jelenik meg: az álláspályázók előszűrésétől a teljesítményértékelésen át egészen az előléptetési vagy akár a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos döntések támogatásáig. Az uniós MI Rendelet ugyanakkor az ilyen rendszereket nagy kockázatúnak minősíti, ami a szigorú megfelelési követelmények mellett kiemelt adatvédelmi és adatminőségi elvárásokat is jelent. Mivel az MI-rendszerek működése elkerülhetetlenül a személyes adatok kezelésével jár, a munkáltatóknak ezért nemcsak az MI-szabályozásnak, hanem a GDPR előírásainak is meg kell felelniük.
Július 25-én feltörték Magyar Államkincstár (MÁK) belső informatikai rendszerét: rosszindulatú kibertámadás során behatoltak a hálózatba. Egészen pontosan a Magyar Államkincstár mezőgazdasági és vidékfejlesztési szakterületének, azaz a Nemzeti Kifizető Ügynökségnek az informatikai hálózatát érte a támadás. A Yellow Cube Cyberdefense magyar kiberbiztonsági cég elemzése szerint a támadó 116 virtuális géphez és csaknem 230 terabájtnyi adathoz nyert teljes hozzáférést egy 68 órás időablakban – írja a hvg.hu.
Az uniós jogalkotók az iparági szakemberekkel közösen készítették el azt a keretrendszert, amely a jövőben biztonságosabb és hatékonyabb internetezést tesz lehetővé – írja a hvg.hu.
Több jelentős iránymutatást is kiadott az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB), amelyek a személyes adatok kezelését és védelmét szabályozó 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) kötelező értelmezésének szerepét töltik be az Európai Unióban. Cikkünkben a webes adatkinyerésről kiadott iránymutatást ismertetjük.
Az Egyesült Államokba irányuló adattovábbítás alapja a Data Privacy Framework (DPF), mely az Európai Unió harmadik kísérlete az USA adatvédelmi megfelelőségének biztosítására. Az első két kísérletet az Európai Unió Bírósága érvénytelenítette, most pedig a jelenlegi szabályozás érvényessége is kérdésessé vált.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték